Japán 2015-ben módosította alkotmányát: ésszerű lépés vagy fenyegető magatartás?

1207
Japán 1945-ben elviselte az elviselhetetlent és kapitulált az Egyesült Államok előtt - ezzel véget ért a II. világháború a csendes-óceáni hadszíntéren is. Ezt követően az USA 1946-ban létrehozta Japán új alkotmányát, melyben a szigetország vállalta, hogy elhatárolódik a katonai erő alkalmazásától. Így Japán neve a hidegháborús időszakban és a kétpólusú világrend megszűnését követően is, már nem a katonás fegyelmet vagy a kamikazék fanatizmusát jelentette többé. Japán a béke, a harmónia, a cseresznyefa-virágzás és a hófödte Fudzsi országává vált - a XX. század végétől pedig a csúcstechnológia és fejlettség szinonimájává is. Azonban 2015-ben Japán megváltoztatta alkotmányát: így az ország már rendelkezhet saját haderővel és azt be is vetheti más országokban. Mi állhat a lépés hátterében? Mi a japán alkotmánymódosítás: ésszerű válasz egy megváltozott geopolitikai realitásra, vagy első lépés a béke végét jelentő agresszív militarizmus felé?

A felkelő nap ébredező országa

Szerző
2016. 04. 30. - 15:30
A japán alkotmányt a II. világháború után Douglas MacArthur generális irányelvei alapján hozta létre az USA 1946 februárjában. Ebben az alkotmányban Japán elhatárolódik bármilyen katonai erődemonstrációtól vagy konkrét hadierők bevetésétől, mint diplomáciai eszköztől. Ahhoz, hogy az előbb említetteket gond nélkül tudják érvényesíteni, minden légi, vízi, szárazföldi, és bármely más katonai egység fenntartását betiltották. Bár "katonasága" nincs, létezik a rendkívül jól felszerelt, és az USA-val gyakran folytatott katonai gyakorlatok révén remekül kiképzett SDF (Self Defense Forces), amelyet kizárólag önvédelmi célokra használhatnak fel. Shinzo Abe miniszterelnök kezdeményezésére 2015. szeptember 19-én megváltoztatták az alkotmányt, így Japán már rendelkezhet saját katonasággal és bevetheti más országokban is. Az új alkotmányban Japán továbbra is elhatárolódik a háború kezdeményezésétől, így a korábbi pacifista alkotmányban megjelölt önvédelem központú hozzáállás megmaradt.

Megalázó vereség szülte alkotmány

Az USA-tól a háborúban nemcsak atombombákat kaptak, hanem egy olyan alkotmányt is, amely meggátolja Japánt, hogy szuverén államként legyen jelen a nemzetközi színtéren. Miért tüntettek mégis több ezren az alkotmánymódosítás ellen? Sok japán büszke arra, hogy országa teljesen elhatárolódott minden hadi cselekedettől, viszont az Iszlám Állam közel-keleti ámokfutásának idején lehetne visszaállítani néhány, minden szuverén államot megillető jogot. További okot adhat az észak-koreai rakétakísérletek sűrűsödése, amely Dél-Korea mellett Japánt fenyegeti leginkább. Észak-Korea 2016 februárjában ismét átlőtt egy nagy hatótávú rakétát Japán fölött, ezzel újra megszegte az ENSZ szabályait. Ezért szükség van katonailag erősebb és aktívabb Japánra a térségben. Az alkotmánymódosítás az előbb említett konfliktusok kezelésénél is új lehetőségeket biztosít. Az USA támogatja a változtatást, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy így eggyel több társa lesz a térségben, akivel közösen tudja majd kordában tartani a rakoncátlankodó Észak-Koreát.

A térségben Kína ellenzi a módosítást, amire negatív történelmi tapasztalatai adhatnak okot. De 2016-ban már ennek sincs sok alapja.

Japán ma

Hiába az apró alkotmánymódosítás, a jól felszerelt SDF, Japán messze elmarad a nagyobb katonai hatalmaktól, az USA-tól, Oroszországtól, és Kínától. Nagyobb támadásokkal szemben az amerikaiak segítsége nélkül megvédeni nem tudná magát, nemhogy véghezvinni komolyabb katonai akciókat. Shinichi Kitaoka, Japán volt ENSZ nagykövete és a Nemzetközi Japán Egyetem elnöke a következőt mondta az általa támogatott módosításról: ,,Ez csak egy apró változtatás. Mindössze pár ország van, amely saját erejéből képes megvédeni magát, köztük Kína, az USA és Oroszország. Még a britek sem lennének képesek egyedül megvédeni magukat."

Nem szabad elmenni a mély kulturális változások mellett sem, amelyek szinte lehetetlenné teszik Japán visszalépését a háború előtti autokratikus államformába. USA kulturális exportja nagy hatással volt a háború utáni Japánra, aminek eredménye a teljesen nyugatias társadalom. Annak, hogy Japán visszaalakuljon egy autokratikusabb állammá, annyi esélyét látom, mint, hogy Németország újra náci állammá váljon. Nem többet, nem is kevesebbet.

 

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Accept the challenge!

The counter-article on this topic is yet to be written. Accept the challenge and be the first one to share Your opinion! One of our authors has already presented their take on the issue. Should you be of a different opinion, please write your counter article in a similar form and send it to us to duelamical@duelamical.eu.

Swipe to see the other side.

Hozzászólások

Új hozzászólás