http://duelamical.eu/
A másik cikkhez csúsztass oldalra!
46
451

Románia csatlakozása a Schengeni Övezethez

28144
66%
34%
Románia 2007. január 1-e óta az Európai Unió tagja, a schengeni övezethez azonban, mely a tagállamok polgárainak szabad mozgását biztosítja, a mai napig nem csatlakozott, mivel a csatlakozáshoz nem csak a többi tagállam egyhangú szavazata, hanem bizonyos technikai feltételek teljesítése is szükséges. Mi lehet a késlekedés oka? Ez a téma ma is aktuális! Ezért most magyar nyelvre is lefordítottuk a kérdésre reagáló, 2013-ban publikált eredeti vitánkat.
forrás: wikipedia

A formai követelmények teljesítése a többi tagállam támogatása nélkül nem elegendő

Liliana Gheorghe | fordította: Fülöp Csilla | 2018. Május 14. 00:00

Románia minden fáradozása ellenére sem lesz képes elérni céljait. Ennek oka, hogy a jelenlegi tagállamok, akiknek egyhangú beleegyezésére volna szükség, nem értenek egyet a kérdésben.

2007. januári uniós csatlakozását követően Románia haladéktalanul az Európához való integráció további lépésein fáradozott. Ez magában foglalta a Schengeni Egyezményhez történő későbbi csatlakozást is, mely egyúttal Románia és Bulgária szerződésének első számú prioritásává vált. Mindezen túl Románia maga is kötelezettséget kívánt vállalni az együttműködés minden olyan formájában, melyek előmozdítanák az ország teljes integrációját. Mindennek ellenére még több, mint tíz évvel később sem tudta elérni ezt a célt. A belépést elutasító néhány ország arra hovatkozik, hogy Románia sem a korrupció problémáját sem pedig a határvédelem kérdését egészen napjainkig nem tudta megoldani. Mivel azonban az új tagállamok csatlakozásához az Európai Tanács minden tagjának beleegyezése szükséges, Románia zárt ajtókba ütközik. Azonban nem kizárólag a Tanács felelős ezért a helyzetért, még ha sokan ezt is állítják. Az pedig sokaknak okozott csalódást, hogy az Európai Unió mindeddig nem foglalt világosan állást e kérdésben.

*A csatlakozás a tagállamok egyhangú döntésének függvénye

Mint már említettük, a Schengeni övezethez való csatlakozás folyamata Románia az Unióba történő felvételével kezdődött. Románia 2007. június 28-án bemutatott egy nyilatkozatot, mellyel elismeri, hogy kész az övezethez való csatlakozáshoz szükséges integrációs folyamat kiértékelésére. Végezetül három szakterületen kezdeményeztek tárgyalásokat: vízumügyek, rendvédelmi szervek együttműködése és határvédelem. 2009 és 2010 között különféle technikai minősítéseket végeztek, melyek arról hivatottak dönteni, hogy Románia teljesítette-e a Schengeni Egyezményhez való csatlakozáshoz szükséges követelményeket. 2011 júniusában az Igazságügyi és Belügyminiszterek Tanácsa a kiértékelési eljárás végeredményét pozitívnak ítélte, mely szerint Románia teljesítette a követeléseket. Mindez az Európai Parlamentre is pozitív hatással volt, mely így Románia és Bulgária felvétele mellett döntött.
Annak ellenére, hogy mindez azt a benyomást keltette, hogy Románia a helyes úton jár, a folyamatot a különböző tagállamok ellenállása többször félbeszakította. 2013 márciusában többek között Németország utasította el Románia és Bulgária schengeni övezetbe való felvételét és nem ez volt az első alkalom, hogy egy tagállam vonakodását fejezte ki. Németországot megelőzve Hollandia és Finnország is ugyanezt az álláspontot képviselte, az indoklás pedig minden esetben a korrupció volt. A tagállamok egyet nem értésének következtében minden igyekezete ellenére sem Románia, sem Bulgária nem érheti el célját. Az egybehangzó döntéshozatal eljérési követelménye tehát az, mely ismételten megakadályozta Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozását. Felvetődik a kérdés, mit szükséges ténylegesen megreformálni: a Romániában és Bulgáriában fennálló belső állapotokat vagy az Európai Unió működését?

*Harc a korrupció ellen, egy hosszú és intenzív küzdelem

Románia és Bulgária tagságával szembeni ellenállás első jelei 2010-ben mutatkoztak meg, mikor Franciaország roma származású bevándorlókat utasított ki és kényszerítette őket, hogy térjenek vissza hazájukba. Ezt követte a már említett ellenállás Hollandia, Finnország majd Németország részéről. Ugyancsak 2010-ben Románia a korrupció elleni kiélezett harcra kötelezte el magát. Ugyanakkor be kell látni, hogy a legfőbb probléma, mely gátolja az ország fejlődését, továbbra is a korrupció. Ezenfelül a kommunizmus egyik maradványa, melynek uralma alatt egy olyan rendszer virágzott, mely a személyes kapcsolatokat, a családi kötelékeket és a hatalommal való visszaélést támogatta, és amelyben a teljesítő társadalom és meritokrácia fogalmai ismeretlen szavak voltak. A kommunizmus bukása óta Romániában a korrupció elleni küzdelem elsőbbséget élvez és az európai integrációhoz vezető út egyik fő célja lett. Ami pedig a határ menti korrupciót illeti, különféle lépéseket tettek a probléma leküzdésére. Minden közhivatalban és közintézményben, azokban is melyek a határellenőrzésért felelősek, kampányokat hívtak életre, melyek arra figyelmeztetnek, hogy a kenőpénzek elfogadása bűncselekménynek számít. Emellett a határok mentén korrupció-ellenes razziákat tartanak; úgy, mint 2011-ben, mikor egy intézkedés során számos vámtisztet korrupció vádjával illettek. 2011-ben sok ilyen ellenőrzést végeztek, többek között Konstanza kikötőjében is. Ebből látható, hogy Románia aktívan részt vesz a korrupció elleni harcban. Ez a gyakorlat ugyanakkor a legtöbb román beállítottságában és habitusában mélyen gyökerezik, és időbe telik, míg a helyzet megváltozik.

*A jövő: elnyújtott tárgyalások

Románia Schengeni Egyezményhez való csatlakozásának kérdése messze áll a megoldástól. A román miniszterelnök ugyanakkor ismét hangsúlyozta, hogy a schengeni övezetbe történő belépés és az egységes valuta bevezetése, mely Románia valódi integrációját jelentené, továbbra is az ország fő célja. A román kormány képviselőivel való tárgyalásokat tehát folytatják, ugyanakkor be kell látnunk, hogy nem csak Romániának, de az Európai Uniónak is cselekednie kell. A tagállamoknak meg kell érteniük egymást ahhoz, hogy egyetértés szülessen.

A csatlakozás előtt teljesíteni kell az alapkövetelményeket

Topan Bogdan | fordította: Fülöp Csilla | 2018. Május 14. 00:00

Az erkölcsi nézetek más ütemben változnak, mint a politikai helyzet. A román társadalomi normáknak fejlődniük kell, hogy megfeleljenek a jogállamiság szabályainak, mielőtt az ország beléphet a schengeni övezetbe. És mindenekelőtt, fel kell hagynunk azzal, hogy üres formaságokra fecséreljük az erőnk, anélkül, hogy bármi lényegi változást elérnénk. Románia csak ezt követően lesz kész a schengeni övezethez való csatlakozásra.

Németország „technikai problémákra”, más szóval korrupció gyanújára hivatkozva utasította el Románia schengeni övezethez való csatlakozását. Hollandia már korábban elutasította Románia felvételét, döntését pedig az együttműködés és ellenőrizhetőség mechanizmusának „nem kielégítő eredményeivel” indokolta. A vámhivataloknál több esetben fellépő korrupció és az illegális határmenti kereskedelem miatt a közeljövőbeni csatlakozás esélye csekély, melyet a nemzeti ellenállás még tovább nehezít. Az ellenállás egyik képviselője Titus Corlăţean volt külügyminiszter, aki évekkel ezelőtt összetűzésbe került Traian Băsescu volt miniszterelnökkel, miután utóbbi arra kérte, véleményét tartsa meg magának. A fennálló korrupciós vádak igazolják a kételkedést, mellyel az Európai Unió Románia Schengeni Egyezményhez való csatlakozás érdekében tett fáradozásait szemléli.

*Európai Unió ≠ schengeni övezet

Amikor 2007-ben Románia és Bulgária csatlakozott az Európai Unióhoz, a tagállamok egyetértettek abban, hogy mindkét ország mind gazdasági, mind szervezeti szempontból hatalmas belső problémáktól szenved. Annak ellenére, hogy azóta hatalmas lépéseket tettek előre, éppen a kommunizmus maradványának számító korrupció az a terület, melyen további intézkedések szükségesek. Ugyanakkor e két orszég jelenleg elfoglalt pozíciójával szemben is vannak fenntartások, hiszen az Európai Unión belül, de a schengeni övezeten kívül állnak.
Itt kell ismét megjegyezni, hogy az EU és a schengeni övezet területe nem azonos. Míg az EU gazdasági előnyökkel szolgál, addig a schengeni övezet a kívülről érkező fenyegetésekkel szembeni biztonság garanciáját testesíti meg. Míg a Romániáról és Bulgáriáról szóló értékelések az EU- csatlakozás évében, 2007-ben, a lehető legpozitívabbak voltak, a valóság egész másként festett. A nyugat-európai országok szemében a legnagyobb gondot az jelentette, hogy Románia és Bulgária olyan országokkal határos, melyek nem európai fennhatóság alá tartoznak. A Törökországból érkező csempészek ugyanúgy szerencsét próbálnak, mint a Moldáviából érkező vagy oda tartó fegyverkereskedők. Ezenkívül mindkét országban nagy gondot jelent az emberkereskedelem. A nyugat-európai országok – jogosan – leginkább az új területek irányából megnövekedő bűnözéstől tartanak. Románia és Bulgária tagságát elutasító országok államfői a legnagyobb problémának azonban a csatlakozást követően várható bevándorlási hullámot tartják. A kommunizmus bukása, azaz 1989-1990 óta változatlanul nagyszámú bevándorló arra enged következtetni, hogy az új tagállamok schengeni övezetbe való felvételét követően ez a szám hasonlóan magas lesz. Gondot jelenthet továbbá, hogy sem Románia sem Bulgária nem rendelkezik az Unió közös valutájával. A nemzeti valuta és az Euro közötti árfolyamkülönbség befolyásolja az országok megélhetési költségét is. Románia schengeni övezethez való csatlakozását illetően mind a tagállamok, mind a román politikai elit egy részének bizalmatlansága megalapozott.

*Belépés csak a korrupció megfékezése után lehetséges

A kommunizmus bukása óta eltelt idő ellenére is nehéz a társadalomban továbbra is fennálló szokásokat megváltoztatni. Az erkölcsi nézetek nem a politikai helyzetnek megfelelően változnak. A nemzeti szinten széles körben elterjedt korrupció nem oldódik meg, ha Románia és Bulgária minden további nélkül az övezet tagja lesz. A szomszédos országokban élők bizalmatlanok az érkező román és bolgár polgártársaikkal szemben. Példaként említhető a néhány éve a brit sajtó által szervezett kampány, mely jól illusztrálja az érintett országok polgárainak idegenkedését. A 2011. évi tucatnyi vámhivatalnok számára messzemenő következményekkel járó korrupciós botrány rávilágít arra, hogy egy olyan jelenségről van szó, mellyel még hosszú ideig foglalkozni kell. A rendszer, mely a kommunista időkhöz hasonlóan részben ma is a családi kapcsolatokhoz kötődő hatalmi viszonyok felosztásán alapul és amelyben a politikusok a törvénytelen üzleteket nemhogy elnézik, de támogatják, azt mutatja, hogy Románia további reformokat és változtatásokat kell, hogy foganatosítson, ha egy schengeni övezethez hasonló intézményhez kíván csatlakozni.
Románia nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a schengeni övezet része legyen, ez azonban nem elegendő. A román társadalomi normáknak fejlődniük kell, hogy megfeleljenek a jogállamiság szabályainak, mielőtt az ország beléphet a schengeni övezetbe. És mindenekelőtt, fel kell hagynunk azzal, hogy üres formaságokra fecséreljük az erőnk, anélkül, hogy bármi lényegi változást elérnénk. Okosabb lenne kivárni a csatlakozás megfelelő pillanatát, semmint betörni és kellemetlen fogadtatásban részesülni.

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Szavazás állása

66%
34%

A formai követelmények teljesítése a többi tagállam támogatása nélkül nem elegendő

Liliana Gheorghe|fordította: Fülöp Csilla

A csatlakozás előtt teljesíteni kell az alapkövetelményeket

Topan Bogdan| fordította: Fülöp Csilla

1 Kommentárok

Attila
2018. 05. 14. 14:45
Amit a nyugati tagállamok korrupcióval illetnek (merthát trianont felhozni tilos ugye), azt a kisebbségben élő magyarság helyzetére értik szerintem, de hát ilyen nép ez a román...oda fordul, ahonnan remél, s mivel ezt minden vezető hatalom tudja, nem is veszik komolyan Romániát, és ezért nem tud érvényesülni sem, és soha nem is lesz rá képes, ha nem őszintén viselkedik.

Vegyél részt a vitában! Oszd meg te is a véleményedet!

Jelentkezz a Duel Amical - vitapolitika.hu szerkesztőségébe!

Szívesen lennél szerkesztőségünk tagja? Vagy csak egy cikket szeretnél publikálni? Küldj egy rövid bemutatkozó e-mailt a duelamical@duelamical.eu e-mail címre! Részletek...