A Franciaországban 2017-ig kormányon lévő Szocialista Párt egy történelmi jelentőségű bizalmi válsággal néz szembe. A politikai kiszámíthatatlanság valamint a gazdasági válsághoz való viszonyulása miatt a párt a franciák szemében hitelét vesztette. Ez a bizalmi válság ugyanakkor együtt jár egy súlyos önazonossági válsággal is. A Szocialista Pártnak már csak a neve szocialista?

A francia elnökválasztáson a gazdasági programok a szokottnál is nagyobb figyelmet kapnak. Ennek legfőbb oka a nem túl biztató gazdasági mutatók. Közel 10%-os a munkanélküliség, a GDP arányos államadósság 96%-on áll és a gazdasági növekedés elmarad az európai uniós átlagtól. A második fordulóba jutott jelöltek legfőbb feladata meggyőzni a választókat, hogy valós megoldásokat tudnak nyújtani a felsorolt problémákra.

Franciaországban történelmi jelentőségű elnökválasztásokat tartanak. A közvélemény-kutatások alapján jelenleg a 39 éves Emmanuel Macron a legesélyesebb jelölt. Honnan jött és mit várhatunk tőle?

Mit kell tudni a francia elnökjelöltek programjáról? Fókuszban a munkásokkal szelfiző Marine Le Pen gazdaságpolitikája.

Az elnökválasztások második fordulójába továbbjutott Emmanuel Macron és Marine Le Pen közül egyik sem mondhatja el, hogy a társdalom nagy többségének feltétlen támogatását élvezi. Sokan gondolkoznak azon, hogy egyáltalán elmenjenek-e szavazni a vasárnapi második fordulóban. Az alábbi cikk egy francia testvérpár vitáján keresztül szemlélteti a választókat megosztó dilemmát.

A heti munkaidőt több elnökjelölt is le akarta csökkenteni 35-ről 32 órára. A választások második fordulójában ezek a hangok már nem képviseltetik magukat, de a vita nem szűnik meg. Az alábbiakban két francia közgazdász gondolatai következnek a munkaidő csökkentésével kapcsolatban.

Az elnökválasztási küzdelem favoritja volt, de január végén óriásit esett a népszerűsége. Minden, amit tudni kell François Fillonról, a francia jobboldal elnökjelöltjéről.

Egyre élesedik a francia elnökválasztási harc. François Fillont, a jobboldal jelöltjét hamarosan vád alá is helyezhetik.

François Fillont, a francia jobbközép párt (Les Républicains – Köztársaságiak) jelöltjét tavaly év végén a tavaszi elnökválasztások fő várományosaként tartották számon. Esélyei azonban látványosan csökkentek miután az ügyészség nyomozást indított több, feleségét érintő foglalkoztatási üggyel kapcsolatban. A francia sajtóban hetek óta cikkeznek arról, hogy a jobboldali politikus feleségét és gyermekeit is foglalkoztatta parlamenti asszisztenseként. Az alábbi vitacikkekben két francia szenátor osztotta meg velünk véleményét az ügy nyomán felszínre került elvi kérdésről.

A 2015. január 7-ei terrortámadás a Charlie Hebdo szatirikus újság ellen (melyet több, a rendőrség és a zsidó közösséget ért támadás követett) súlyosan megrázta Franciaországot és a világot. Milyen kihatással lehet ez az esemény a francia politikai életre?