Az igazságszolgáltatás átalakítása Lengyelországban – mire számíthatunk?

3855
A lengyel Parlament nemrégiben olyan törvényjavaslatokat szavazott meg, amelyek veszélyeztethetik a bíróságok függetlenségét. A sokat vitatott törvény-reform politikai megmozdulásokhoz vezetett a civil társadalomban. Vitacikk Aleksandra Wierzbicka, Franciaországban tanuló lengyel politológiahallgató tollából.

Vége a független bírói szerveknek Lengyelországban

Translator
2018. 10. 10. - 10:00
Mióta a Jog és Igazság (PiS) párt került hatalomra, a kormány rendszeresen alkotmányellenesen jár el, veszélybe sodorva ezzel a demokráciát. Most a bíróságok felett akarják átvenni a hatalmat azzal az ürüggyel, hogy azok a “posztkommunisták erődjei Lengyelországban”.

“A törvényszékek és bíróságok önálló hatalmi ágat alkotnak és függetlenek más hatalmi ágaktól.” – ez az állítás vitathatatlan minden érett demokrácia, de nem így a lengyel kormány számára! Ennek ellenére jogilag kötelező rájuk nézve ez a szabály, hiszen a lengyel Alkotmány részét képezi (173-as cikkely). 2017-ben három törvényjavaslatot nyújtottak be a kormánypárt képviselői. Az első a Nemzeti Bírói Tanácsra vonatkozott. Ez a testület felelős a bírák kinevezéséért és a bírók és bíróságok függetlenségéért. Az új szabályok értelmében megrövidítenék a jelenlegi tagok szolgálati idejét és kormányközeli emberekkel helyettesítenék őket. A második törvényjavaslat, amelyet már jóvá is hagytak, az elsőfokú bíróságok rendszerének törvényét módosítja: szabad kezet ad az igazságügy-miniszternek a bíróságok elnökeinek és alelnökeinek kinevezésére és visszahívására, akár a Nemzeti Bírói Tanács akaratának ellenére is. Az utolsó törvényjavaslat a Legfelsőbb Bíróságra vonatkozik és az összes legfelsőbb bíró leváltását eredményezné, kivéve persze azokét, akiket az igazságügy-miniszter nevezett ki.

A társadalmi elégedetlenség megnyilvánulásai

A Legfelsőbb Bíróságra vonatkozó törvény volt az utolsó csepp a pohárban. Több tízezer lengyel vonult az utcára, hogy tüntessen a reformterv ellen. Több, mint 220 lengyel városban gyűltek össze minden reggel 9-kor a tüntetők a bíróságok előtt, két héten keresztül. A Jog és Igazság pártja gyors reformokra számított a vakáció előtt (a törvényt 9 nappal azután szavazták meg, hogy a képviselők benyújtották a törvényjavaslatot), azért, hogy szeptemberben már más intézmények átszervezésével foglalatoskodhassanak, például a Nemzeti Választási Bizottságéval. Az említett hivatal a választások szervezéséért felelős. Mi több, a PiS nem számított tömeges megmozdulásokra, mert a bíróságok ügyei túl bonyolultnak és túl távolinak tűnhetnek az átlagemberek mindennapi problémáihoz képest. Ennek ellenére a civil társadalom megmozdult és a tömeges tüntetések két elnöki vétót eredményeztek. Viszont az első fokú bíróságokra vonatkozó törvényt már aláírták és kihirdették.

Az emberek érdekében való cselekvés illúziója

A tömeges tüntetések ellenére a kormány soha nem látott támogatottságot élvez - a választók 40%-a szavazna a Jog és Igazságra. 2015-ben azért nyert a PiS a választásokon, mert programjuk a mindennapi élet számos küzdelmére adott választ. Végre felfigyelt a tömegek problémáira egy politikai csoport, és segítséget kínált. Viszonzásul a PiS bizalmat és engedelmességét kapott a választópolgároktól. Kaczyński megragadta a lehetőséget és nekilátott a lengyelországi demokratikus rendszer leépítésének, amelyet "posztkommunista”-ként jellemez. Néhány támogatója még nem osztja teljesen véleményét (ez persze csak idő kérdése, mert a közszolgálati média terjeszti a propagandát), de értékelik, hogy mit tett értük a kormány, ezért nem tiltakoznak. A PiS választók többsége nem érti a demokratikus rendszer intézményeinek lényegét, ezért készek arra, hogy feladják a független bíróságokat, ha kielégítő kompenzációt kínáltak nekik cserébe.

Az igazságszolgáltatás reformjának témája újra elő fog kerülni az ünnepek után. Közben az Európai Bizottság latolgatja, hogy kezdeményezze-e Lengyelország szavazati jogának felfüggesztését az Európai Tanácsban. De a lengyel kormány már elterjesztette a támogatói között, hogy az EU meg kívánja fosztani Lengyelországot szuverenitásától, és a lengyel kormány nem fogadja el a brüsszeli diktátumokat.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Accept the challenge!

The counter-article on this topic is yet to be written. Accept the challenge and be the first one to share Your opinion! One of our authors has already presented their take on the issue. Should you be of a different opinion, please write your counter article in a similar form and send it to us to duelamical@duelamical.eu.

Swipe to see the other side.

Hozzászólások

Új hozzászólás