http://duelamical.eu/
A másik cikkhez csúsztass oldalra!
16
20

Egy nép, két valóságkép

7273
27%
73%
Attól még, hogy egy ország kicsi, állampolgárai között feszülhetnek hatalmas politikai ellentétek. Aszerint, hogy a bal- vagy a jobboldallal szimpatizálnak, a magyarok teljesen eltérően értelmezik a mai politikai valóságot.
forrás: flickr

Magyarország, Európa fekete báránya

Keresztes Johanna | fordította: Réti Franciska | 2013. November 11. 17:01

„Az európai demokráciák közül egyedül Magyarországon tapasztalható, hogy a nagy többséggel, demokratikus úton mandátumra szert tett kormány szűkíti az őt ellenőrizni hivatott intézmények és a média lehetőségeit” – mondja Daron Acemoglu, gazdaságelemző és történész.

Történelmi szempontból Magyarország kivételes ország Európában. A rendszerváltás különösebb nehézségek nélkül ment végbe. Az új rendszer a demokrácia megteremtésére és a piacgazdaság megfelelő működésére koncentrált. Ugyanakkor a magyar politikai osztály nem újult meg teljesen, és a rendszerváltást követően nem került sor új, nemzeti Alkotmány kidolgozására. Habár az 1949-es Alkotmányt összehangolták az 1990-es rendszerváltást követő demokratikus törvényekkel, az továbbra is magán viselte a mintájául szolgáló 1936-os szovjet alkotmány vonásait.

*Megszűnt a politikai bizalom

Manapság Magyarországot a politikával szembeni általános csalódottság sújtja. A magyarok közömbössé váltak a nemzeti politikai élet iránt. Ez a jelenség Gyurcsány Ferenc 2006-os beszéde után kezdődött. Az akkor miniszterelnök Gyurcsány megválasztása után bevallotta, hogy a választási kampány alatt folyamatosan hazudott. Az őszödi beszéd lángra lobbantotta a magyar politikai életet és a közvéleményt, s nagy mértékben hozzájárult a konzervatív párt, a Fidesz 2010-es választási sikeréhez. Az viszont, hogy Orbán Viktor pártja kétharmados többséget szerzett a Parlamentben, csak tovább súlyosbította a helyzetet.

*A Fidesz antidemokratikus kormányzása

Orbán Viktor hatalomra jutása óta az országot továbbra is a magyar politikában való csalódottság jellemzi. Az abszolút többséggel rendelkező Fidesz megnehezíti a konkurens pártok létezését és működését. Hatalmát arra használja, hogy meggyengítse azokat a demokratikus intézményeket, amelyeknek a végrehajtó hatalmat kellene ellenőrizniük.

2011 óta a magyar média politikai ellenőrzése nemzeti és európai szinten egyaránt politikai viták tárgyát képezi. Az első és legemlékezetesebb konfliktust a médiatörvény váltotta ki, amelyet az Európai Bizottság is bírált. Az új törvény szerint a Médiatanács hozzáférhet a sajtótermékekhez már publikálás előtt is. Nemzetbiztonsági érdekre és a közrendre hivatkozva az újságírókat rá lehet kényszeríteni arra, hogy kiadják forrásaikat. Ezen törvényi rendelkezések több demokratikus ország szerint is valódi, „a szabadság ellen elkövetett merényletetek”.

*Győzelem a játékszabályok módosításával

2011-ben ez a jobboldali többség nem csupán a saját elképzelései szerint kidolgozott új Alkotmányt adott ki, de új választási törvényt is bevezetett, amely megváltoztatja a következő választások „játékszabályait”. A kormány egyik, a 2014-es választások megnyerése érdekében bevetett furfangos ötlete az volt, hogy magyar állampolgárságot, s ezáltal szavazati jogot adott a határon túli magyar kisebbségeknek. Azok, akik az Orbán-kormánynak köszönhetően jutottak magyar állampolgársághoz, várhatóan a Fideszre fognak szavazni. A magyar állampolgárság megszerzése ugyanis számos előnnyel jár. Azok a határontúliak, akik például szerb állampolgárságuk révén nem élvezhették az Európai Unió előnyeit, a magyar állampolgárság felvételével ugyanolyan jogokra tettek szert, mint bármely más európai uniós polgár. A magyar állampolgárság felvétele egy egyszerűsített honosítási eljárással történik: megszerzéséhez még magyarul sem kell tökéletesen tudni.

Ezzel szemben azoknak a magyaroknak, akik elhagyták az országot, a kormány nem könnyíti meg a választási részvételt: külföldről például szinte lehetetlen szavazni. A kormány talán fél azoknak a szavazatától, akik inkább úgy döntöttek, nem akarnak részesülni a Fidesz politikájából, és ezért elhagyták a magyar földet?

A választások közelednek, Magyarország pedig egyre inkább távolodik az európai eszmétől. Az ország „demokratikus csapdában” vergődik. Vajon sikerül kimásznia belőle a következő választások során?

Magyarország, Európa fehér hollója

Gát Ákos Bence | fordította: Réti Franciska | 2013. November 11. 17:01

Orbán Viktor kormányának politikáját gyakran furcsának és veszélyesnek ítélik. A politikai kontextus vizsgálata segít megérteni, hogy ez a politika valójában inkább szükséges és bátor.

"Rikka, mint a fehér holló” – tartja egy régi mondás. A magyar kormány politikája valóban egyedülálló Európában. Kívülről szemlélve furcsának és veszélyesnek tűnhet. A magyarok egy része osztja ezt a véleményt. A társadalom másik fele azonban a rég várt változást látja Orbán Viktor kormányában, amely az elmúlt két évtized demokratikus átmenetének hiányosságai miatt vált szükségessé. A Fidesz-KDNP pártszövetség által alakított jobbközép kormány a magyar szavazók koránt sem elhanyagolható táborának köszönheti kétharmados országgyűlési többségét, amelyet a 2010-es választások során szerzett meg. A jövő tavaszi országgyűlési választások közeledtével a Fidesz-KDNP még mindig az élen áll a közvélemény-kutatások szerint. Íme a siker receptje.

*Elvesztett bizalom

Magyarország 2006 óta gazdasági, politikai és morális válságban szenvedett. A magyar gazdaság már az előtt válságban volt, hogy a világválság kitört volna 2008-ban. Az ország csak az IMF mentőhitelének köszönhetően kerülhette el a csődöt. Újraválasztása után Gyurcsány Ferenc, szocialista miniszterelnök, beszédet mondott egy zártkörű pártgyűlésen, amelyben elismerte, hogy hatalmának megtartása érdekében két éven át hazudott "reggel, éjjel meg este”. A beszéd következtében a rendszerváltás óta nem látott méretű tüntetések törtek ki szerte Magyarországon. A tüntetők mind a kormány lemondását követelték. A párt mégis hatalmon maradt, és az 1990-es rendszerváltás hibái még nyilvánvalóbbakká váltak. A kommunista idők politikai elitjével való teljes szakítás hiánya negatív hatással volt a rendszerváltás utáni politikai színtérre is. A korrupcióval és kétes privatizációs tranzakciókkal fémjelzett vadkapitalizmus jelentős károkat okozott az államnak. A Gyurcsány- és Bajnai-féle szocialista kormányok alatt a szélsőjobb megerősödött, amely egyértelműen jelezte a megnövekedett társadalmi feszültséget, valamint azt, hogy az emberek elvesztették bizalomukat a politikában. A Fidesz-KDNP többek között azért nyerte meg rendkívüli többséggel a 2010-es választásokat, mert az emberek a változás jelképeként tekintettek rá.

*Visszaadott remény: a gazdasági szabadságharc

Orbán Viktor, 2010-es miniszterelnöki kinevezése után, egy tabuk nélküli kormányzás mellett döntött. Kezdettől fogva elutasította az elődei által folytatott megszorítási politikát. A társadalmat nem sújtotta közvetlen adókkal, az adókulcsot pedig 16%-ra csökkentette, hogy ezzel is elősegítse a gazdaság beindítását. Kormányzásának első évétől kezdve inkább a bankokat és azokat a nagyobb multinacionális cégeket adóztatta meg, amelyek jelentős adókedvezményekkel rendelkeztek a piac 1990-es évekbeli megnyitása óta. Ennek ellenére tény, hogy a telekommunikációs vállalatokra és a banki tranzakciókra nemrégiben kivetett adóteher részben a lakosságot is sújtja, mivel a cégek ezen adóterhek egy részét ügyfeleikre hárítják át.

Ennek ellenére Orbán Viktor és a Fidesz még mindig hiteles képviselői a gazdasági erők lobbija ellen, a politikai élet nagyobb függetlenségéért fotyatott harcnak. Ezt az imázst erősíti az a tény, hogy 2012 decembere óta a magyarok villanyszámlája 10%-kal csökkent az energiavállalatok profitjának kárára. Emellett a magyar állam arra is törekszik, hogy visszaszerezze részesedéseit a stratégai fontosságú vállalatokban, és ezzel visszaállítsa a nemzeti szuverenitást.

A Fidesz hiteles politikát folytat a gazdasági függetlenség kivívásáért. Ez a politika egyfelől kihúzza a talajt a szélsőjobboldali pártok alól. Másfelől egy realista és elkerülhetetlen politikáról van szó. Természetesen a kormány egyes intézkedései bírálhatók. Azonban az mindenképpen elismerésre méltó, hogy Orbán Viktor, ha kell, vállalva a szükséges konfliktusokat, jelentős erőfeszítéseket tesz az országban az elmúlt 25 év alatt kialakult, rossz beigdegődésekkel szemben.

Igaz, hogy a kormány kész akár Brüsszellel is szembeszállni, hogy politikáját véghezvigye, az azonban soha nem merült fel, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból. A magyar kormány Európához való hozzáállását leginkább egy kamaszéhoz lehetne hasonlítani, aki időről időre fellázad a családja ellen azért, hogy annak egyenjogú tagja lehessen. Hogyan másképpen lehetne biztosítani egy ország érdekeit modern világunkban, ahol a szabad verseny az úr, és ahol a leggyengébbek bukásra vannak ítélve?

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Szavazás állása

27%
73%

Magyarország, Európa fekete báránya

Keresztes Johanna|fordította: Réti Franciska

Magyarország, Európa fehér hollója

Gát Ákos Bence| fordította: Réti Franciska

0 Kommentárok

Vegyél részt a vitában! Oszd meg te is a véleményedet!

Jelentkezz a Duel Amical - vitapolitika.hu szerkesztőségébe!

Szívesen lennél szerkesztőségünk tagja? Vagy csak egy cikket szeretnél publikálni? Küldj egy rövid bemutatkozó e-mailt a duelamical@duelamical.eu e-mail címre! Részletek...