http://duelamical.eu/
A másik cikkhez csúsztass oldalra!
103
190

Montenegró és a NATO - Ellenséges szövetséges?

5443
50%
50%
Barátból ellenség – tartja a mondás. De lehet-e ellenségből barát? Csatlakozhat-e Montenegró a nem rég még földjét bombázó NATO-hoz? Mit gondolnak erről a montenegróiak?
forrás: flickr

Irány a NATO!

Milicic Milosav | fordította: Gát Ákos Bence | 2013. Október 27. 11:58

Az integrációs politika megosztja a montenegrói társadalmat, ami koránt sem meglepő. Ugyanakkor számos érv szól a NATO-tagság mellett. Ezek közül kiemelkedően fontosak a nemzetgazdasági és a közbiztonsági kérdések.

Montenegró NATO-tapasztalatai koránt sem fényesek. Érthető, hogy a társadalom egy része rossz érzéssel tekint az Észak-atlanti Szövetség Szervezetére. A kérdés az, hogy ezeket az érzelmi alapú érveket figyelembe kell-e venni az integrációról való döntéskor. A válasz, nem. Ha egy fiú udvarol egy lánynak, beszélhetünk érzelmekről. Ha viszont nem szerelemről, hanem az ország biztonságát és fellendülését garantáló választásról van szó, az érzelmek nem dönthetnek. Ilyen esetekben a racionalitás kell, hogy meghatározó legyen.

*Geopolitikai szükségletek

Montenegró egy olyan balkáni ország, amely szinte minden európai háború során, a háborús zóna kellős közepében találta magát (első Balkán-háború, második Balkán-háború, első világháború, második világháború, boszniai polgárháború, koszovói háború – csak, hogy néhány múlt századbeli példát említsünk). A Balkánon három fő vallás is jelen van, nem beszélve az etnikai kisebbségekről és nem utolsó sorban a külföldi érdekekről. Mindezt összevetve, elmondható, hogy a Balkán-félsziget egy időzített bomba, s legfőképpen egy nagyon előnytelen hely a gyengéknek. Világos, hogy Montenegrónak jobban kell óvnia szuverenitását, mint néhány másik országnak. A NATO-tagság az, ami a legjobban garantálhatná az ország biztonságát.

Más szervezetek, vagy nagy országok, mint például Kína, vagy Oroszország, amelyek rendelkeznek megfelelő katonai kapacitással túlságosan távol találhatóak ahhoz, hogy megvédjék az országot. Ezzel szemben a NATO már a szomszédban van: a környező Olaszország, Horvátország, Albánia és Görögország mind a szövetség tagjai. Probléma esetén az idő meghatározó tényező. Ezért nem elhanyagolható tény, hogy a NATO lenne képes a leggyorsabb reakcióra, ha Montenegrónak valaha is szüksége lenne segítségre.

*Gazdasági perspektívák

Az esetleges csatlakozás nemzetgazdaságra gyakorolt hatása, a NATO-ról folytatott vita másik meghatározó témája. Fontos leszögezni, hogy bár az integráció sem olcsó (Montenegrónak naprakész hadsereggel és fegyvertárral kell rendelkeznie), a NATO nem kötelezné az országot arra, hogy új fegyvereket szerezzen be külföldről. Montenegrónak csak bizonyos irányadó normákat kellene betartania, így biztosítandó, hogy modern és jól felszerelt katonai erővel rendelkezik. Ez ráadásul még jót is tehetne a montenegrói fegyvergyártásnak. A NATO-normáknak való megfelelés garantálná a hadtechnikai eszközök színvonalát, amely különösen jó referencia lehetne az iparág termékeinek külföldi értékesítésékor. Erre már példát is láthattunk a NATO által hitelesített MT9-es montenegrói fegyverek kapcsán. Utóbbiak sikeres kereskedelmi egyezmények tárgyát képezték Montenegró és Paraguay, valamint Montenegró és a Fülöp-szigetek között.

Végül más gazdasági szektorok is profitálhatnának a NATO-tagságból. Az ország biztonságosabb lenne. A jogállamiságot tiszteletben tartó biztonságos országok pedig vonzzák a jó szándékú külföldi befektetőket. Montenegrónak voltak már negatív tapasztalatai a gyanús befektetőkkel, amelyek még ma is éreztetik hatásukat. Ideje biztosítani a stabilitást és garantálni a külföldieknek, hogy tiszta befektetéseik biztonságban vannak. Ezáltal Montenegró jelentős mértékű, ellenőrzött, külföldi befektetésekhez juthatna. Gondoljunk csak bele, milyen hatása lenne ezeknek a befektetéseknek a hétköznapi emberek életminőségére!

 

Nem kérünk a NATO-ból

Ivan Otovic | fordította: Gát Ákos Bence | 2013. Október 27. 11:58

A montenegróiak nagy része nem támogatja az ország NATO-csatlakozását. A többség fenntartásai jogosak: arról a katonai szervezetről van szó, amely nem rég még országukat bombázta.

A NATO országai az ENSZ Biztonsági Tanácsának beleegyezése nélkül bombázták le 1999-ben a Jugoszláv Köztársaságot, amelynek akkor Montenegró is tagja volt. A beavatkozás következtében, csodálatos módon szabadság, demokrácia és más nyugati értékek hullottak az égből Montenegró hajdan primitív és barbár földjére. Ezek azóta mély gyökereket vertek a montenegrói társadalomban, így az ország számára megteremtődött a lehetőség, hogy maga is a szövetség részévé váljon. A bemutatott tündérmesével azonban valami nem stimmel.

*Szükségtelen csatlakozás

A NATO alapító iratai szerint a szövetség hatalmas arzenáljával megvédi a demokratikus értékeket ott, ahol arra szükség van. A hazai elit folyamatos erőfeszítésekkel próbálja meggyőzni a közvéleményt, hogy az ország helye a szövetségben van. Úgy tartja, hogy a csatlakozás biztonságot, gazdasági növekedést és jelentős külföldi tőkebeáramlást hozhatna Montenegrónak. Ezek az állítások azonban távol állnak a valóságtól.

Ha igaz a kormány állítása, mely szerint a környező és távolabbi országokkal baráti viszonyban állunk, miért kellene annyira aggódnunk a nemzetbiztonságért? Albánia és Horvátország (ma mindketten az Észak-atlanti Szövetség tagjai) Montenegró egyetlen közeli történelmi ellenségei. Más országokkal eddig nem akadt problémánk.

A montenegróiakat az is összezavarja, hogy míg állítólag a NATO hatékony védelmet nyújthatna a terrortámadások ellen, mindenki emlékszik még a new york-i, madridi és londoni merényletekre.

Ezt tetézi, hogy a szövetséghez való csatlakozás után a montenegrói katonáknak különböző küldetésekben kellene részt venniük annak ellenére is, hogy ehhez nincs megfelelő, modern felszerelésük és logisztikai hátterük. Mindezt azért, hogy kétes katonai akciókat támogassanak. Ideje kimondani az igazat: a NATO már nem egyszer tétovázás nélkül lerohant szuverén államokat. Elegendő visszaidézni a Líbia, Irak vagy Jugoszlávia ellen indított beavatkozásokat. Ezek a szabad és a nemzetközi jog által elismert, szuverén országok ellen irányuló támadások a nyugati és főként angolszász országok imperialista törekvéseit szolgálják. Lássuk be, a NATO vezető hatalmai különös viszonyban állnak a nemzetközi joggal: olykor szeretnek annak értékeire és írott szabályaira hivatkozni, míg máskor teljesen figyelmen kívül hagyják őket. A demokratikus intézmények kiépítése és az emberi jogok védelme nem más, mint ürügy az egyébként illegitim beavatkozásokra.

*Gazdaságilag sem kifizetődő

A NATO-csatlakozást támogatók egyik legfontosabb érve gazdasági megfontolásokon nyugszik. Vannak, akik azt állítják, az országnak hatalmas gazdasági előnye származna abból, ha a montenegrói fegyvercégek külföldi piacokon is eladhatnák termékeiket. Ugyanakkor a jelenlegi gyártókapacitás nem teszi lehetővé, hogy több fegyver és katonai felszerelés készüljön a hipotetikus NATO-piac számára. Továbbá a csatlakozás önmagában semmit sem változtatna a külföldi pénzbefektetéseken. Montenegrónak ma nincs stabil gazdasága, erre a problémára azonban a NATO nem nyújthat megoldást.

A kormány, valamint néhány fontos ember és non-profit szervezet lobbija ellenére csak a népesség 30%-a támogatná a tagságot. Az állampolgárok nem felejtették el a felesleges erőszakot, a civil áldozatokat és a nyugati hatalmak alapvetően ellenséges hozzáállását minden olyan néphez, amely történelmileg közel áll Oroszországhoz.

A NATO-csatlakozás körüli vita annak ellenére is állandó napirendi téma, hogy a többség, a hivatalos nyomás ellenére is, világosan kifejtette elutasító véleményét. Ezért újra és újra nemet kell mondanunk a csatlakozásra. A helyzet világos: a montenegróiak önszántukból sohasem csatlakoznának az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez.

 

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Szavazás állása

50%
50%

Irány a NATO!

Milicic Milosav|fordította: Gát Ákos Bence

Nem kérünk a NATO-ból

Ivan Otovic| fordította: Gát Ákos Bence

0 Kommentárok

Vegyél részt a vitában! Oszd meg te is a véleményedet!

Jelentkezz a Duel Amical - vitapolitika.hu szerkesztőségébe!

Szívesen lennél szerkesztőségünk tagja? Vagy csak egy cikket szeretnél publikálni? Küldj egy rövid bemutatkozó e-mailt a duelamical@duelamical.eu e-mail címre! Részletek...