A 2017-es év az Erasmus program harmincadik évfordulója alkalmából szervezett nemzeti ünnepségek jegyében telt. A legtöbb európai vezető elismerően szólt a program sikereiről, csak kevesen engedték meg maguknak, hogy tartozkodóbban nyilatkozzanak. A dícsérő szavak áradata és a bátortalan kritikák mellett, ez a program már-már sérthetetlennek tűnik.

A modern demokráciák gyakran vékony mezsgyén táncolnak a szólásszabadság és vallásszabadság viszonyát illetően. Elméletben a demokráciák mind a szólásszabadságot, mind a vallásszabadságot biztosítják polgáraik számára. De hol húzódik a határa annak, hogy valaki a szabad véleménynyilvánítás jogával élve, milyen éles kritikával illethessen egy vallási hitet? És hol kezdődik egy másik ember joga arra, hogy hitét tiszteletben tartsák?

Az euroszkepticizmus erősödésével a Cseh Köztársaság meghatározó változásokon ment keresztül az utóbbi években. Vajon ez egyszerűen a körülmények összejátékának köszönhető, vagy egy alapvető felfogásbeli változás megnyilvánulásáról van szó? Az alábbiakban ellenkező perspektívákból közelíti meg a helyzetet két cseh diák; Simon Trantina, aki Prágában tanul és Alexandra Siamiova, aki Franciaországban végzi egyetemi tanulmányait.

Az eutanázia engedélyezése vagy elutasítása évszázadokra visszamenő vita tárgya, gyarapítva ezzel a társadalmi tabuk sorát. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a „kegyes halál” egy alapvető emberi jog, míg mások egyenesen bűnként tekintenek a beteg halálba segítésére.

„Kiábrándulás a politikából”, „tartózkodás a szavazástól”, „a szélsőségek felemelkedése” – ez csupán néhány olyan kifejezés, melyet egyre gyakrabban hallani az uniós tagállamokról, azon belül is elsősorban a volt keleti blokk országairól. Az EU polgárai mindinkább úgy érzik, hogy a demokrácia becsapta őket – mi lehet erre a megoldás?

November 9-e az újkori német történelem egyik legjelentősebb napja: 1918-ban ezen a napon kiáltották ki az első Német Köztársaságot, 1923-ban ezen a napon történt a sörpuccs, 1938-ban ezen a napon volt a „Kristályéjszaka” és végül 1989-ben ezen a napon omlott le a Berlini Fal. Jelenleg ugyanakkor a német nemzeti ünnep október 3. Ideje változtatni? Ez a téma ma is aktuális! Ezért most magyar nyelvre is lefordítottuk a kérdésre reagáló, 2013-ban publikált eredeti vitánkat.

Az új lengyel egyetemi törvény, melyet „Alkotmány a tudományért” és „2.0 Törvény” néven is emlegetnek, a lengyel felsőoktatás átfogó reformjára irányul. Bárhogy is alakul a felsőoktatás kérdése az országban, abban mindenki egyetért, hogy annak tartós következményei lesznek a lengyel társadalomra nézve. Ez azonban látszólag az egyetlen dolog, amelyben mindenki egyetért.

A 2017. november 11-én, Lengyelország függetlenségének napján rendezett legutóbbi felvonulás nagy visszhangot vert a nemzetközi sajtóban. Vajon hogyan látták maguk a lengyelek a saját országukban zajló eseményeket?

A melegházasság, bármely országban legalizálják, világszerte óriási előrelépés az LMBT jogok szempontjából. De felmerül a kérdés: van-e értelme az LMBT közösség ilyen heteronormatív intézményekbe való beillesztésének?

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) soha nem látott mértékű támogatással kecsegtet a gyermekvállalóknak. Forradalmi újítás, vagy népámítás?