http://duelamical.eu/
A másik cikkhez csúsztass oldalra!
289
454

Családpolitika: alternatíva a demográfiai válságra?

487
80%
20%
Az európai demográfiai problémák orvoslására a magyar kormány a családalapítás ösztönzésében látja a megoldást a bevándorlás támogatásával szemben. A Fidesz számos intézkedést felvonultató családpolitikájának hatékonyságáról azonban megoszlanak a vélemények. Míg egyesek szerint nem nyújt valós megoldást a kihívásokra, mások egy kiegyensúlyozott társadalom alapköveként tekintenek rá.
forrás: Pexels.com

Család és migráció a Fidesz politikájában

Baksay Boglárka | 2018. Május 17. 21:10

A bevándorlás semmilyen módon nem ad választ az európai munkaerőpiaci és demográfiai kihívásokra – jelentette ki Szijjártó Péter 2015-ben. A magyar kormány migrációs politikájának irányvonala mit sem változott az elmúlt három év során, sőt, szélsőséges elemekkel bővült. Ilyenek többek között a menekültellenes és az ENSZ javaslatait támadó plakátok, vagy a magyarországi romákat lealacsonyító nyilatkozatok. A Fidesz a bevándorlás helyett a családpolitikában látja a demográfiai problémák megoldását: meglehetősen nacionalista szellemben, a magyar nép „növekedésére” helyezi a hangsúlyt.

A kérdéskör sokkal összetettebb: évről évre több magyar távozik külföldre, hogy magasabb színvonalú és szabadabb életet teremtsen magának és születendő gyermekeinek. A kormány mégis csak az aránylag csekély számú menekült és bevándorló ügyével foglalkozik. Hozhat-e jelentős változásokat a Fidesz családtámogatási rendszere egy olyan országban, mely a betelepülőktől retteg, de tétlenül nézi több százezer magyar kivándorlását?

Ha a Fidesz családpolitikáját vizsgáljuk, óhatatlanul eszünkbe juthatnak Németh Szilárd szavai. A párt alelnöke 2017 májusában kijelentette, „aki teleszüli a világot, azé a világ”. A kormány számára tehát a népesedéspolitika látszólag kiemelt fontossággal bír, ennek azonban ellentmond, hogy a családtámogatási rendszer az ígéretek mögött nem kecsegtet valós megoldásokkal. Mivel a 2018-as választásokra a párt nem tett közzé programot, a következőkben a Fidesz elmúlt nyolc évének családpolitikai intézkedéseit tekinthetjük át.

*CSOK-on innen és túl

Nagy tervekkel vágott a kormány a családpolitikai csomag kialakításába: a jelenlegi 1,4-es termékenységi rátát 2,1-re kívánja növelni. Ez a szám irreálisnak tűnik, ha sorra vesszük a magas születési rátával rendelkező európai országok, mint például Írország (1,93-as), vagy Franciaország (2,01-es) jellemzőit. Ezen országokban megfigyelhetők olyan tényezők, mint a rugalmas munkaerőpiac vagy a kiszámítható családtámogatási rendszer. Adottak továbbá olyan, jól szervezett szolgáltatások is, melyek a kisgyermek nevelését segítik, ilyenek például a felszerelt és széles körben elérhető bölcsődék, óvodák. Jóval több lehetőség adódik arra is, hogy a férfiak és a nők egyenlőbb mértékben részt vegyenek a gyermeknevelésben. Magyarország a felsorolt tényezők tekintetében elmaradottnak számít, így a kitűzött 2,1 százalékos cél elérése – és ezzel a migráció ellensúlyozása – nem tűnik reális elképzelésnek.

Miből is áll a kormány családtámogatási rendszere? A fogalomról elsőként valószínűleg a híres-hírhedt CSOK (családok otthonteremtési kedvezménye) jut eszünkbe. A kedvezményt családok tízezrei vették igénybe máig. Ezek azonban már eleve nagycsaládok, vagy olyan szülők, akik magasabb és stabil jövedelemmel rendelkeznek. A létbizonytalanságban élő, rászoruló családok számára a CSOK nem nyújt lehetőséget. A program másik lényegi hibája, hogy nem hosszútávú, állandó megoldást kínál, hanem egyszeri kedvezményt, mely nem garantálja, hogy a „CSOK-gyermekek” egyáltalán megszületnek, és ha igen, felnevelésükre később is lesz elegendő erőforrása az adott családnak.

A kormány továbbá kihirdette, hogy a meglévő adósságokból a harmadik és negyedik gyermek után egy-egymillió forintot elenged. Ez diszkriminatív az egy- és kétgyermekes családokra nézve, valamint veszélyes és átgondolatlan intézkedés. Felelős szülők nem vállalnak azért gyermeket, hogy csökkentsék az adósságaikat. Az ilyen elképzelések kártékonyak, emellett nem jelentenek valós segítséget a családbővítéshez. A HVG számításai szerint ugyanis egy gyermek felnevelése 18 éves koráig legalább 13-15 millió forintos, hosszú távú kiadást jelent. Az összegen nem változtat, ha a szülők banki adóssága valamelyest csökken. Az ilyen jellegű intézkedések degradálóan hatnak a szülői szerepre, és arra ösztönöznek, hogy kedvezményekért cserébe bővüljenek a családok akkor is, ha ehhez nincs megfelelő anyagi hátterük.

*A rászorulók nem kapnak támogatást

Ehelyett valós megoldást jelenthetne, ha a kormány hosszú távú támogatásokban gondolkodna: hatékonyabban járulna hozzá a gyermekétkeztetéshez, több bölcsődei és óvodai helyet biztosítana és támogatná a szülők rugalmas munkavégzését. Hiányzik továbbá a lakáspiac szabályozása, a jelenlegi bérletárak gyakran lehetetlen helyzetbe hozzák a családokat éppúgy, mint például a fiatal pályakezdőket. Egy hatékony állami bérlakásprogram megoldást nyújthatna. Szél Bernadett, az LMP társelnöke 2017 májusában elmondta: több és rugalmasabb nyitva tartású bölcsődére, az ott dolgozók béremelésére, valamint a rugalmas munkavégzés támogatására és megfizethető lakásbérlési lehetőségekre lenne szükség. Hozzátette, a nők számára kiszámítható és tervezhető jövőt kellene biztosítani, hogy a gyermek mellett olyan munkát végezhessenek, amelyből meg is tudnak élni. A képviselő közleményében bírálta, hogy a kormány családpolitikája a társadalom felső rétegeinek kedvez azok helyett, akik valóban rászorulnának. A családi pótlék összege egy évtizede változatlan (havi 12.200 Ft), az adókedvezménytől pedig - a Népszava információi szerint - 2017-ben közel 800 ezer család esett el, mert nem rendelkeztek állandó adóztatható jövedelemmel. A Fidesz tehát éppen azoktól vonja meg a segítséget, akiknek leginkább szükségük lenne rá. Nem jutnak elegendő finanszírozáshoz a gyermeküket egyedül nevelő szülők sem, emellett az utóbbi hét évben nem emelkedett az anyasági-, a gyermekgondozási segély (GYES) és a gyermeknevelési támogatás összege.

Összességében tehát elmondható, hogy a Fidesz családpolitikája komoly hiányosságokat mutat, hosszú távú és valós segítség helyett csupán látszatmegoldásokat keres. A születésszám a KSH adatai szerint csak két korcsoportban ért el számottevő növekedést, ezek egyike a serdülőkorúak (15-19 évesek) csoportja, mely sokkal inkább aggodalomra ad okot, mint büszkeségre. A tizenéves szülők számának emelkedése a szegénység, valamint a családtervezési lehetőségek hiányának mércéje. Ezek a fiatalok gyakran nem találnak más célt, perspektívát a gyermekvállaláson kívül. A másik „gyarapodó” csoportot a húszas éveik elején járó fiatalok alkotják; esetükben is gyakran válik döntő tényezővé a kilátástalanság és a pénzbeli támogatás a gyermekvállalásnál. Az ifjú, 20-24 éves szülők többsége még éppúgy nem rendelkezik biztos egzisztenciával, mint a serdülőkorú anyák és apák.

Felmerül hát a kérdés, hogyan számíthat a kormány szemében súlyosabb problémának a menekültek regisztrációja és a bevándorlás, mint a rászoruló magyar családok létbizonytalansága. A számadatok magukért beszélnek: 2017-ben az anyasági támogatásra fordított éves keret alig 5,4 milliárd, míg a menekült- és bevándorlás-ellenes Soros-kampány költsége 12,3 milliárd forint volt (ez mára kb. 20 milliárdra nőtt).

*Be- vagy kivándorlóország?

„Magyarország bevándorlóországgá válik” – a kijelentéssel napi rendszerességgel találkozhatunk a kormánypárti sajtóban és a közmédiában. A KSH adatai szerint 2017-ben összesen 151 ezer külföldi állampolgár tartózkodott Magyarországon, ám csupán 1300 menekültet vett oltalom alá a kormány. Körülbelül 90 százalékuk hamarosan elhagyta az országot. Ezzel szemben az utóbbi években távozott magyar állampolgárok száma a fentiek többszöröse: csak az Európai Unió területén több, mint 600 ezren telepedtek le. Magyarország tehát sokkal inkább kivándorlóország, a Fidesz azonban a valós problémák megoldása helyett előszeretettel foglalkozik kreált ellenségképekkel. A Portfolio szerint „éppen az a korosztály megy el Magyarországról, mely egyrészt adót és járulékot fizet, másrészt gyermeket vállal, így hozzájárulhat a demográfiai helyzet javulásához”. A kivándorolt munkavállalók gyermekei már külföldön születnek, számuk évek óta csak növekszik. A Fidesz nem folytat valós küzdelmet azért, hogy élhetőbb körülményeket teremtsen, amelyek hazacsábíthatnák a családokat.

A kormány jelenlegi családpolitikája sem a be-, sem a kivándorlás problémáira nem kínál megoldást. Felelős gyermekvállalásra ösztönözni, kiegyensúlyozott és boldog gyermekeket nevelő családokat teremteni csak olyan országban lehet, ahol az életszínvonal megfelelő. Olyan országban, ahol az elvégzett munkával arányos bér jár, ahol a létbiztonság nemcsak a felső társadalmi rétegek kiváltsága, ahol a politika nem félelmet kelt, hanem támogat. Ahol a lehetőségeket bővítik, nem korlátozzák, és ahol a jövő gyermekei nem csupán elérendő célok egy tervezet lapjain.

 

Családok: befektetés a jövőbe

Kaszás Gábor | 2018. Május 17. 21:10

Európa a 21. század elején már nem csak történelmi presztízsének köszönhetően érdemli ki az „öreg kontinens” jelzőjét. A már hosszú évszázadok óta itt élő nemzetek riasztó elöregedése a születések drasztikus csökkenésével megfejelve arra sarkallta a választott politikusok nagy részét, hogy a probléma megoldását a bevándorlás támogatásában lássák, annak minden vélt előnyével és valós hátrányával együtt. Mindezek mellett azonban érdemes elgondolkodni egy sokkal praktikusabb megoldáson is, a családalapításra ösztönző anyagi és nem anyagi természetű intézkedések ugyanis nem pusztán csak a szociális ellátórendszer megtámasztására alkalmasak, de elengedhetetlenek egy lelkileg sokkal kiegyensúlyozottabb társadalom kialakulásához is.

Magyarország talán az egyik leginkább érintett ország a demográfiai katasztrófa-helyzetben, 1981 óta népessége mintegy 1 millió fővel csökkent. A 2010-ben hivatalba lépett kormányzat éppen ezért kiemelt figyelmet fordít a negatív tendenciák csökkentésére, majd megállítására. Az alapvető cél, minél több, a szülők által tervezett gyerek megszületésének elősegítése.

*Alapkőletétel

A kormányváltás után a kabinet a pénzügyi stabilizációval párhuzamosan szinte azonnal hozzálátott a szörnyű képet mutató születési ráta korrekciójához. Egymást követték a családalapítást, illetve a családi létet nagyban megkönnyítő intézkedések. Elég csak a három éves GYES-re, a kiszélesített családi- és (első házasok, két gyermekesek) a kismamák után járó adókedvezményre vagy a GYED extrára gondolni. Mindezt igyekeztek a megfelelő munkaerő-piaci lépésekkel is aládúcolni, amely törekvés elsősorban a munkahelyvédelmi akcióterv vonatkozó rendelkezéseiben, továbbá a kismamák kötelező részmunkaidejének meghosszabbításában öltött testet.

Az erőfeszítésekre kétségkívül a 2014-2015 során megjelenő családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) tette fel a koronát, amely akár 10 millió forint állami támogatást is biztosíthat a sikeresen pályázóknak. Fontos alapelv a szakpolitikusok és döntéshozók számára, hogy a családalapítással és a gyermekvállalással járó anyagi terhek ne jelentsék automatikusan a szegénység felvállalását a szép „hivatásra” vállalkozó fiatal pároknak.
A 2014-es újabb választási győzelem után lehetőség nyílt az addigra megszilárdult keretrendszer további kiterjesztésére, valamint a hosszabb távú célok kijelölésére is.

*Kibontakozás: előrenézés a jövőbe

Az elmúlt négy évet a családpolitika területén alapvetően az elért gazdasági eredményekből származó javak minél szélesebb „szétszórása” jellemezte. A CSOK igényléséhez szükséges adminisztrációs terhek csökkentek, a családi csődvédelem intézménye pedig lehetővé tette, hogy a jelzáloghiteles három-, vagy többgyermekes családok 1-1 millió forintot leírhatnak adósságukból.
A közeli, és a távoli tendenciák minél pozitívabb befolyásolása érdekében tájékoztató-, és népszerűsítő kampányok is indultak különböző médiafelületeken és az iskolákban. A fiatal generáció családhoz viszonyuló pozitív attitűdje ugyanis nélkülözhetetlen a kedvezőtlen demográfiai folyamatok jövőbeli megállítására, melynek egyik csúcspontjaként a 2018-as esztendőt a kormány a „családok évének” nyilvánította. Ezen törekvéseiben a végrehajtó hatalom egyik legfőbb támaszának bizonyul számos civil szervezet is, mint például a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE).

Az eddig megtett intézkedések eredményeképpen a magyar születési rátát az 1,25-ös mélypontról sikerült 1,5-re feltornázni napjainkra. Mindez azonban még korántsem bizonyul elegendőnek a természetes reprodukciós szint fenntartásához. A kormányzati elképzelések szerint a bűvös 2,1-es szintet 2030-ra kellene elérni, ami számtalan egyéb tényezőtől is függ.
Látni kell ugyanakkor, hogy a programok kifutási ideje nem négy éves kormányzati ciklusokban, hanem sokkal inkább évtizedekben mérhetők. A sikerhez nélkülözhetetlen a pártszínektől teljesen független konzekvens pronatalista kormányzati hozzáállás a jövőben. Az alapkoncepció 2010 óta az idők próbáját is kiállta, melynek ékes bizonyítéka, hogy a negatív trendek csökkenése mellett kevesebb lett a nem kívánt terhesség-megszakítás is.Nem mehetünk el szó nélkül azon tény mellett sem, hogy a közép-európai térségben hazánk költi GDP-arányosan a legtöbbet (3,57%) a családok támogatására. Ausztriában ez a mutatószám 2,6, Szlovákiában 2, míg Lengyelországban mindössze 1,61%.

Összességében kijelenthető, hogy a hatékony családtámogatás gyümölcsei sokkal könnyebben és bőségesebben learathatók, mint a bevándorlás elősegítése. Szigorúan érzelemmentes, gazdasági szemüveggel nézve anyagi-, és időtényezőben egyaránt sokkal költségkímélőbb a helyi fiatalok bevonása a munkaerő-piacra, mellyel az integrációs folyamat állomásai kiküszöbölhetők. Emberi szempontból pedig a családban, mint legalapvetőbb közösségben való létezés olyan érzelmi és pszichológiai energiákat szabadíthat fel az egyénben, mellyel lelkileg kiegyensúlyozott életet élhet, hozzájárulva ezzel egy szolidárisabb, egészségesebb társadalom létrejöttéhez.

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Szavazás állása

80%
20%

Család és migráció a Fidesz politikájában

Baksay Boglárka

Családok: befektetés a jövőbe

Kaszás Gábor

0 Kommentárok

Vegyél részt a vitában! Oszd meg te is a véleményedet!

Jelentkezz a Duel Amical - vitapolitika.hu szerkesztőségébe!

Szívesen lennél szerkesztőségünk tagja? Vagy csak egy cikket szeretnél publikálni? Küldj egy rövid bemutatkozó e-mailt a duelamical@duelamical.eu e-mail címre! Részletek...