http://duelamical.eu/
A másik cikkhez csúsztass oldalra!
1
1

Alkotmányozás Magyarországon

8515
75%
25%
A demokratikus, modern Európában egyedülálló módon Magyarország új alapokra helyezte jogi és közigazgatási rendszerét. A jobboldal szerint végre méltó alaptörvényt kapott az ország, mely eddig egy megreformált kommunista alkotmány szerint működött. Az ellenzék a demokráciát félti.
forrás:

Húszéves hátrányt hozott be Magyarország

Gát Ákos Bence | 2011. Július 23. 13:16

Magyarország lezárta a több, mint 20 évig tartó átmeneti korszakát. Az Országgyűlés a régi, kommunista múltú alkotmány helyett új alaptörvényt fogadott el.

A Magyarországon zajló alkotmányozás nemcsak szükséges, hanem legitim is. Az érvényben lévő magyar alkotmány 1949-ből, az antidemokratikus kommunista rezsim kezdeti korszakából származik. Habár az 1989-es rendszerváltás következtében jelentős módosításokon ment keresztül, s mára demokratikusnak tekinthető, a mai napig több olyan hiányossággal küszköd, amely miatt szükséges kidolgozni egy új alaptörvényt.

*A kommunista rezsim vége – szimbolikusan is

A mai magyar alkotmány a helyett, hogy élesen elválasztaná a 90-es évektől kialakult jogállamot a régi, kommunista rendszertől, szimbolikus értelemben inkább erősíti a két éra közti folytonosságot. Bár a kommunista rendszer képviselői és az „ellenzék” erői együttesen dolgozták ki, nem tekinthető teljes mértékben demokratikus kompromisszumnak, hiszen az elkészítésében részt vevő politikai szereplők közül egyiket sem választották meg demokratikusan. Ezt a hiányosságot egyébként maguk az alkotmányozók is elismerték akkoriban. A régi alaptörvény módosított változatát csupán ideiglenesnek tekintették, amelyet egy jövőbeni, demokratikusan megválasztott parlament lecserélhet a megfelelő többség birtokában. Ez a többség, csakúgy, mint az egyetértés (konszenzus) a témában hiánycikk volt az utóbbi két évtizedekben. Egy ország történetében ritka jelenséget tapasztalt meg Magyarország a 2010-es esztendőben, amikor a választók a Fidesz-KDNP konzervatív jobb-közép pártszövetséget kétharmados parlamenti többséggel ruházták fel. Ha egy ekkora többséggel bíró Országgyűlés nem kezdett volna alkotmányozásba, az országnak nagy valószínűséggel a következő évtizedekben is ideiglenes alkotmánnyal kellett volna beérnie.

*Mi fán terem a magyar?

Ezen felül a jelenlegi alkotmány nem felel meg a XXI. század követelményeinek. Például nem határozza meg pontosan a magyar nemzet identitását, amely kérdés rendkívüli jelentőségű az első világháború vége óta. A trianoni békeszerződés következtében több millió magyar került az országhatárokon kívülre, akiknek a jogi helyzete, csakúgy, mint leszármazottjaiké a mai napig rendezetlen. Az új alkotmány megoldást jelenthet erre a problémára is, ha elismeri az említett magyarokat a magyar nemzet teljes értékű tagjaként, s egyéb praktikus kérdésekre is választ adhatna. Magyarország jelentős mértékben eladósodott az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt, s jelenleg súlyos válságon megy keresztül. Egy újabb hasonló mértékű eladósodást megelőzendő, az új alkotmány lengyel mintára rögzíti az adósságküszöböt.

Schmitt Pál, köztársasági elnök - Elégedett.

*Legitim alkotmányozó hatalom

Végül a rendkívüli társadalmi támogatással rendelkező parlamenti többség teljes mértékben legitimálja az alkotmányozó folyamatot. E támogatást nemcsak a különböző közvélemény-kutatások igazolják, hanem a 2010-es tavaszi országgyűlési, illetve az őszi önkormányzati választások is. Ráadásul az ellenzéki pártoknak megvan a lehetőségük arra, hogy beleszóljanak a folyamatba a parlamenti vitákban, csakúgy, mint az azokat megelőző bizottsági munka során. Az, hogy a három ellenzéki párt közül kettő úgy döntött, kilép az alkotmányozó folyamatból, csak azt bizonyítja, hogy nem szeretnének együttműködni, ezzel is lejáratva a kormányt.

Újabb egypárti alkotmány?

Nagy Eszter | 2011. Július 23. 19:01

A kormánypárti parlamenti többség új alkotmányt fogadott el semmibe véve az ellenzéki pártok, számos szakszervezet és szakértő véleményét.

Az új magyar alkotmányt nemcsak az ellenzék, hanem a szakszervezetek és a szakértők megkérdőjelezik. A kétharmados parlamenti többség elég-e önmagában ahhoz, hogy legitimálja az új alkotmányt? Valóban szükség van ennek elfogadására?

*Alkotmányozás: nincs kifogás!

A régi alkotmány szerint az új alaptörvény elfogadásához kétharmados parlamenti többség kell. Az 1989-es alkotmányozók úgy gondolták, ekkora többséget csak az ellenzék együttműködésével lehet elérni. Ugyanakkor ma a kormány egyedüli letéteményese ennek a többségnek, amely lehetővé teszi számára a norma elfogadását anélkül, hogy együttműködne az ellenzékkel. Más szóval, mivel a kormánytöbbség kétharmados többséggel rendelkezik, az alkotmányozó szerepet effektíve a végrehajtó hatalom, s nem a törvényhozó hatalom tölti be, amely kétségbe vonja a demokratikus jogállam egyik alapelvét, a hatalmi ágak szétválasztását.
Tehát az alkotmányozást illetően a kormány kezében lévő kétharmados többség csupán jogi legitimitást jelent, miközben a morális, szociális és politikai legitimitás erőteljesen megkérdőjelezhető.

A legitimitás hiányát bizonyítja az is, hogy a baloldali pártok nem vesznek részt az új alkotmányt előkészítő bizottsági munkában. Míg a kormány szerint az, hogy az MSZP és az LMP bojkottálta az alkotmányozási folyamatot, politikai felelőtlenség, az ellenzék azzal érvel, hogy a Fidesz-KDNP már az alkotmányozási folyamatot megelőző előkészítő vitákban is semmibe vette összes elképzelésüket s előterjesztésüket. Ebből kifolyólag nem kívántak tovább asszisztálni az egy politikai hatalom által megalkotott alkotmány elfogadásához. A Jobbikon kívül egyedül Szili Katalin független országgyűlési képviselő volt az, aki rész vett az Alkotmányozó Nemzetgyűlésben, de még ő is az elfogadhatatlannak ítélt alkotmány ellen voksolt.

*Nem csak az ellenzék kritikus

Nemcsak a baloldali pártokat zárták ki az alkotmányozásból: több szakszervezet is megerősítette, hogy az Országgyűlés véleményük megkérdezése nélkül dolgozta ki az alkotmány cikkelyeit, s hozta meg a legfőbb döntéseket.
Az új alkotmány legitimitása társadalmi szempontból is megkérdőjelezhető. A kormány abból a meggyőződésből kiindulva, hogy az új alaptörvény elengedhetetlenül szükséges, nem tűzött ki népszavazást a témában, annak ellenére, hogy azt mind az ellenzék, mind civil szervezetek követelték. A Fidesz-KDNP szerint egyetlen eldöntendő kérdés, amelyre az állampolgárok csak igennel, vagy nemmel szavazhatnak, túlságosan leszűkíti az amúgy rendkívül összetett kérdést, s valójában megvonja az embereket a valós véleménynyilvánítás lehetőségétől. Éppen ezért egy, az alkotmányról szóló kérdőívet juttattak el minden választónak, amelyben csak azt felejtették el megkérdezni, hogy az új alkotmányra szükség van-e egyáltalán. Így a nemleges választ gyakorlatilag eleve kizárták.
A kormány szerint ez a „nemzeti konzultáció” jóval demokratikusabb megoldás, mint a referendum, mivel lehetővé teszi, hogy az állampolgárok személyesen is részt vállaljanak az alaptörvény elkészítésében. Az Alkotmányozó Bizottság ezt azzal próbálta érzékeltetni, hogy eltávolította az eredeti törvénytervezetből többek között azt a cikkelyt, amely szerint a fiatalkorú gyermekkel rendelkező nők plusz szavazati joggal rendelkeztek volna. Az ellenzék és a szakértők már jóval a nemzeti konzultáció előtt élesen bírálták a javaslatot, s a nép elutasító válasza egyáltalán nem volt meglepő. A kérdésfeltevés annyira abszurd, hogy valószínűleg csak eszközként használta a jobboldal, hogy elterelje a figyelmet egyéb, sokkal fontosabb kérdésekről (mint például az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítéséről).
Mindenestre ez a nemzeti konzultáció önmagában nem legitimálja az alkotmányt, mert 8 millió kiküldött példányból csak 1 millió érkezett vissza kitöltve. Ráadásul az adatfeldolgozás kevéssé volt átlátható, s egy népszavazással ellentétben, az eredmény nem volt az Országgyűlésre kötelező érvényű.

*Hol marad mindenki alkotmánya?

Magyarország, még akkor is, ha a jelenlegi alkotmány csupán ideiglenes, demokratikusan működött több mint 20 évig. Ennek ellenére a legtöbb kritika nem az új alaptörvény szükségességével kapcsolatban merül fel, hanem annak legitimitását vitatja. Igaz, hogy az 1989-es alkotmányból hiányzik néhány, a jelenkor számára fontos szabályozás, amiért kiegészítésre szorul. Ugyanakkor ahhoz, hogy az új alaptörvényt minden ember a magáénak érezhesse, szélesebb körű legitimáció szükséges, amely csak a kormány, az ellenzéki pártok és a szakszervezetek együttműködéséből fakadhat.

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Szavazás állása

75%
25%

Húszéves hátrányt hozott be Magyarország

Gát Ákos Bence

Újabb egypárti alkotmány?

Nagy Eszter

0 Kommentárok

Vegyél részt a vitában! Oszd meg te is a véleményedet!

Jelentkezz a Duel Amical - vitapolitika.hu szerkesztőségébe!

Szívesen lennél szerkesztőségünk tagja? Vagy csak egy cikket szeretnél publikálni? Küldj egy rövid bemutatkozó e-mailt a duelamical@duelamical.eu e-mail címre! Részletek...