http://duelamical.eu/
A másik cikkhez csúsztass oldalra!
20
29

Erősödő szélsőjobb

5439
100%
0%
Mára európai tendenciává vált a szélsőjobboldali pártok erősödése. Így van ez Magyarországon is. Miben rejlik a Jobbik ereje? Árt vagy használ az országnak a Jobbik radikális fellépése?
forrás: flickr

Érthető erősödés

Tóth Szilvia | 2012. április 01. 20:47

Közvéleménykutatók tucatjai állítják, hogy hazánkban és határainkon túl is egyre jobban nő a szélsőjobboldal befolyása. Magyarországon egyes mérések szerint a második leginkább támogatott párt lett a Jobbik, elsősorban a fiatalok körében. De miért tart Európa egy, a nemzet egységét képviselni kívánó fiatal párttól?

„2011: a Jobbik éve?” „A szélsőjobb európai térhódítása?” llyen, és ehhez hasonló hangzatos címek tarkították az olvasók hétköznapjait az elmúlt közel 2 évben. Közvéleménykutatók tucatjai állítják, hogy hazánkban és határainkon túl is egyre jobban nő a szélsőjobboldal befolyása. Magyarországon egyes mérések szerint a második leginkább támogatott párt lett a Jobbik, elsősorban a fiatalok körében. Mihai-Razvan Ungureanu, román ex-miniszterelnök, már az Európai Tanács elnökéhez fordult a szerinte egyre növekvő Európa ellenes szélsőjobboldali megmozdulások és a nemzetiségi mozgalmak egyre erősödő követelései miatt. De mitől tart Európa?

A magyarországi szélsőjobboldali párt, a Jobbik egy módszereiben radikális, de értékelvű, és a nemzet egészét képviselni kívánó fiatal párt. Nyíltan vállalják, hogy az emberi élet alapvető értékének tartják a nemzeti identitást, valamint azt, hogy egy nemzetet, így a magyar nemzetet is a közös területi egység, a közös nyelv, kultúra, a közösen átélt történelem és a közös értékrend jellemez. A párt egyik legnépszerűbb felvetése, hogy a multinacionális cégek túlzott támogatását vissza kell szorítani, elképzelésük szerint ugyanis a magyar mezőgazdaság a magyar gazdák kemény munkájától virágozzon, különösen, ha Orbán Viktor miniszterelnök az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítás megnyitóján Magyarországot még mindig agrárországnak címezte 2011-ben is. Vajon ez a felfogás, a belső értékeink védelme ad okot az aggodalomra az Unió vezetőinek?

*Egység mindenáron?

Martin Schulz, az Európai Unió frissen megválasztott Európa Parlamenti szocialista elnöke szerint reális forgatókönyvnek tűnik, hogy az Európai Unió zátonyra fut. Daniel Cohn-Bendit 2011-ben magából kikelve ordított a magyar államfővel Magyarország új törvényei miatt, Lengyelország viszont már hangot adott támogatásának és egyetértésének abban a tekintetben, hogy merjünk fellépni a ránk erőltetett konvenciók ellen, és ne hagyjuk, hogy a tagországok belügyeibe indokolatlanul beleavatkozzanak az Unió vezetői.

Az Unió irányítói szigorú felügyelő államként tekintenek magukra, ami tökéletes alkalmazkodást diktál a polgárok között, hazugságokkal, félelemkeltéssel és kegyetlen büntetésekkel. Magyarországnak ez a magatartás nem újdonság, hiszen szinte folyamatos elnyomás alatt él már az 1500-as évek közepe óta, először a törököktől, majd a Habsburgoktól elnyomva. A Jobbik sokszor kiemeli ezt a történelmi tényt diskurzusában. Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia része volt 50 évig, amit felbontott az első világháború. A trianoni békeszerződések értelmében az ország elvesztette területének kétharmadát. A Második Világháború után Magyarországra kényszerített sztálinista diktatúrát megpróbálta a nép leküzdeni 1956-ban, és az 1848-as szabadságharchoz méltó forradalmat kirobbantani, de a fennálló hatalom minkét forradalmat leverte.

Talán azóta is ez az elnyomott forradalom villan fel szemünk előtt valahányszor tüntetésekről, zavargásokról, a negatív kritikát kinyilvánító mozgalmakról hallunk. Eleve kudarcra ítélünk minden fellépést, ami a közös rossz ellen irányul. Feladjuk, mielőtt igazán nekilátnánk, mert mi magyarok úgyis alkalmatlanok vagyunk az önállóságra, saját vélemény kialakítására. Közben aktívan támogatunk más bajba jutott országokat, beléptünk az ENSZ-be, NATO-ba, részt veszünk az afgán háborúban. 2004-ben csatlakoztunk az Európai Unió népes táborához. Ezek szerint mi magyarok képtelenek vagyunk az önálló életre?

Félünk a rólunk véleményt formáló európai képviselőktől: Daniel Cohn-Bendit hangjától, a hollandok rosszalló tekintetétől, de még a saját hazánkban élő kisebbségi csoportoktól is, olyannyira, hogy az egyetlen hazánkban élő etnikai kisebbségnek a kisebbségi törvényben meghatározott nevét sem merjük használni. Az Unióban rasszistának, szándékos ellenszegülőknek titulálnak nemzeteket azért, mert mernek mást gondolni, egyáltalán mernek gondolkodni. Ismét aktuálissá vált George Orwell 1984 című disztópikus regényének világképe: a Nagy Testvér mindig rajtunk tartja az egyik szemét, mindent lát és mindent hall. Valahogy a Gondolatrendőrség létezése sem tűnik már irreálisnak. A Nagy Testvér most 2012-ben az Európai Unió képében manifesztálódik.

Ezek után teljes joggal nyer teret magának Magyarországon az annyira rettegett euroszkepticizmus és a Jobbik.

*Megfélemlítő szankciók

A 2012. január 17-i Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás kirobbanását követően a Jobbik Magyarországért Mozgalom kifejtette álláspontját, miszerint az ellenünk indított „hadjárat” a gyarmatosítás egyik nyilvánvalóan látható formája. Egyenesen arra szólították fel a magyar miniszterelnököt, hogy tegyen lépéseket az Európai Unióból való kilépés felé. Azt, hogy vajon ez lenne-e az egyetlen és legjobb megoldás az újabb teljes bekebelezés és önkényuralom ellen, nem tisztem megállapítani. Az biztos, hogy az egyre gyakoribbá váló szélsőséges fellépések, és ezek egyre növekvő támogatottsága Európa-szerte egyértelműen intő jelei egy forradalom lehetséges kialakulásának, amit mind politikai, mind gazdasági és szociális aspektusból vizsgálva ajánlatosabb megelőzni, mint leverni.

 

Mit hozhat a radikalizálódás?

Tóth Zoltán | 2012. április 01. 20:47

„Nemzeti önrendelkezés, társadalmi igazságosság”. A 2011 és 2012-es év kontextusában ezek olyan hívószavak, amikre az emberek könnyen ráharapnak, és bővítik a jobboldali radikális párt, a Jobbik táborát. Jó-e Magyarországnak, a nemzeti radikális párt megerősödése, illetve támogatói körének bővülése?

Konjunktúraciklusokban, a munkanélküliség alacsony szintje, és a mindennapi megélhetés biztonsága mellett nincs szükség radikális programokra. A magyarországi demokrácia huszonkét éves története folyamán mindössze két párt, a MIÉP és a Jobbik lépett föl radikális programmal- utóbbi 2003-as megalakulása óta mondhatni sikertörténetet járt be. Első sikerét az Európai Parlamentbe való bejutással könyvelhette el, viszont ez inkább az akkori kormány elleni szavazóknak volt köszönhető. Releváns párttá válása a 2008-as pénzügyi válságnak tudható be. A magas államadósságot felhalmozó Magyarországot a nyolc éves elhibázott baloldali gazdaságpolitika kényszerhelyzetbe hozta, az újabb és újabb megszorítások valamint reformcsomagok felszínre segítették a radikális jelszavakat.

A 2010-es országgyűlési választások következtében a Fidesz- KDNP kormánypártok kétharmados többséget szereztek a törvényhozásban. A választási évben- és felmérések szerint mind a mai napig- egyedül a Fidesz volt képes olyan retorikát alkalmazni és programot elmutatni, ami meggyőzte kompetenciájáról az állampolgárokat- a politikai életben újonnan megjelenő LMP valamint a Jobbik csak egy szűk és viszonylag homogén támogatói maggal rendelkezett. Ugyanakkor releváns párttá válással és a parlamenti nyilvánossággal a háta mögött a Jobbik olyan fordulatot volt képes kieszközölni az emberek megnyerésében, ami a Lehet Más a Politikának, vagy a 2011-ben alapult Demokratikus Koalíciónak eddig nem sikerült.

*A jelen, 2012 márciusa

A 2011-es évben a Tárki közvélemény-kutatási eredményei szerint a Jobbik a második legnagyobb ellenzéki párttá vált Magyarországon, legfőképp a konzervatív jobbközép szavazóbázist vonta el. Egyetemisták és főiskolások körében végzett reprezentatív felmérés szerint a hallgatók harminc százaléka szavazna a Jobbikra. A párt sikeressége populista retorikájában ragadható meg, hiszen olyan törésvonalak kiélezésével igyekszik sikeres lenni, mint gazdagok- szegények, adófizetők- segélyen élők, többség- kisebbség (itt az etnikai különbözőséget kell érteni).

Ugyanakkor a Jobbik más álláspontot nem tűr meg a saját meggyőződésén kívül. A parlamenti életben a Jobbik talán a legkonstruktívabb ellenzék, hiszen ugyanúgy bírálja a jobboldali ideológiai pártcsaládba tartozó Fideszt, mint a platformokra szétesett MSZP-t. Hétköznapi megfogalmazásban a Jobbik egységet teremt szavazótáborán belül, hogy a törésvonalak túlsó oldalán lévő csoportokat támadják- ami viszont a nemzeti egységtől igencsak távol áll.

*EU: se veled, se nélküled

Január folyamán Csurka István, a MIÉP alapítója és elnöke tartott szimpátiatüntetést Szegeden, majd néhány nappal rá a Jobbik is demonstrációt tartott. Az utóbbi esemény rendőri feljelentésekkel végződött, ugyanis a résztvevők kamerák előtt égették el az Európai Unió zászlaját, hogy tiltakozzanak a függetlenség és szabadság korlátozása ellen. Mindemellett az Európai Parlamentben élessé fajult viták kísérték a magyarországi reformokat és alkotmányos változásokat. Emellett január elején a harmadik adósságkockázati leminősítést, és a forint folyamatos gyengülését szenvedte el az ország. Márciusban az uniós kohéziós alap 495 millió eurójáról döntöttek 2013. január 1-jei kezdődátummal a befagyasztás mellett.

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a Jobbik megemlékezésén „aktív ellenállásra” és „szabadságharcos életformára” buzdították a hallgatóságot, ami a pár hónappal ezelőtt utcai politizálás koncepciója mellett veszélyesnek hangzik. Ennek tudható be a folytatás, hogy néhány Jobbikos a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjaival együtt behatolt a budapesti IMF központba, hogy „megalázzák a világhatalomra törő IMF-et”. A rendőrség ugyan eljárást indított ellenük, viszont „ez még csak a kezdet” mondatuk után feltételezhetjük, közel sem értek véget az ehhez hasonló atrocitások.

Az EU valóban nem tökéletes, a fiskális politika, az integráció mélyítése, vagy éppen az európai identitás kialakulása rendszerint elakad a szupranacionális és nemzetállami szintet támogatók csoportjaik között. A vezető országok között sincs konszenzus e téren, viszont ha növekszik a gazdasági szakadék a nyugati és keleti országok között, az valóban a többsebességes unióhoz, esetleg a részekre bomláshoz vezetne. A Jobbik kiskátéja szerint az „Európai Unió nem vezet sehová, csak szétesésbe”. De érdemes fontolóra venni, hogy a folyamat magától zajlik, vagy önbeteljesítő jóslatként mindent megtesznek bizonyos pártok, érdekcsoportok a megvalósulásáért?

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Szavazás állása

100%
0%

Érthető erősödés

Tóth Szilvia

Mit hozhat a radikalizálódás?

Tóth Zoltán

0 Kommentárok

Vegyél részt a vitában! Oszd meg te is a véleményedet!

Jelentkezz a Duel Amical - vitapolitika.hu szerkesztőségébe!

Szívesen lennél szerkesztőségünk tagja? Vagy csak egy cikket szeretnél publikálni? Küldj egy rövid bemutatkozó e-mailt a duelamical@duelamical.eu e-mail címre! Részletek...