http://duelamical.eu/
A másik cikkhez csúsztass oldalra!
263
392

Fejlődött a magyar egészségügy?

2225
74%
26%
Az egészségügy örökzöld téma a magyar politikában. Hogyan alakult a kórházak, orvosok, betegek helyzete az Orbán-kormány alatt? Az alábbi pro és kontra érvelésekből garantáltan összeáll a kép.
forrás: Flickr.com

Elhanyagolt egészségügy

Baksay Boglárka | 2018. Január 22. 21:22

Elegendő hangsúlyt fektet-e a magyar kormány az egészségügyre? A tények, statisztikák és az általános tapasztalat alapján egyáltalán nem. A jelenség azonban nemcsak a fennálló kormányzat sajátossága; az egészségügyi ellátás minőségének romlása már jó ideje elkezdődött. Milyen tényezők szükségesek ahhoz, hogy változzon a helyzet?

„Magyar egészségügy” – egy kifejezés, melyet annyiszor emlegetnek lenézően, szomorkásan, elkeseredetten vagy éppen dühösen; a magyarországi ellátás elérkezett a ponthoz, ahonnan látványos javulást elérni óriási befektetést igényelne, noha a lakosság életminőségének ez lenne az egyik legfontosabb tényezője. Nemcsak a betegek, de az egészségügyi dolgozók szemszögéből nézve sem mondható, hogy elegendő lenne a területre szánt költségvetési keret, vagy kellő hangsúlyt kapna a kormánypolitikában. Fejlesztések szempontjából egyfajta elfeledett szférának tűnik, ez pedig az egész egészségügyi ellátásra rányomja a bélyegét. A számtalan fennálló nehézség közül a rendszer jelenleg három, különösen hangsúlyos problémával küzd: anyagi természetű, humán erőforrással kapcsolatos és az adóalapú felépítésből adódó gondokkal.

*Romló helyzet

A helyzet súlyát mutatják „Az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index” felmérésének eredményei is: 2013-ban a 35 országból álló rangsorban Magyarország a 28. helyen szerepelt, ami semmiképpen sem nevezhető jónak. Mindez számos problémát tükröz: gyenge betegjogok, elégtelen betegtájékoztatás, romló egészségügyi eredmények, melyben egyértelmű az ellátásban dolgozók túlhajszoltságának és alulfizetettségének szerepe is. A felmérés rámutat arra is, hogy Magyarországnak, mint adóból finanszírozott egészségügyet működtető államnak, sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a felzárkózásra. Az ilyen típusú rendszerek ugyanis természetüknél fogva elmaradnak a biztosításra épülő egészségügyi ellátást nyújtó országoktól, például a legjobban teljesítő Hollandiától vagy Franciaországtól. Felzárkózni hozzájuk adóalapú rendszerrel csak nagy igyekezettel, elegendő anyagi befektetéssel lehet, mint ahogyan Izland és Dánia is tette. Kérdés, Magyarország képes lesz-e a közeljövőben ilyen mértékű anyagi ráfordításokkal támogatni az egészségügyi intézményeket, az ellátásban dolgozókat, általában a rendszer működését.

*Hiányzó erőforrások

A jelenlegi pénzügyi helyzet hosszú távon tarthatatlan. Az anyagi krízis óriási: az intézmények többnyire olcsó és alacsony minőségű termékekkel próbálják fedezni a szükségleteiket, melyek a gyógyítás minőségét drasztikusan rontják. A jelenség fő okai: az intézmények eladósodottsága, a beszállítókkal való (szintén anyagi okok miatt) tisztázatlan kapcsolataik, valamint az állami támogatásokból, befektetésekből származó bevételek mennyisége, mely az ellátásban felmerülő igényekhez és szükségletekhez viszonyítva elkeserítően alacsony.

A pénzügyi hiány mellett a humán krízist is meg kell említenünk, mint a problémakör egyik leglényegesebb pontját. Nagy veszélyt jelent az egyre növekvő kivándorlás az egészségügyi dolgozók körében. Ennek legfőbb oka, hogy bármennyit is dolgoznak, egzisztenciális bizonytalansággal, teljesíthetetlen mennyiségű munkaidőért cserébe alacsony jövedelemmel kénytelenek élni és dolgozni. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ adatai szerint csak a 2015-ös év első hat hónapjában több mint 900 egészségügyi dolgozó hagyta el az országot, hogy külföldön próbáljanak szerencsét; közülük legtöbben Németországba és Angliába tartottak. Az egészségügyi dolgozók nyugdíjkorhatárhoz közelítő átlagéletkora is elkeserítő, rengeteg az évek óta betöltetlen háziorvosi praxis. Az utánpótlás a fent említettek okán inkább a külföldi munkavállalást választja, ahol arányban van a fizetés az elvégzett munkával. Egyre gyakoribb jelenség a nyugdíjas korukban is dolgozó orvosok jelenléte, akik sokszor szakmai elkötelezettségük miatt is úgy érzik, még folytatniuk kell, hiszen ha visszavonulnak, nem lesz, aki ellássa a betegeket.

Mi várhat a magyar egészségügyre? Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere – az Origo információi szerint – kijelentette, folytatódik a 2016-ban megkezdett, többlépcsős béremelés az ellátásban dolgozóknál. A tárcavezető elmondta, a tavaly novemberi 12 százalékos növekedést követően idén ősszel és 2019-ben is 8-8 százalékos emelés várható az egészségügyi dolgozók bérében. Egyértelművé vált emellett a kormány számára, hogy elengedhetetlen egy új kórházfinanszírozási rendszer felállítása; egyik sem ígérkezik egyszerű feladatnak, hiszen a béremelés miatt már önmagában módosításokra lesz szükség az állami költségvetésben. A kérdés azonban, miszerint hozhat-e valós és főként tartós változásokat egy gyenge lábakon álló rendszerbe a fentiekben vázolt politika, továbbra is válasz nélkül marad.

Jó úton a magyar egészségügy

KR M | 2018. Január 22. 21:30

Az Orbán-kormány 2010 óta számos jelentős változást hajtott végre az egészségügyben. A felelőtlen ellenzéki pánikkeltés ellenére a hazai és nemzetközi mérőszámok egyértelműen bizonyítják: a magyar egészségügy fejlődésnek indult.

A mintegy 100 000 egészségügyi dolgozót és több mint 100 kórházat magába foglaló egészségügyi rendszerben rendkívül nehéz rövidtávon eredményeket elérni, éppen ezért a politika számára veszélyes terület. Jelen cikk szűkös keretei közt arra vállalkozom, hogy tényekkel, számokkal alátámasztva bizonyítsam, hogy a 2010 óta kormányzó jobboldali közösség kellően bátor volt ahhoz, hogy érdemi változtatásokat hajtson végre. Több esetben olyan negatív tendenciát tört meg, amely eddig egyetlen magyar kormánynak sem sikerült.

*Nehéz baloldali örökség

Fontosnak tartom megemlíteni azt a nehéz örökséget, amelyet a Fidesz-KDNP a baloldali kormányoktól vett át 2010-ben. Egy alapvetően privatizációra előkészített, elhasználódott és kivéreztetett rendszer várta, hogy mentőövet dobjanak neki. Az ellenzék által hangoztatott kijelentésekkel szemben ugyanis nem a Fidesz-KDNP vonta ki a forrásokat az egészségügyből. Az OECD mérőszámai ezt világosan alátámasztják. Míg a 2003-tól 2009-ig terjedő időszakban évente átlagosan 0,4%-kal csökkentek az egy főre jutó egészségügyi kiadások, addig 2009 és 2016 között évente átlagosan 2,7%-kal nőttek. Tehát megszűnt a korábban tapasztalható forráskivonás, egyértelmű emelkedés mérhető.

2003 és 2009 között csökkentek, 2010 és 2016 között nőttek az egészségügyre fordított állami kiadások

 

Forrás: OECD 2017

*Folyamatos kórházfejlesztések

A polgári kormányzat két legfontosabb intézkedésének tartom a rendszerváltás óta lezajlott legnagyobb kórházfejlesztési, illetve béremelési programot. Több mint 500 milliárd forintos beruházás valósult meg vidéken az elmúlt években, így egyre több kórházban már valóban európai színvonal fogadja a betegeket. Az infrastrukturális fejlesztések mellett 100 milliárd forintot is meghaladó értékben szereztek be orvosi eszközöket, az ellátás korrekt körülményei vidéken már adottak.

A központi régió fejlesztése érdekében elindult az Egészséges Budapest Program, amely előreláthatólag a vidéki fejlesztéseket is felülmúlja volumenében. 2017 és 2026 között mintegy 700 milliárdos nemzeti forrás kerül bevonásra. Létrejön három centrumkórház, ebből egy teljesen új, zöldmezős beruházásként. Ezekhez kapcsolódóan korszerűsödik további 25 kórház, valamint több szakrendelő. Eddig 16 szakrendelő korszerűsítéséről született döntés 42,5 milliárd forint értékben.

*Növekvő bérek, több orvos marad itthon

A kórházi infrastruktúra fejlesztése mellett a humánerőforrás kérdése is kiemelt figyelmet kap a Kormány részéről. 2012-2013-ban már volt egy béremelési hullám, ezt követte egy hosszú távú megállapodás a szakszervezetekkel 2016-ban, amely az orvosoknak kétéves, a szakdolgozóknak hároméves bérfejlesztési programot garantált. Beszéljenek ismét a számok! Egy nyolcévnyi gyakorlattal rendelkező orvos, aki 2010-ben 251 000 forintot keresett, 2018-ban már 778 000 forintot vihetett haza. Húszéves szakmai tapasztalattal pedig a 2010-es 364 000 forint helyett 2018-ban már 813 000 forintra nőtt az orvosok havi fizetése. Az ápolók esetében a 7 évvel ezelőtti 148 000 forintos bér idén 293 000 forintra emelkedik. Nem állítom, hogy ez elegendő, de azt szerintem senki sem vitathatja, hogy egy igen jelentős béremelés ment végbe, mindez úgy, hogy gyakorlatilag nem volt infláció az országban.

A fejlesztések, a béremelések, az ösztöndíjprogramok eredményeképpen ma Magyarországon csökken az orvos elvándorlás és nő az orvosi diplomát szerzők száma. Hat év alatt 40%-kal emelkedett az orvosi diplomát szerzők száma. Míg 2010-ben ezren végeztek, 2016-ban már 1399-en kaptak oklevelet. Ezzel párhuzamosan tavaly kevesebb, mint feleannyi magyar orvos akart külföldön munkát vállalni, mint a szocialisták kormányzásának utolsó évében. Az OECD adatai szerint Magyarországon 100 ezer lakosra 14,5 diplomás orvos jut, míg az európai átlag 12,3.

*Rövidülő várólisták

Felmerül a kérdés, hogy a sok elköltött uniós és nemzeti forrásnak hol lesz mérhető, a betegek számára is érzékelhető eredménye. A 2012-ben a Fidesz-KDNP által bevezetett várólisták mutatják a leginkább, hogy helyes az irány. A baloldali kormányok alatt nem volt hivatalos várólista, nem érezték ugyanis fontosnak, hogy átláthatóvá és mérhetővé tegyék a várokozásra vonatkozó adatokat. Az az időszak volt a hálapénzes betegek paradicsoma, a tehetősebbek kedvükre előzgették az átlagpolgárt. Az immár mindenki számára átláthatóvá és elérhetővé tett várólistákon levő betegek száma a 2012. évi 70 000-ről 2017 szeptemberére közel 60%-kal csökkent. Mára a várólistás körbe tartozó 185 000 műtét esetében 28 000-et sem éri el a várakozók száma.

Sokan riogatnak azzal, hogy romlanak a kórházak, menekülnek az orvosok és ápolók, a kormány nem költ és nem is figyel az egészségügyre. Akkor hogy lehet az, hogy ma 94 napot kell várni egy szürkehályog-műtétre és nem 290-et, mint 2013-ban?

*Felelőtlen ellenzéki pánikkeltés

Az ellenzék és az ellenzéki sajtó rendkívül torz képet mutat a magyar kórházi viszonyokról. Mivel nincs felelősségük, szabadon kelthetnek pánikot, általánosíthatnak egyedi eseteket, kreálhatnak bulvártartalmat személyes tragédiákból. Reakcióidejük igen gyors, mire kiderül, hogy adott kérdés csupán hírlapi kacsa, három másik ügyet húznak elő a kalapból. A sokszor minden tiszteletet nélkülöző stílus és a szakmaiatlan hozzáállás miatt pedig a szakemberek nem szívesen ülnek le velük vitázni. Az ellenzék egészségügyhöz való viszonyulását jól mutatja egyébként, hogy a 2014-es választási tülekedésben egyetlen orvosi diplomával rendelkező képviselőt sem juttattak a Parlamentbe. Ezzel szemben a kormánypártok részéről négy orvos is helyet kapott a parlamenti patkóban.

Az, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer egyenetlen, nem vita tárgya. Tagadhatatlan azonban, hogy 2010 óta bővülő források és hosszú távú fejlesztési koncepciók mellett folyik az egészségügy rendbetétele. Jelenleg egyik ellenzéki párt esetében sem látni olyan szakmailag megalapozott programot, amely a „több pénzt” követelésen kívül érdemi javaslatokat tartalmazna a változások mikéntjét illetően.

 

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Szavazás állása

74%
26%

Elhanyagolt egészségügy

Baksay Boglárka

Jó úton a magyar egészségügy

KR M

0 Kommentárok

Vegyél részt a vitában! Oszd meg te is a véleményedet!

Jelentkezz a Duel Amical - vitapolitika.hu szerkesztőségébe!

Szívesen lennél szerkesztőségünk tagja? Vagy csak egy cikket szeretnél publikálni? Küldj egy rövid bemutatkozó e-mailt a duelamical@duelamical.eu e-mail címre! Részletek...