http://duelamical.eu/
A másik cikkhez csúsztass oldalra!
267
398

Szükség van-e kormányváltásra?

143
57%
43%
A 2018-as magyarországi választások közeledte egyre inkább felerősíti a kormánypárt és az ellenzék közti feszültséget. Milyen érvek sürgethetnek egy kormányváltást vagy támaszthatnak alá egy hatalmon maradást?
forrás: Wikipédia

Folytassa, Orbán!

Kaszás Gábor | 2018. Február 06. 22:05

Azzal kapcsolatban nincsen vita a kormányzat és ellenzéke között, hogy a 2018-as magyarországi választásoknak nagy a tétje. De ezzel talán ki is merültek az egyetértési pontok. Csekély két hónappal a sorsdöntőnek ígérkező voksolás előtt, az ellenzéki írott és online média felületeken gyakran túlzó, súlyos pesszimizmust sugalló írások jelennek meg. Érdemes megvizsgálni, mi kerülhet a mérleg másik serpenyőjébe. A kormányzat elért eredményei a jövőre tekintve is bizakodásra adnak okot Magyarország számára.


A 2010-es esztendő kétségtelenül hatalmas fordulópontot jelentett a harmadik magyar köztársaság történetében. Arra talán sosem volt precedens, hogy egy kormányzat olyan intenzitású, folyamatos verbális pergőtűznek legyen kitéve itthon és külföldön, mint az Orbán-kormány immár lassan nyolcadik éve. Csak néhány példát említve, volt itt pánikkeltés a médiatörvény, a bankadó és az új Alaptörvény körül is. Újabban pedig a civiltörvényt és a schengeni határok védelmét éri támadássorozat. Egyes erők mindenáron azt igyekeznek bizonyítani, hogy Magyarországon megszűnt a jogállamiság.
Ezzel szemben azt látjuk, hogy valójában még a harmadik Orbán-kabinet regnálásának végére sem kristályosodott ki semmilyen kritikus ellenzéki tömeg. A demokráciákban teljesen elfogadott módon saját érdekeiért időnként protestáló társadalmi csoportok mellett semmilyen általános megmozdulás nem tapasztalható.
Joggal vetődhet fel tehát a kérdés: miért van ez így? A választ találgatások helyett érdemes a tényekben keresni. Mindenekelőtt abban az alappillérben, amelyet még a legszigorúbb kritikusok és politikai versenytársak is csak nagyon nehezen tudnak elvitatni a regnáló kormányerőktől: az Orbán-kormány sikeres gazdaságpolitikát alakított ki.

 

*Kétségtelen gazdasági eredmények

A kezdeti, elsősorban a 2008-2009-es gazdasági és politikai válságnak betudható nehézségek után a magyar gazdaság 2013 óta mérsékeltebb, ámde fokozatos fejlődési pályát leíró, 2-4%-os növekedési mutatókat produkál éves viszonylatban. Ennek legfőbb támasza a stabil, kiszámítható makrogazdasági környezet: jegybanki alapkamat fokozatos csökkentése, devizahitelek forintosítása, államadósság átstrukturálása, kikerülés az európai túlzottdeficit-eljárás alól, munkát terhelő adók csökkentése. Ráadásul 2015-2016-tól lehetővé vált, hogy az elért eredmények mikro szintre is leszivárogjanak. A választópolgárok életében is javulás következhetett be, amely tükröződik a rekord alacsony munkanélküliségi rátában, a személyi jövedelemadó csökkentésében és a bérszínvonal lépcsőzetes, 10-15 százalékos emelésében.
Nem lehet szó nélkül elmenni azon tény mellett sem, hogy az állam a közvagyon jó és felelős gazdájának bizonyult, megdöntve ezzel a volt államszocialista rendszerek következtében, különösen a 90-es években elterjedt liberális axiómát. A stratégiailag kiemelten fontos infrastrukturális hálózatok (pl.: közművek) állami tulajdonba vétele egyértelműen pozitívan hat a nemzeti önrendelkezésünkre, szélesíti az ország mozgásterét. A nemzeti érdekeket szolgáló hatékony vagyonpolitika ékes példájaként hozható fel a MOL 21%-os részvénycsomagjának visszavétele 2011-ben, mely pakett a legóvatosabb becslések szerint is immáron 100 milliárd Ft-tal ér többet 7 évvel ezelőtti értékénél.
Az eddig ezen a téren elért eredmények olyan mértékű társadalmi bizalmat garantálnak a kormányzók számára, amelynek politikai vetületeit az idei év áprilisa után sem lenne jó elveszíteni.

*Politikai stabilitás

Az európai demokráciákban a stabil, nyugodt kormányzáshoz szükséges többség megszerzése manapság unikumnak számít. A maratoni hosszúságú, sokszor követhetetlen koalíciós tárgyalások tovább erodálhatják a polgárok bizalmát a demokratikus vívmányokban és intézményrendszerben, könnyedén okozhatnak elhúzódó belpolitikai válságokat, melyek tovagyűrűző gazdasági hatásai a befektetőket is elrettenthetik. Az elmúlt esztendőkben is több hosszabb (Spanyolország, Belgium, Hollandia, Németország), illetve rövidebb (Nagy-Britannia, Görögország, Horvátország) interregnumoknak lehettünk szemtanúi.
Ezzel szemben a magyar kormányzat két alkalommal is meggyőző felhatalmazást kapott programja véghezvitelére. A Fidesz-KDNP második alkalommal már egyfordulós rendszerben aratott választási győzelmet, amiért szintén nem kevés bírálatot kapott határokon innen és túlról. Érdemes ugyanakkor a kritikusoknak azt is figyelembe venni, hogy a modern demokrácia szülőhazájának méltán nevezhető Nagy-Britanniában is hasonlóan egyfordulós választási rendszer van érvényben. A már említett szempontok mellett ki kell emelni a biztos többség egyéb előnyeit is. A stabil parlamenti támogatással bíró kormány például egy rendkívüli katasztrófa, vagy határokon átnyúló gazdasági-humanitárius krízis (pl.: a migrációs válság kezelése) esetén is életmentő gyorsasággal tud reagálni.

*Az ellenzéki alternatíva hiánya

Végül, de nem utolsósorban említést kell tenni a politikai paletta többi szereplőjének jelenlegi állapotáról. Az ellenzéki csoportosulások fragmentáltak és egymással szinte antagonisztikus ellentétben állnak.
A 2010 előtti balliberális kormányzó erők töredékpártjai, illetve az ez után alakult csoportosulások közötti végeláthatatlan, zárt ajtók mögötti egyezkedések, helyezkedések és rész-összefogások a közvélemény számára már jószerével nevetségbe hajlóan követhetetlenek. Egyúttal elvi szinten is megkérdőjelezik egy jelenlegi ellenzékiekből álló, többpárti koalíciós kormány létjogosultságát. Egyetlen közös pontjuk, Orbán Viktor és kormányának menesztése valószínűleg kevés lenne az ország üdvösségéhez.

Az eddig elért eredmények nem pusztán célok, hanem állomásai egy nagyobb, átfogó víziónak, melynek élettartamát négyéves parlamenti ciklusokban mérni nemcsak lehetetlen, de felesleges is. Változó világunk, és benne kontinensünk bőven tartogathat az idei évben is embert próbáló kihívásokat, melyekkel csak egységesen, egy irányba evezve birkózhatunk meg. Az ország stabilitásának megőrzése továbbra is kulcskérdés.

 

Képek forrása: Eurostat

A jogállamiság utolsó esélye

Farkas Zsolt | 2018. Február 16. 22:13

A 2018-as választások ismét döntés elé állítják Magyarországot: képesek vagyunk félretenni személyes ellentéteinket a változás érdekében vagy továbbra is eltűrjük szabadságjogaink megcsorbítását?

Mi magyarok sosem jártunk a politikai realitásérzetű népek élvonalában. Sose fogtuk fel, ha szabadságunk, kivívott jogaink, életmódunk a pusztulás szélére került. Így az ezeket felszámolni kívánó erők szinte mindig akadálymentesen tarolhatták le vérrel és verítékkel megszerzett értékeinket, szabadságainkat. Véleményem szerint most is egy ilyen alkalomhoz érkezett Magyarország történelme. Ez a kis közép-európai ország ismét választás elé került: vagy legalább egy választás erejére félreteszi kicsinyes ellentéteit, összefog és leváltja a jogállamot folyamatosan leépítő, egypártiságra törekvő Fideszt, vagy továbbra sem lép túl önző gyarlóságain és hagyja, hogy a rendszerváltás óta megszerzett kevéske szabadságjogaitól is megfosszák.

*A veszély komoly

Ne legyenek tévképzeteink, a demokratikus választási rendszer nem garantálja a demokrácia fennmaradását. Demokratikus módszerekkel is lehet pártállamot kialakítani, ahogy ezt jelenleg Orbán Viktor is teszi. A jelenlegi-rendszer is – mint ahogy azt tette több diktatórikus rendszer a történelemben - a demokráciából kiábránduló társadalmi közhangulatot kihasználva fosztja meg az embereket szabadságjogaiktól. A Fidesz módszerei jól megkonstruált ellenségképen és az elleni néphangoláson alapul. Minden szavuk, minden felszólalásuk valaki ellen szól, valódi változtatást soha nem tűz ki célul. Csak tekintsük meg a Fidesz prioritásait az adófizetők befizetett pénzeinek felhasználásakor. Hogyan lehetséges az, hogy a kormány óriásplakát kampánya, történjék bármi is, csendesüljön el bármennyire is a migrációs áradat, még mindig forint-milliárdokat nyel el. Ezzel párhuzamosan a magyar egészségügy és oktatás színvonala minden kormánypropaganda ellenére lassan balkáni szintre süllyed. Saját tapasztalatból tudom, hogy kórházaink és oktatási intézményeink többségében még meleg víz is csak igen ritkán akad, az általános higiéniai követelmények meglétéről már nem is beszélve.

*Absztrakt célok és a valóság

A Fiatal Demokraták Szövetsége mára teljesen elveszítette eredeti liberális, polgárság-közeli arculatát. Egyszerűen elfogadhatatlannak tartom, hogy a kormány-kommunikáció nem a valódi problémák megoldásával foglalkozik. Nem az egészségügy tarthatatlan állapotának felszámolásán gondolkodnak, hanem bizonyos külföldi milliárdosok állítólagos, a magyarság megsemmisítésére és az ország menekültekkel való elárasztására irányuló terveivel riogatnak. Retorikájuk arról szól, hogy minden a „mi érdekünkben” történik, például a „hősies” fantomküzdelem is.
Továbbá elfogadhatatlannak tartom, hogy a Fidesz szinte semmilyen mértékben nem hajlandó az elkövetkező nemzedékek támogatására, akiken végül is csak országunk jövője múlhat. Az ilyen típusú rétegpolitizálást egy demokráciában szintén elfogadhatatlannak tartom. Legalább minimális szinten meg kellene kísérelni a törzs-szavazóbázison kívüli rétegek támogatásának elnyerését is. Ez teljes mértékben hiányzik Orbán Viktor pártjából, akik maguk sem épp nevezhetők fiatalosan politizáló egyéniségeknek.

*Alternatívák igenis vannak

Népszerű kijelentés a kormány és támogatóik szájából, hogy „nincs jobb” lehetőség. Ha más nem, kimondom én: van. Bárki bármit is gondoljon, az ellenzéki pártokban van kormányváltó-potenciál, és egy jobb Magyarország megteremtésének lehetősége. Politológus szemszögből is teljesen reálisnak tartom, hogy 2018-ban az ellenzék megfossza a Fideszt a kormányzástól. Szintén realitásnak tartom, egy teljes ellenzéki nagykoalíció létrehozását, melyben együtt mentené meg a jogállamot a Fidesz kleptokrata politizálásától a jobb- és a baloldali pártok ezen új szövetsége.
Még mielőtt bárki naivnak nevezne, megjegyzem, ez korántsem áll annyira távol a valóságtól, mint amennyire először hangzik. Képzeljünk el egy olyan szituációt, melyben a 2018-as országgyűlési választásokon a Fiatal Demokraták Szövetsége nem tudja megszerezni a parlamenti mandátumok ötven százalékát. Ebben az esetben az ellenzéki pártoknak lehet, hogy külön-külön nem lenne akkora támogatása, mint a Fidesznek, koalícióra lépve viszont képesek lehetnének annak leváltására, és egy új többpárti kormány kialakítására.
Kérdés, ezen új nagykoalíció, annyi különböző nézőponttal, kormányzóképes lehetne? Véleményem szerint, igen. Ha a jelenlegi működésképtelen miniszteri struktúrát újra a 2010 előttire változtatnák vissza, abban bőven lenne elég miniszteri tárca a koalíció összes pártjának a kielégítésére. Ilyen megosztott figyelem esetében még talán jobban is működhetne a minisztériumok intézménye, mint most, ahol egy miniszternek kell foglalkoznia az egészségüggyel és az oktatással is.

Ezzel vissza is érkeztünk az eredeti kérdéshez: nyerne vagy veszítene az ország, ha leváltaná a jelenlegi kormányt? Véleményem szerint a Fidesz leváltásával ez az ország csak nyer. Még az ügyetlenül kormányzó ellenzéki koalíciót is jobb lehetőségnek tartom, mint a demokráciát és a véleménypluralizmust teljes erejével lebontani kívánó állampártot, és biztosra veszem, hogy véleményemmel nem vagyok egyedül.

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Szavazás állása

57%
43%

Folytassa, Orbán!

Kaszás Gábor

A jogállamiság utolsó esélye

Farkas Zsolt

0 Kommentárok

Vegyél részt a vitában! Oszd meg te is a véleményedet!

Jelentkezz a Duel Amical - vitapolitika.hu szerkesztőségébe!

Szívesen lennél szerkesztőségünk tagja? Vagy csak egy cikket szeretnél publikálni? Küldj egy rövid bemutatkozó e-mailt a duelamical@duelamical.eu e-mail címre! Részletek...