http://duelamical.eu/
A másik cikkhez csúsztass oldalra!
180
282

A bevándorlás és a magyar kormány

6951
54%
46%
A magyar miniszterelnök több hónapja figyelmeztetett, Magyarország nehéz kihívásoknak néz elébe a bevándorlás kapcsán. A napokban kiderült, 175 km hosszú kerítés épül a magyar-szerb határon. Hogyan értékelendő a kormány bevándorláspolitikája?

Bevándorlás és józan ész

Sz. Z. | 2015. Június 19. 12:06

Bevándorlásellenes politikájával Orbán Viktor miniszterelnök sikeresen szerezte vissza a magyar közvéleményt alakító, kezdeményező szerepét. A humanitárius szempontból rendkívül kemény álláspont elfoglalása azonban több, mint rövidtávú politikai haszonszerzés: a bevándorlás megfelelő kezelése ma az egyik legégetőbb európai kérdés, amelyre a kormányzat felelősségteljes megoldást javasol.

A bevándorlás kérdése sokkal összetettebb probléma ahhoz, hogy pusztán az emberi jogok oldaláról vizsgáljuk. A migráció többek között kihat az ország gazdaságára, kultúrájára, közbiztonságára és társadalompolitikájára. Ráadásul alapvető szuverenitás kérdésről van szó: ha egy ország nem dönthet arról, kit enged be a területére, mennyiben tekinthető szabadnak és önállónak? Természetesen a döntés többféle lehet, egy állam akár mindenki előtt tágra nyithatja kapuit. Ugyanakkor józan ésszel belátható, hogy az utóbbi választás inkább a kivételes eset és semmiképpen sem a magától értetődő viselkedésmód. Az országhatárok azért léteznek, hogy azokat tiszteletben tartsák, különben nem is lenne a dolognak értelme. Ha házat építünk, amelyet sokéves munka árán berendezünk saját szájunk íze szerint, s amely nyugodt, békés otthont jelent családunknak, valószínűleg meglepődnénk és talán zokon is vennénk, ha olykor nem várt vendégek is befeküdnének mellénk az ágyba, vagy csak átsétálnának a kertünkön, hogy elérjenek a szomszédig. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy-egy bajba jutott rokonnak ne adnánk menedéket miután meggyőződtünk arról, valóban segítségre szorul. Ahogy a privát szféráját és magántulajdonát védő család viselkedése is érthető, úgy az is teljesen logikus és normális, hogy egy kormány igyekszik óvni országa határait, akár kerítéssel is. Emiatt nem lehet rásütni a „kirekesztő” bélyeget, főként nem akkor, ha közben több ezer rászoruló menekültnek nyújt segítséget.

*Valós probléma, politikai kalkulációval megspékelve

A legfrissebb európai uniós adatok szerint az elmúlt öt hónapban Magyarországra mintegy 50 000 illegális bevándorló érkezett, amellyel az Unióban még Olaszországot is lekörözve vettük át a vezetést. A számok tekintetében belátható, a bevándorlás rendkívül fontos kérdéssé vált hazánk számára, így a vita napirendre tűzése nemcsak jogos, de felelősségteljes döntés is a kormány részéről. 

Azt természetesen nem érdemes tagadni, hogy a bevándorlási kérdésben vállalt markáns véleményével Orbán Viktor miniszterelnök visszaszerezte irányító szerepét a közvita meghatározásában. Most már nem az elmúlt hónapok népszerűség-csökkenését kiváltó ügyekről szólnak a hírek, hanem egy, a miniszterelnök által kitűzött témáról. Az elfoglalt álláspont ráadásul jóval közelebb áll a magyarok gondolatmenetéhez, mint az ezzel ellentétes, ellenzéki pártok által képviselt megközelítés. A kormányoldalnak sikerült megint olyan meccsre kihívni ellenfeleit, ahol, legalábbis nemzeti szinten, mindenképpen nyerő pozícióba kerül. A nemzetközi orgánumok által sokat kifogásolt bevándorlás-ellenes óriásplakátok, vagy a terrorizmust és a bevándorlást összekötő nemzeti konzultáció markáns eszközök a kormányzati álláspont tudatosítására. Ráadásul kellőképpen provokatívak ahhoz, hogy éles reakciót váltsanak ki az ellenzékből, mint azt a plakátszaggatások is bizonyítják. Beszélhetünk politikai csapdáról is, hiszen az ellenzéki álláspontot nehéz lesz a magyar állampolgárokkal megértetni, miközben a bevándorlás okozta gondokat egyre kézzelfoghatóbban érzékeli a közvélemény. A fentiekből kiindulva, a látványos kormányzati intézkedések hátterében felfedezhető a többek számára a jó ízlést határát súroló politikai kalkuláció is. Az azonban, hogy a kormány politikai hasznot is igyekszik kovácsolni a bevándorlás-ügyből, nem jelenti azt, hogy álláspontja és politikája ne lenne helyes és megalapozott.

*Egyenes beszéd, józan cselekvés

A „politikailag korrekt”-től tudatosan tartózkodó magyar miniszterelnök szokásához híven, megint nyíltabban beszél egy komoly jelenségről, mint nyugati kollégái. Időben figyelmeztet az illegális bevándorlásból adódó veszélyekre és a szőnyeg alá söprés helyett, felelős megoldásokat keres. Sok országban sajnálatos módon a szókimondó szerepét a szélsőséges pártok birtokolták el, akik esetében a probléma az, hogy megoldási javaslataik is szélsőségesek. A dolgokat hosszabb távon vizsgálva, a magyar miniszterelnök éppen az általában a szélső jobboldal térnyerését okozó társadalmi feszültségeket igyekszik megelőzni. Ha felelőtlen módon annyi illegális bevándorlót engedne be Magyarország, amennyit nem képes megfelelően elhelyezni vagy integrálni, a szélsőséges erők könnyen elszabadulhatnak. Mindenki beláthatja, jobb megelőzni, hogy nacionalista alakulatok, vagy terrorszervezetek szaporodjanak el az országban. 

Kétségtelen, hogy a magyar politikának a nyugat-európai közvéleményt formáló elittel ebben a kérdésben is nehéz lesz megtalálni a közös hangot. A bevándorlás szónak ugyanis más a hangzása itthon, mint egyes nyugati országokban. Ha egy francia meghallja az „immigráció” szót, óhatatlanul elsősorban a már évtizedek óta az országban élő egykori bevándorlókra és leszármazottaikra gondol. Az illegális bevándorlás kérdése összekeveredik egy, az országban már jelenlévő kisebbség hatékony integrálásának ügyével, amely a francia közvita egyik legkényesebb dilemmája. Magyarország esetében nincs hasonló áthallás, így megspórolható az óvatosabb politikai megfogalmazás. Nyíltabban lehet beszélni egy fontos kérdésről, amely – a jelentős bevándorló kisebbséggel rendelkező országoktól eltérően – hazánkban nem egy mély gyökerű, jelenlegi társadalmi problémát boncolgat, hanem egy potenciális problémaforrást, amely a jövőben vezethetne társadalmi feszültségekhez. 

Mindezeken túl, Orbán Viktor az illegális bevándorlókkal szembeni markáns fellépésekor nem csak reális veszélyekre hívja fel a figyelmet. Globális politikai igazságtalanságokra is rávilágít: sokszor a gazdag országokat is jelentős felelősség terheli abban, hogy Európa szomszédságában az embereket hazájuk elhagyására kényszerítő, lehetetlen életfeltételek alakulnak ki. Elég csak az afrikai országokat sújtó mélyszegénységre gondolni, vagy a polgárháborúkra, amelyeket egy-egy, a nagyhatalmak által régóta támogatott, majd kegyvesztett diktátor megbuktatása tud kiváltani. Ha belegondolunk, a többi fejlett országhoz viszonyítva milyen elenyésző szerepe van Magyarországnak a nemzetközi politikában, s ezáltal a bevándorlók származási országainak ellehetetlenítésében, talán nem is Magyarországot kellene most a szégyenpadra ültetni a bevándorlás és menekültkérdés tekintetében.

Bevándorlóellenes gyűlöletkampány

Szilágyi Soewarni Eszter | 2015. Június 19. 13:53

Ahelyett, hogy kulturált európai megoldást keresne, a kormány inkább gerjeszti a bevándorlás okozta feszültségeket. Az idegengyűlölő kormányzati intézkedések miatt Magyarország ismét az európai szégyenpadra került.

Napjainkban a menekültkérdés megosztó probléma Magyarországon. Már az első magyar király, az államalapító Szent István is a sokszínűség és a vendégszeretet fontosságára hívta fel a figyelmet Imre herceghez intézett intelmeiben. A király üdvözölte a bevándorlókat és a külföldieket, akik képességeikkel gazdagíthatják az országot és tudást adhatnak át a magyaroknak. Ezzel szemben a jelenlegi kormány nem részesíti meleg fogadtatásban a külföldieket, különösen a menekülteket. Mi lehet az oka ennek az idegengyűlölő, arrogáns politikának?

*Nehéz helyzet, intoleráns megoldás

Az Európai Unióban Magyarország népességéhez mérten Svédország után a második ország, amely a legtöbb menedékkérőt fogadja be, leginkább az Iszlám Állam fennhatósága alatt álló szíriai és iraki területekről. Orbán Viktor miniszterelnök ezt olyan problémának tartja, amellyel foglalkozni kell. Ami a bevándorlást illeti, a külgazdasági- és külügyminiszter, Szijjártó Péter úgy véli, a probléma megoldását Európán kívül kell megtalálni, a nehéz sorsú országokban élő embereket a fejlesztési segélyek optimális felhasználásában kell segítenünk. Ezáltal érhető el, hogy a Magyarországra bevándorlóként érkező emberek saját hazájukban emberhez méltó életet tudjanak élni, és ne akarják azt elhagyni.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szerint, az év első 5 hónapjában a Magyarországra érkező menekültek száma több mint 50.000-re emelkedett (2012-ben a regisztrált bevándorlók száma 2.500, 2013-ban 18.000, 2014-ben 42.000 volt). Egyes becslések szerint ebben az évben kevesebb, mint 800 bevándorló felelt meg a menekültstátusz feltételeinek, míg a többi gazdasági bevándorlónak tekinthető. A Fidesz frakcióvezető-helyettese, Kósa Lajos ráadásul úgy véli, a német, ausztriai és svájci hatóságok alkalmazni kívánják a Dublini rendeletet, amely az Európai Unión belül meghatározza egy adott tagállam felelősségét a menedékkérelem elbírálásában. Amennyiben ez igaz, akkor jelentős számú menedékkérőt küldhetnek vissza Magyarországra, mivel hazánkban lépték át először az Európai Unió határát.

Hogyan reagál minderre az Orbán-kormány ? Úgy tűnik, leginkább azokat az idejétmúlt értékeket részesíti előnyben, amelyek ahelyett, hogy egy nyitott, sikeres nemzetté válás lehetőségét nyújtanák, nemzetközi színtéren járatják le az országot. A kormány a keresztény, és nem multikulturális Európa szószólója. Úgy véli, a jelenlegi bevándorlási hullámok legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy visszafordíthatatlanul megváltozhat az európai kontinens civilizációs arculata. A kormány szerint mindenkinek, aki Magyarországra jön, tisztelnie kell a törvényeket és a magyar kultúrát, és természetesen nem szabad elfelejteni, hogy Magyarország a magyaroké. Orbán Viktor olvasatában a multikulturalizmus “a különböző civilizációs hátterű emberek, az iszlám, az ázsiai vallások és a kereszténység együttélését jelenti.” A miniszterelnök leszögezte, mindent megtesz azért, hogy Magyarország ettől megmeneküljön, hisz “ez az együttélés Európában nem vezetett eredményre.” Az Európai Unió lényege azonban pont a sokszínűség és a rászorulók (jelen esetben a menekültek) irányába tanúsított tolerancia. Ezek után meglepődhetünk-e azon, hogy hasonló megnyilvánulásainkkal nem mi vagyunk az Európai Unió legnépszerűbb tagja?

*Kormányzati hangulatkeltés

A kormány célja, hogy széles társadalmi támogatásra tegyen szert. Elindított egy 12 kérdésből álló, a bevándorlás, gazdasági bevándorlás és terrorizmus kérdéskörét firtató nemzeti konzultációt, amelyre ez év július 1-jéig várják minden tizennyolcadik életévét betöltött állampolgár válaszát. A nem kevés állami pénzt felemésztő konzultáció egyik burkolt célja, hogy potenciális szavazókat csábítson el a legnagyobb ellenzéki pártnak tekinthető szélsőjobboldali Jobbiktól. A kérdések nagy része irányított, és az is tisztán látszik, hogy az egész nemzeti konzultáció a kormány propagandájának szerves része. Több állampolgár üres kérdőív visszaküldésével ki is fejezte ellenérzését.

Ugyanezt a gondolatmenetet követve a kormány több mint 300, bevándorlóellenes szlogeneket felsorakoztató plakátot ragasztott ki az országban. A szövegek változóak: „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját” vagy, „Ha Magyarországra jössz, akkor tisztelned kell a kultúránkat.” A közös pont, hogy a plakátok mindegyike magyar nyelvű, ezért egyértelmű, hogy elsősorban a magyar választókat és nem a magyarul nem is beszélő menekülteket célozza meg. A plakátokat sok helyen leszaggatták, megrongálták, amely szintén jelzi, hogy az akció számos ellenzéki párt és állampolgár nemtetszését váltja ki. Válaszul a kormány, akinek a pénz nem számít, ha hatalma forog kockán, civil ruhás rendőröket rendelt ki, hogy megóvja a plakátokat a „vandalizmustól”. Pedig ahelyett, hogy plusz rendőrökre vesztegetnék a pénzt egy rendkívül méltatlan kampány védelmében, inkább azon kellene elgondolkozni, valójában ki is a vandál? Az adófizető, akinek a pénze erre a propagandára megy el vagy inkább az, aki a gyűlölethadjáratot kitalálta?

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Szavazás állása

54%
46%

Bevándorlás és józan ész

Sz. Z.

Bevándorlóellenes gyűlöletkampány

Szilágyi Soewarni Eszter

0 Kommentárok

Vegyél részt a vitában! Oszd meg te is a véleményedet!

Jelentkezz a Duel Amical - vitapolitika.hu szerkesztőségébe!

Szívesen lennél szerkesztőségünk tagja? Vagy csak egy cikket szeretnél publikálni? Küldj egy rövid bemutatkozó e-mailt a duelamical@duelamical.eu e-mail címre! Részletek...