Sergio Freijo Tejero
|
fordította: Kaczúr Ágnes
|
2011. Június 11. 20:02
Független Katalóniáról beszélni abszurd, legyen az indok gazdasági, politikai, vagy érzelmi.
Katalónia függetlenségének számtalan negatív hatása lenne az élet szinte minden területén, mind gazdasági, mind sziociális szempontból. Mindamellett megcáfolná a katalánizmus gyakori közhelyeit is.
*Függetlenség egyenlő totális káosz
Könnyen belátható, hogy egy olyan ország gazdasága, amelynek hét millió lakosa van, de ebből mindegy másfél millió nyugdíjas korú, nehezen lenne fenntartható. Jelenleg a központi spanyol állam vállalja magára a nyugdíjak finanszírozását. Kész gazdasági csőd lenne Katalónia számára, ha ezt a cechet egyedül kellene állnia.
Az Európai Unió sem nézné jó szemmel, ha felosztódna egy tagállama, aminek következtében a független Katalónia nem képezné automatikusan részét az Európai Uniónak. Egy ilyen helyzetben a magas védővámok ellehetetlenítenék a kereskedelmet mind Spanyolország, mind pedig Európa vonatkozásában. Katalónia sok esztendős hátrányba kerülne várva a lehetőséget, hogy az Európai Unió tagországa lehessen: a jelenlegi tagországoknak teljes egyetértésüket kellene nyilvánítaniuk a csatlakozást illetően, amit Spanyolország könnyen megvétózhatna. Katalónia gazdasága pedig, jelenlegi helyzetét is tekintve, nem engedhetné meg magának a hosszú ideig tartó stagnálást.
A helyzet az, hogy egy nagyon globalizált és állandó versenyhelyzetet teremtő világban élünk. Spanyolország nemrég még a világranglista nyolcadik helyét foglalta el gazdaságát tekintve, és napjainkban is a világ tizenkét leghatalmasabb országa közé sorolják. Amennyiben leválasztanánk Katalóniát Spanyolországtól, az előbbinek alig lenne befolyása a nemzetközi döntéshozatalra. Mind Spanyolország, mind pedig Katalónia jelentősége csökkenne.
A gazdasági indokok elemzését befejezve beszélnünk kell a pénzügyi helyzetről is, amelyre annyiszor hivatkoznak a függetlenség pártján állók. Tény, hogy Katalónia személyi jövedelemadó befizetése nagyobb a többi Autonóm Tartományénál, ami hatalmas gazdasági erejének köszönhető. Az is tény viszont, hogy ez a gazdasági potenciál az utóbbi esztendőkben észrevehetően csökkent a tartomány pazarló gazdaságpolitikájának köszönhetően. Ezért viszont nem a spanyol központi kormányzat igazságtalan döntései a felelősek. Madrid régiója fizet be a legtöbbet az Államkincstárba, 12.890 millió Eurót, Katalónia csak a második helyen áll a maga 10.132 milliós hozzájárulásával. Emellett Katalónia a legeladósodottabb tartománynak számít (28.769 millió Euró), messze megelőzve Valenciát (16.280 millió Euró) és Madridot is (12.892 millió Euró). Ebből következik, hogy, akik a spanyol államot kárhoztatják a Katalóniát sújtó gazdasági nehézségekért, totális tévedésben vannak.
*Egység a többféleségben
Ami a kérdés érzelmi oldalát illeti, nem is kell túl sok érvet felsorakoztatunk. Ugyan miért kellene szétszakítani egy olyan országot, amely már több mint fél évezrede együtt él? Hiszen ez az egyik legrégebbi országa Európának, amely a történelemben kiemelkedő hatalom volt. Spanyolországnak voltak sötétebb korszakai, de az is igaz, hogy voltak olyanok is, amelyek óriási hatást gyakoroltak nemzetközi szinten. Spanyolország egy olyan ország, amelyre joggal lehetünk büszkék. Miért éppen akkor állítanánk fel határokat, amikor az egész világ éppen azok felszámolására törekszik? Miért tennénk lépéseket hátrafelé, amikor Európa mind nagyobb egység felé törekszik? Ugyan miért harcolnánk egy olyan alkotmány ellen, amiért annyit küzdöttünk korábban? Ennek a visszahúzó szemléletnek semmi értelme, amikor mindenki inkább közeledni kíván, párbeszédes megoldásokra törekszik, hogy garantálni tudja a jólétet, a nagyobb egyenlőséget, az emberiség fejlődését, túllépve a különálláson, az egymás iránt érzett ellenszenven és gyűlöleten.
A katalánok többsége nem akar függetlenséget (a felmérések szerint mindössze 20%-a kívánja azt). Az Autonóm tartományoknak éppen hogy össze kell fogniuk, hogy egy jobb Spanyolországot építsenek, és nem a szétaprózódást kellene megalapozniuk. Ha katalónia függetlenedne, akkor csak katalánok létezhetnének katalóniában. Mi történne azokkal a katalánokkal, akik inkább spanyoloknak érzik magukat? El kellene menniük? Vagy el kellene viselniük az intézmények megkülönbözető katalánizmusát? Mára már nem csak egyszerű közhely, hogy a katalán nyelv egyre nagyobb teret nyer. Az utóbbi három esztendőben az USA állami szervezetei több feljelentést is tettek, amelyben azt állítják, Katalóniában megsértik az emberi jogokat, amikor a kasztíliai nyelv használatát helyi különböző törvényekkel korlátozzák, a katalán nyelvet helyezve előtérbe a kereskedelmi ügyekben, valamint az oktatásban. Az egyetlen levonható következtetés az, hogy a katalán nyelv kapjon támogatást, de ne kizárólagosságot.
Végül, de nem utolsó sorban: le kell szögeznünk, hogy a jövő egy egységesebb országban képzelhető el, egy olyan egységes országban, amely mindig tiszteletben tartja minden tartományának egyediségét. Egy olyan országban van a jövő, amelyben sokkal több dolog köt össze minket, mint amennyi szétválaszt.
Kép forrása: Flickr