Az euroszkepticizmus erősödésével a Cseh Köztársaság meghatározó változásokon ment keresztül az utóbbi években. Vajon ez egyszerűen a körülmények összejátékának köszönhető, vagy egy alapvető felfogásbeli változás megnyilvánulásáról van szó? Az alábbiakban ellenkező perspektívákból közelíti meg a helyzetet két cseh diák; Simon Trantina, aki Prágában tanul és Alexandra Siamiova, aki Franciaországban végzi egyetemi tanulmányait.

Az európai bevándorlási válság megoldására való törekvés úgy tűnik, hogy jelenleg inkább megosztja, mint egyesíti az országokat. A bevándorlási kvóták az Európai Unió (EU) és egyes országok, különösen a V4 csoport tagjai (Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia) között feszültségeket keltenek. Az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé vitte a Cseh Köztársaságot, Magyarországot és Lengyelországot. A per még zajlik és felmerülhet a kérdés: indokolt-e az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása a Cseh Köztársaság ellen? A vitacikk szerzői cseh hallgatók - Barbora Kvasnickova Prágában, Simona Otrisalova Brnoban tanul.

A kérdés egyszerű: bevezessék-e az eurót vagy sem? Ez az egyik leggyakrabban vitatott téma Csehországban, főleg a legutóbbi parlamenti- és elnökválasztások óta, ahol minden jelölt és párt az euró lehetséges bevezetését szorgalmazta. Vajon Csehország eurózónához való csatlakozása milyen előnyökkel vagy hátrányokkal járhat? Minderről tájékozódhat Mojmir Hampl, a Cseh Nemzeti Bank (CNB) alelnöke, illetve Martin Blaha, politikatudományi és nemzetközi tanulmányok szakos hallgató elemzéséből.

Véget ért egy ötéves ciklus, a csehek új államfőt választanak. A Belügyminisztérium nemrég megerősítette, hogy igen magas számú, kilenc fős a jelöltek listája, köztük a jelenlegi elnökkel, Miloš Zemannal, akit bírálói alkalmatlannak tartanak a posztra. A cseh választók elé új politikai programok széles skálája tárul, és bár Zeman továbbra is komoly népszerűségnek örvend, sokakban felmerült, hogy egy új arc a Prágai Várban pozitív hatással lehetne az országra. Számíthatunk-e gyökeres irányváltásra a cseh politikában? Szerzőink Marie Lebeslé, egy prágai egészségügyi iskola hallgatója, és Nicolas-Vincent Eberhard, középiskolai tanuló.

A csehországi parlamenti választásokat (2017. október 20-21.) különösen feszült hangulat jellemezte. A szavazást Andrej Babis volt pénzügyminiszter liberális és populista ANO pártja (csehül) egyértelmű többséggel nyerte, ami a jelenleg is hatalmon lévő szociáldemokrata párt összeomlását eredményezte. A társadalmat bizonytalanság jellemzi, hiszen ehhez hasonló politikai helyzet korábban még nem volt. A csehek jelentős része jogosan kérdezheti, hogy ez a politikai felfordulás vajon előre vagy visszalépést jelent majd az országnak? Az alábbi cikk szerzői Jan Kasnik és Alexandra Simaiva, a Sciences Po Paris dijoni kampuszának cseh hallgatói.

2012. január 30-án 25 európai ország vezetője állapodott meg a Gazdasági és Monetáris Unió stabilitási, koordinációs és kormányzati egyezményéről. Meglepő módon a brit „nem”-et közvetlenül a Cseh Köztársaság követte. Ez az elutasítás meglehetősen megosztja a cseh politikai színteret.

Szavazzanak közvetlenül a választók a cseh köztársasági elnök személyéről? Milyen hatással lenne egy ilyen változtatás az ország demokratikus berendezkedésére és politikai rendszerére?