http://duelamical.eu/
A másik cikkhez csúsztass oldalra!
253
440

A V4 összehangolt álláspontja a kvótarendszerről: közös siker?

3255
39%
61%
A Visegrádi csoport négy közép-kelet-európai állam: a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia közötti együttműködés. Több mint 25 évvel ezelőtt ezen országok csak álmodozhattak az EU-csatlakozásról. Ma azonban már egy közös érdekcsoportot képviselnek, ellenezve a kvótarendszert, melyet az EU annak érdekében kívánt bevezetni, hogy enyhítse Görögország és Olaszország terheit, ahol az elmúlt években bevándorlók és menekültek tömegei (sokan a szíriai háború elől menekülve) lépték át az Európai Unió határait. Sikernek tekinthető-e közös álláspontjuk, mely oly hevesen ellenzi a kvótarendszert?
forrás: Flickr.com

Megjósolni a megjósolhatót, avagy miért is volt igazuk a V4-eknek a kvótarendszert illetően

Marcin Furdyna | fordította: Baksay Boglárka | 2018. április 11. 20:18

Úgy tűnik, a Visegrádi országoknak igazuk volt a migrációs válság során bevezetett kvótarendszerrel kapcsolatban. Ma az Európai Bizottság éppen arra az álláspontra helyezkedik, amelyet a V4-ek a kezdetektől képviseltek.

A Visegrádi csoport (V4) megélt jobb és rosszabb időket is az elmúlt két és fél évtized során. 2004 után a szakértők többsége úgy vélte, a szövetségnek minden jel szerint leáldozott. Mindezek dacára a V4 a lengyel kormány egyik legfőbb külpolitikai prioritásává vált. Példának okáért, amikor Grzegorz Schetynát, a Polgári Platform jelenlegi elnökét külügyminiszteri posztra jelölték, elmondta: küzdeni fog azért, hogy a csoport újjáéledjen és átalakuljon. Csupán néhány hónappal később azonban támogatta az Európai Bizottság (EB) tervezetét az Olaszországba és Görögországba érkezett közel-keleti, valamint észak-afrikai bevándorlók áttelepítéséről egy kvótarendszer alapján. Ez szöges ellentétben állt a többi V4-állam, Magyarország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság elképzeléseivel. Kimondhatjuk, hogy nem mutatott tökéletes példát arra, hogyan kellene külpolitikát folytatni.

Apropó hibás politikai döntések, az Ewa Kopacz-féle lengyel kormánynak egyáltalán nem szabadott volna határoznia a kvótákat illetően. Az angolszász országokban gyakran találkozhatunk a „lame duck” („sánta kacsa”) kifejezéssel. Azokra a leköszönő politikusokra használják, akik meghoznak olyan döntéseket, melyeket hivatali idejük elején vagy közepén nem hoznának meg. Kopacz éppen a következő parlamenti választások előtt döntött a kvóták elfogadásáról, amikor nem garantálhatta, hogy pártja újabb négy évig vezeti majd az országot. Ha a kormány felelősségteljes lett volna, nem terhelte volna utódját ilyen jelentős kötelezettségekkel.

Ahogy az ismeretes, a választások után a Jog És Igazság párt egymaga alkothatott új kormányt, és sikeresen újra életet lehelt a Visegrádi Négyekbe. A V4 közös nevezője a migrációs válság lett, ezen államok ugyanis ellenezték a kötelező betelepítési kvóták tervét és igyekeztek más megoldást találni oly módon, hogy az EU külső határainak védelmére, valamint a problémák helyben történő kezelésére összpontosítottak.

*Mi az európai szolidaritás?

Kétségtelen, hogy az EU valamennyi tagállama jelentős mértékben profitál az Unióból. Az azonban szintén világos, hogy ezen előnyöknek ára van. Bár a szolidaritás az EU legfőbb alapelvei közé tartozik, a kifejezés mára már csak mítosznak tűnik. Figyelembe kell vennünk, hogy az EU keretei között számos egyéni érdek létezik egymás mellett, melyeknek olykor semmi közük a valódi szolidaritáshoz. Egyértelmű példa erre Németország kísérlete az Északi Áramlat 2 földgázvezeték kiépítésére, mely olyan közép- és kelet-európai országok elképzeléseivel ütközött, mint Lengyelország vagy a balti államok. Mindeközben Varsót és déli szomszédait bírálták, amiért nem mutattak szolidaritást a többi európai állammal a migrációs válság ügyében, valamint azért, mert elutasító hozzáállást tanúsítottak a kötelező betelepítési kvóták elfogadásával kapcsolatban. Ám ez a kritika egyszerűen megalapozatlan. Valójában a V4-ek csak a válság kezelésének egy bizonyos módját ellenezték, nem magát az EU-s összefogást. Igyekeztek hosszútávú megoldást találni a problémára, hiszen mindenekelőtt úgy vélték, a kvóták nem hoznának eredményt a válság leküzdésében.

*Brüsszel meghátrál

Miután világossá tették álláspontjukat, a V4-országok igyekeztek rákényszeríteni az Európai Bizottságot, hogy változtasson a szemléletén. Idővel egyértelművé vált, hogy a kvótarendszer valóban hatástalan, sőt, végrehajtása egyenesen lehetetlen. Mostanra az EU lassacskán visszatáncolt 2015-ös döntésétől, miután a tagállamok döntő többsége - Málta kivételével - nem volt képes teljesíteni kötelezettségeit. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke nemrég beismerte, ő sem látott potenciált ebben, kiemelve, hogy mára az EU külső határainak védelme lépett elő a legégetőbb problémává. 2017 szeptemberében, az Európai Parlament előtt tartott beszédében pedig Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elmondta: „Azok az emberek, akik jogtalanul maradnának Európában, kötelesek visszatérni a hazájukba.” Ezt követően Jacopo Barigazzi a Politicóban írt arról, hogy az Európai Bizottság elnöke gyakorlatilag elismerte Orbán Viktor (és ezzel a V4) igazát a migrációs válságot és a kvótarendszer ellenzését illetően. Az EU a Visegrádi Négyek számára kedvező módon változtat politikáján és szemléletén. Mi ez, ha nem siker?

 

Egységben az erőtlenség, avagy a V4 pürrhoszi győzelme

Magdalena Smenda | fordította: Baksay Boglárka | 2018. április 11. 20:18

A V4 csoport kvótákkal kapcsolatos közös álláspontja közelebb hozza egymáshoz a négy tagállamot. Ez a tömb azonban az EU más tagjaival ellentétben áll, és bomlasztó magatartásával sokkal inkább problémákat okoz, mintsem segítené a válság kezelését.

Lengyelország egy éven át látta el a V4 elnökségi feladatait, mely időszak 2017. június 30-án ért véget. Néhány nappal később Varsóban üléseztek, hogy összefoglalják az együttműködés ezen évét. A találkozó, amelyen többek között számos belügyminiszter is részt vett, főként az Európai Bizottság azon szankcióival foglalkozott, melyek a menekülteket be nem fogadó tagállamok ellen irányultak. Mariusz Błaszczak lengyel belügyminiszter úgy vélte, a Bizottság intézkedései megalapozatlanok voltak. Kijelentéseivel az összes V4-tagállam álláspontját képviselte. Egyúttal hangsúlyozta, az EU-tagállamok vezetői által alkotott Európai Tanácsnak kellene döntenie a menekültek elhelyezéséről, nem pedig a Bizottságnak, melyben szakminiszterek foglalnak helyet. Błaszczak kijelentette: a biztonságpolitikát az államoknak kellene alakítaniuk ahelyett, hogy az EU formálná azt.

A V4-országok ellenzik, hogy az EU által meghatározott számú menekültet fogadjanak be, és elutasítják az EU-s gyakorlatot, amely szankcionálja a tagállamokat, amennyiben azok nem engedelmeskednek. Magyarország és a Cseh Köztársaság egyaránt a menekültek EU-n belüli elhelyezésének mechanizmusa ellen szavazott, valamint panaszt nyújtott be az Európai Bíróságon (CJEU). A parlamenti választásokat követően Lengyelország is csatlakozott a keresethez. Korábban a Kopacz miniszterelnök vezette kormány beleegyezettegy meghatározott számú menekült befogadásába. Az EB végül egy 2017. szeptemberi döntésében megszüntette a panaszeljárást.

*A zártkörű V4-klub

A V4 csoport kvótákkal kapcsolatos közös álláspontja közelebb hozza egymáshoz a négy tagállamot. Ez a tömb azonban az EU más tagjaival ellentétben áll. A V4 kormányai ráadásul még csak nem is tesznek úgy, mintha politikai szövetségeseket keresnének, azt sugallva, ez a „zártkörű” csoport elegendő számukra.

Érdekcsoportok vagy -szövetségek alakítása az EU-n belül bevett gyakorlatnak számít, mely általában az alaposan átgondolt nemzeti külpolitikát egészíti ki. Lengyelország például előnyökhözjut egy erős V4 által, véghez viszi saját elképzeléseit, miközben szövetségesei érdekeit is védi. Aggasztó azonban, hogy a közép-európai államokat jelenleg a többi tagállam ellenzékének tekintik. Ami pedig a legfontosabb, hogy a „V4-ellenzék” nem nevezhető konstruktív ellenzéknek. Ezáltal, paradox módon, a Visegrádi csoport sokkal inkább megosztja, mint egyesíti az országokat.

Mariusz Błaszczak nem téved, amikor azt állítja, a biztonságpolitika államügy, nem pedig az EU dolga. Elfelejti azonban, hogy a bevándorlás-politika olyan terület, ahol a tagállamoknak együttesen kell megoldást találniuk. Meg kell vizsgálnunk, milyen hatással van a menekültválság az államok biztonságára, valamint, hogy a szűkebb értelemben vett védelempolitikához tartozik-e. A jelenlegi lengyel kormány ezen nézetét követve azt állíthatjuk, hogy az élelmiszer-, az energia- és a gazdasági biztonság is hasonlóképp értelmezhető. Ezáltal arra a következtetésre jutunk, hogy semmi nem tartozik az EU hatáskörébe, minden kérdés állami szintű. Ám a szuverenitás átruházása tény, legfőképpen pedig önkéntes döntés volt ebben az esetben. Brüsszeli diktatúráról panaszkodni ezáltal teljes mértékben túlzás.

*A problémás négyes

A menekültek vagy gazdasági bevándorlók befogadása vagy elutasítása, valamint a migrációval kapcsolatos egyéb jogi kérdések számottevő problémát jelentenek. Ilyen körülmények között előnyösebb olyan stratégiát bevezetni, mely több különböző válság megoldására is képes. Véleményeink az EU jelenlegi politikájával kapcsolatban különbözhetnek; a Visegrádi csoport azonban egy erősen problematikus tengelyt alkot a fennálló helyzetben. Jelenlegi álláspontjuk, mely egyszerűen szembefordul az EU-val, semmi szín alatt nem tekinthető sikernek. Erős jelzés volna a V4 részéről, ha közös, valós és konstruktív megoldással állnának elő, mely ugyanakkor saját regionális érdekeiket is figyelembe veszi. Ha létezik is ilyen megoldás, minden jel szerint nem tartozik a V4 elsőszámú céljai közé. Mindenki számára kedvező lehetőségekben gondolkozni azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékony együttműködés jöjjön létre az EU szereplői között. A V4 csoport olyan eszköz, mely pozitív értelemben alkalmazva EU-s szinten megoldhatná a magasabb struktúrába való integráció problémáit. Figyelembe véve annak tényét, hogy a V4-országok egyszerre csatlakoztak az EU-hoz, ez arra sarkallhatná a V4-eket, hogy jóval tárgyilagosabban tekintsenek uniós partnereik érdekeire. Ily módon az integrációjuk sokkal gyorsabban megvalósulhatna.

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Szavazás állása

39%
61%

Megjósolni a megjósolhatót, avagy miért is volt igazuk a V4-eknek a kvótarendszert illetően

Marcin Furdyna|fordította: Baksay Boglárka

Egységben az erőtlenség, avagy a V4 pürrhoszi győzelme

Magdalena Smenda| fordította: Baksay Boglárka

0 Kommentárok

Vegyél részt a vitában! Oszd meg te is a véleményedet!

Jelentkezz a Duel Amical - vitapolitika.hu szerkesztőségébe!

Szívesen lennél szerkesztőségünk tagja? Vagy csak egy cikket szeretnél publikálni? Küldj egy rövid bemutatkozó e-mailt a duelamical@duelamical.eu e-mail címre! Részletek...