A Jobbik Magyarországért Mozgalom jelentős politikai hullámvölgyön ment keresztül a 2018-as választásokat követően. Valódi pártszakadásról vagy megint egy szándékos zűrzavarkeltésről beszélhetünk?

A modern demokráciák gyakran vékony mezsgyén táncolnak a szólásszabadság és vallásszabadság viszonyát illetően. Elméletben a demokráciák mind a szólásszabadságot, mind a vallásszabadságot biztosítják polgáraik számára. De hol húzódik a határa annak, hogy valaki a szabad véleménynyilvánítás jogával élve, milyen éles kritikával illethessen egy vallási hitet? És hol kezdődik egy másik ember joga arra, hogy hitét tiszteletben tartsák?

A 2018. július 20-án elfogadott jövő évi költségvetésben a számok alapján nő majd az oktatásra fordított összeg, érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy valóban ez-e a megfelelő gyógyír az oktatási rendszerben felmerülő kihívások kezelésére.

Az Intermarium regionális együttműködés azért kapta ezt a nevet, mert a Balti-, a Fekete- és az Adriai-tenger közötti közép- és kelet-európai országokat akarta egyesíteni. A 20. században erőfeszítéseket tettek az együttműködés kiépítésére és újjáélesztésére. De vajon életképes-e még ez a konstrukció, és legfőképp, kívánatos-e a 21. században? Versengene-e az Intermarium a meglévő regionális szervezetekkel, vagy éppen ellenkezőleg, teljes felélesztése mindenképpen jelentős előnyt jelentene tagjai számára?

Az euroszkepticizmus erősödésével a Cseh Köztársaság meghatározó változásokon ment keresztül az utóbbi években. Vajon ez egyszerűen a körülmények összejátékának köszönhető, vagy egy alapvető felfogásbeli változás megnyilvánulásáról van szó? Az alábbiakban ellenkező perspektívákból közelíti meg a helyzetet két cseh diák; Simon Trantina, aki Prágában tanul és Alexandra Siamiova, aki Franciaországban végzi egyetemi tanulmányait.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom éles stratégiaváltáson ment keresztül az elmúlt években. Erősítette vagy gyengítette ez a fordulat a pártot?

Az európai bevándorlási válság megoldására való törekvés úgy tűnik, hogy jelenleg inkább megosztja, mint egyesíti az országokat. A bevándorlási kvóták az Európai Unió (EU) és egyes országok, különösen a V4 csoport tagjai (Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia) között feszültségeket keltenek. Az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé vitte a Cseh Köztársaságot, Magyarországot és Lengyelországot. A per még zajlik és felmerülhet a kérdés: indokolt-e az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása a Cseh Köztársaság ellen? A vitacikk szerzői cseh hallgatók - Barbora Kvasnickova Prágában, Simona Otrisalova Brnoban tanul.

A legtöbb közép-európai országot közös, bonyolult múlt köti az Orosz Föderációhoz, ám országról országra eltér, hogy jelenleg milyen külpolitikát folytatnak hatalmas szomszédjukkal szemben. Amikor Andrej Danko, a szlovák parlament szóvívője és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke 2017 végén Oroszországba látogatott, egy barátságos, russzofil beszédet tartott, amely nagy port kavart. Vajon a látogatás új iránytjelölt ki a szlovák külpolitika számára Oroszország irányába? Hogyan ítélték meg cselekedeteit hazájában?

A lengyel parlament nemrégiben elfogadott egy új törvényjavaslatot, amely megváltoztatja a legfelsőbb bíróság működését. Mik ezek az új változások és milyen következményekkel járnak? Fenyegeti-e az új reform a lengyel jogrendet? Michał Wiewióra, lengyel diák érvelése szerint a dolgok negatív irányban változnak majd.

Az euró 2009. január 1-jén került bevezetésre a Szlovák Köztársaságban. Az új devizára való átállás sikeresnek volt mondható volt akkoriban, de hogyan ítélik meg a szlovák állampolgárok majd egy évtizeddel később a közös valuta teljesítményét?