Az Európai Parlament törvényhozói hatáskörének bővítése - most vagy soha?
13090
Forrás
A mai napon Brüsszelben Európa azon politikusai hoznak döntéseket, akik nagymértékben befolyásolják az európai polgárok mindennapjait. Az érintettek azonban nem érzik magukénak a témát- a demokrácia deficitjéről beszélnek. Valóban az Európai Parlament törvényhozói hatáskörének bővítése a megoldás?
Ez a téma ma is aktuális! Ezért most magyar nyelvre is lefordítottuk a kérdésre reagáló, 2013-ban publikált eredeti vitánkat.
Ez a téma ma is aktuális! Ezért most magyar nyelvre is lefordítottuk a kérdésre reagáló, 2013-ban publikált eredeti vitánkat.
Több jog az Európai Parlamentnek = nagyobb demokrácia Európának
Translator
2018. 04. 05. - 00:00
Az Európai Parlament az európai polgárok parlamentje. Az utóbbi évtizedek számos reformja ellenére azonban még mindig nincs elég közreműködési joga. Ahhoz, hogy Európát erősebbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá tegyük, a parlamentnek szélesebb jogkörre van szüksége.
Az Európai Parlament története szorosan összefügg az Európai Közösség, mint nagy egész, integrációs folyamatával. 1962-es névváltoztatása előtt a későbbi Európai Parlament a „Közös Gyűlés” nevet viselte, melyet az Európai Szén- és Acélközösség vonatkozásában hoztak létre és tanácsadó szerepet töltött be. A szervezet tagjai nem választott képviselők, hanem az egyes tagországok küldöttei voltak.
Az első közvetlen választás egy „polgári Európáért”
Az Európai Közösség tagországainak polgárai először 1979 júniusában választották szabadon az Európai Parlament tagjait. Ez a választás egy mérföldkő volt az Európai Közösség demokratikus törvényesítés folyamatában;a választás a tagállamok polgárait nem csupán európai választókká, hanem Európa választóivá tette. A tagállamok állam- és kormányfői korán felismerték, hogy Európa csak akkor tud működni, ha az embereket aktív cselekvésre késztetik.
Mekkora hatalma van ma a Parlamentnek?
A Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Parlament körülbelül 90 politikai kérdésben dönthet- korábban ez a szám csak 40 volt. A jogosultságok körének bővítésével a Parlament jelentős befolyást nyert az Európai Unió intézményrendszerében. Különösen a költségvetési és kereskedelmi politikában figyelhető meg nagyobb szerepe. Nemzetközi kereskedelmi egyezmények esetén „a tárgyalások minden fázisában tájékoztatni kell, valamint a tanácsát kell kérni” (Brok, 2010). A Lisszaboni Szerződés az Európai Parlamentnek nagyobb törvényhozási jogkört adott, mellyel ugyanakkor több felelősséget is rótt rá.
Miért van szüksége Európának erős Parlamentre?
Az Európai Parlament egy erős, polgárközeli és cselekvőképes Európa középpontjában áll. Aki az EU nagyobb demokráciáját és átláthatóságát követeli, az Európai Parlamentnek kell, hogy több jogot adjon. Az európai politika alapvető döntéseit nem csupán zárt ajtók mögött kellene meghozni. Éppezért kellene az Európai Parlamentnek nagyobb felelősséget adni, hiszen nagyon fontos, hogy maga is képes legyen törvényeket hozni ésezáltal nem csupán reagálni, hanem cselekedni is.
A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.
Ma az Európai Parlament ellen lenni nem egyenlő az európai demokrácia elutasításával
Translator
2018. 04. 05. - 00:00
Az Európai Parlamentnek, mint a népek képviselőjének hosszú távon kell központi szerepet játszania Európa demokratikus parlamentáris rendszerében. Ugyanakkor a strukturális és intézményi képességei a mai napig korlátozottak ahhoz, hogy hatáskörének és hatalmának bővítése a helyes lépés legyen.
Az Európai Parlament az Európai Unió Tanácsával mint a nemzetállamok képviselőjével és az Európai Bizottsággal mint az Unió valódi képviselőjével alkotja kezdetektől fogva az EU intézményi háromszögét. Ebben az összefüggésben az Európai Közösség kialakulásának kezdetekor a törvényhozói és végrehajtói hatáskörök egyenlőtlenül oszlottak meg. Ez tükrözte Európa politikai valóságát, melyben a népakaratot nemzetállami kontextusban határozták meg, a politikai részvétel pedig helyi, regionális és nemzeti, de aligha európai szinten valósult meg. Az európai kormányok képviselői találkoztak, hogy olyan problémákat oldjanak meg, melyek csak közösségi együttműködéssel orvosolhatók;ilyen volt mindenekelőtt Európa békéjének biztosítása, később a belső piac szabályozása, végül pedig egyre több, egymással szorosan összefüggő politikai területen való kooperáció.
A hatáskör kiszélesítése- helyes szándékrossz eredménnyel
Ezen helyzet központi szereplői mindigis a nemzeti kormányok és az Európai Bizottság szakértői voltak. Miközben az Európai Parlament igyekszikaz európai polgárok érdekeit képviselni, több hatalom megszerzésére is törekszik. Az Európai Parlament és a polgárok mai napig megoldatlan strukturális elkülönítésének következménye, hogy a Parlament további intézményi megerősítése helytelen lépés lenne és elveszítené a demokrácia erősítésére kitűzött célját.
Az EP képviselők feladata az, hogy a társadalom szükségleteit felmérve kialakítsanak egy európai szintű többségi politikát, melynek megvalósításakor egy harmadik fél szaktudására és tapasztalatára támaszkodnak.a A civil társadalom európai szintű részvétele még mindig alacsony, ugyanakkor bizonyos politikai csoportok kommunikációja és érdekérvényesítő képessége hatékonyabb, mint a többié. Ebből következik, hogy az EP megerősítésével az egyes érdekcsoportok európai törvényalkotásra gyakorolt befolyása nagy arányban megnőne. Az ebből következő egyéni érdekeket tükröző törvényalkotás az európai közjó kárára válna. Ennek megfelelően az EP megerősítése - mindaddig, amíg a civil társadalom nem vesz részt a politikában és ameddig az európai választásokon való részvétel is alacsony - helytelen lépés.
Kezünkben a megoldás?
Az EU demokráciadeficitjének középtávú megoldása nem az EP hatáskörének, hanem az európai polgárok részvételi lehetőségeinek kitágítása. A politikai akarat tükröződése és alakítása a jövőben sokkal inkább európai, mint nemzeti szinten kell, hogy megvalósuljon. Az európai politikai folyamatok átláthatóságának javítása és a népszerű vitatémák teljes mértékben európai személyek és politikai programok általi átalakítása kell, hogy ennek a kezdete legyen. Mivel az Európai Parlamentet még mindig a nemzeti pártok dominálják, ez jelenleg nem adott. E pártokat nemzeti listák alapján választják és érdekeiket nem európai, hanem nemzeti politikai színekben képviselik. Ezzel hozzájárulnak a nemzetállamok között régóta fennálló szakadékok elmélyítéséhez.
Európa politikai kultúrája a bökkenő
Az EU keretein belül a legkülönfélébb nemzeti elgondolások találkoznak arról, hogyan kell politizálni és hogyan kell a politikát értelmezni. Ha az európai politikai rendszer egy valódi politikai térséggé akar fejlődni, mindenekelőtt egyre van szüksége: időre. Csak ha a politikai tényállásokat, melyek európai méretű jelentőséggel bírnak, Európa szerte vitára érdemesnek ismerik el (mint az energiapolitika és –biztonság, környezetpolitika, bevándorlási- és biztonságpolitika, munkaerőpiaci-, pénzügyi- és gazdaságpolitika), juthatunk el egy összeurópai, sokkal inkább szociális és kevéssé nemzeti ellentétek és nézeteltérések által meghatározott politikai egymásra találási folyamat megalkotásához. E folyamat hiányában lehetetlen annak az európai politikai kultúrának a létrehozása, mely létfontosságú egy igazi európai parlamentáris demokrácia kialakításához.Ez utóbbi fogja ugyanis visszaadni az Európai Parlament ősi szerepét- természetes politikai módon és nem intézmények által kikényszerítve.
A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.
Swipe to see the other side.
Hozzászólások
Új hozzászólás