http://duelamical.eu/
A másik cikkhez csúsztass oldalra!
272
408

Transznacionális listák: demokratikus reform vagy egy újabb felülről jövő kezdeményezés?

1223
56%
44%
Bár az Európai Parlament 2018. február elején elvetette a transznacionális lista ötletét, azonban maga a páneurópai gondolat számos kérdést és eltérő véleményeket von maga után.
forrás: Flickr.com

Mindenki egyért: igen a transznacionális listákra

Baksay Boglárka | 2018. Február 21. 22:45

Az Európai Unió történetében 2019 fordulópont lehet, mivel az európai parlamenti választások és a Brexit várhatóan egyazon időszakra esnek majd. A brit kilépéssel mandátumok szabadultak fel, amivel egyidőben rendhagyó javaslat született. Az Alkotmányügyi Bizottság 2017. szeptemberi ülésén napirendre került az ún. transznacionális listák bevezetésének terve, mely szerint az addig egy tagállam által birtokolt székekre egy, a teljes uniós polgárságot képviselő listát állítana.

Ha a javaslat megvalósul, a felszabaduló 73 brit helyből 27 kerülne újraelosztásra a tagállamok között, így csökkentve a parlamenti képviseletükben felmerült egyenlőtlenségeket. A fennmaradó 46 pozíciót a transznacionális lista alapján töltenének be. Guy Verhofstadt, a liberális ALDE csoport vezetője a szeptemberi bizottsági ülésen kijelentette, a reformterv komoly lépés lenne a páneurópai demokrácia kiépítése felé. Nézetét számos politikai szereplő osztja, köztük Emmanuel Macron francia miniszterelnök, valamint az olasz kormány.

*Demokratikus reform

A javaslat egyébként nem újkeletű, 2015-ben már elfogadták, de a ratifikáció elmaradt, így nem léphetett hatályba. A közelgő választások új lehetőséget kínálhatnak az integrációt mélyítő terv megvalósítására. Sven Giegold, a Zöldek német képviselője úgy fogalmazott, a transznacionális listák rendszere „valóban fellendítené az európai demokráciát”*. Giegold az Euranet Plus rádióban elmondta: a parlament jelenlegi felépítése lehetővé teszi, hogy az egy családba tartozó képviselőcsoportok különböző programokkal induljanak az egyes tagállamokban, így országos szinten növelhetik sikerüket, azonban megbontják az egységes politikai arculatot. A páneurópai lista ezen változtatna, arra kötelezné az együtt induló frakciókat, hogy összehangolt programmal vegyenek részt az európai parlamenti választásokon.
Hasonló véleményen van a szociáldemokrata Jo Leinen is, aki egy közös tér születésének lehetőségét látja a reformban, ahol a főbb európai kérdésekről végre valódi transznacionális vita és tárgyalás folyhatna.

*Az uniós állampolgárság megerősítése

Leinen úgy fogalmazott: „a transznacionális listák nem veszélyt jelentenek az európai demokráciára, sokkal inkább lehetővé tennék az európai állampolgárok számára, hogy közvetlenül szavazzanak a jelöltekre”**. A páneurópai listák olyan nemzeti listákon alapulnának, melyekkel az Unió polgárai valóban direkt módon választhatnák meg képviselőiket. A jelenlegi európai parlamenti választások ugyanis Leinen szerint a legkevésbé sem tekinthetők európainak – azok inkább a tagállami jogszabályok, nemzeti listák és kampányok eredményei. A képviselő hozzátette: negyven évvel a közvetlen parlamenti demokrácia bevezetése után ideje lenne valódi európai dimenziót adni a szavazásnak ahelyett, hogy másodrendű nemzeti választásokként működnének. A transznacionális lista bevezetése tehát valóban az uniós politikára helyezné a hangsúlyt, és a parlamentáris demokrácia kiteljesedését jelenthetné európai szinten.

*Valós aggodalmak?

A lista megszavazásának feltétele a brit kilépési procedúra tényleges lezárása. Danuta Huebner, az Alkotmányügyi Bizottság elnöke úgy véli, amíg a Királyság távozásával járó jogi következmények meg nem szilárdulnak, nem érdemes ilyen mértékben megváltoztatni a döntéshozatali status quot. Az óvatosságra intő politika azonban nem számol azzal, ha a Brexit valóban bekövetkezik, a 73 megüresedő szék példátlan módon felboríthatja a parlamenti egyensúlyt.


Az Európai Parlament országok szerinti megoszlása a 2014-19 közötti ciklusban. Forrás:Deutsche Welle 2014

A folyamatban lévő kilépés miatt a brit székek sorsa kérdéses, a gyors és hatékony megoldás pedig elengedhetetlen, hiszen a Királyság az egyik legtöbb parlamenti mandátummal rendelkező tagállam. A reformjavaslat ellenzői – köztük a Visegrádi Négyek – tartanak a szupranacionális (nemzetek feletti) jelleg mélyítésétől, féltik az államok szuverenitását az európai döntéshozásban, vagyis az új rendszerben a nemzeti érdekek sérülését látják. Ez teljesen természetes reakció, az integráció mélyítésének mindig is akadtak bírálói (gondoljunk csak Margaret Thatcherre vagy Vaclav Klausra), érveik között szinte minden esetben szerepelt a tagállami érdek védelme, noha eközben előszeretettel élvezték az európai közösség nyújtotta előnyöket.
Figyelembe kell vennünk azonban, hogy Európa olyan kihívásokkal kényszerült szembenézni az elmúlt években, mint a menekültválság, terrortámadások, a Brexit, a közös valutát érintő problémák, az osztrák szélsőjobb felemelkedése és partnersége Oroszországgal, vagy az amerikai republikánus Donald Trump megválasztása. A bel- és külpolitika válságai egyaránt súlyos következményekkel járhatnak mind tagállami, mind uniós szinten. Az európai közösség erősítése kulcsfontosságú lehet a nehezebb időkben, elvégre éppen ez az eszme hívta életre évtizedekkel korábban az integrációs törekvéseket, teret adva a nagyszabású együttműködésnek, mely egyként nézhet szembe a jövő kihívásaival.

 

*http://www.sven-giegold.de/2018/energising-european-democracy-time-for-transnational-lists-open-letter/

**https://www.theparliamentmagazine.eu/articles/news/will-eu-parliament-approve-transnational-lists 

 

 

Transznacionális Európa:veszélyben az elszámoltathatóság

Végh Pál Péter | 2018. Február 21. 22:45

A páneurópai lista és a határokon átívelő európai választókerület gondolatával egyértelművé vált, hogy a transznacionális Európa célkitűzése többé nem vízió csupán, hanem nagyon is valóságos. Ráadásul a kezdeményezésnek köszönhetően a mandátumukat elnyerő képviselők elszámoltathatósága, felelőssége is komoly aggályokat vetne fel.

Nagy-Britanniának jelen állás szerint jövő márciusban el kell hagynia az Európai Uniót, ezért a 2019 májusában tartandó európai parlamenti választásokon a 73 brit képviselői hely felszabadul. A jelenleg 751 fős testület a tervek szerint a 2019-es választásokra 705-re zsugorodna. A 73 brit mandátumból 27-et kapnának az eddig alul reprezentált EU-s tagállamok, míg a fennmaradó 46 helyet félre tennék egy esetleges bővítés, illetve - egy korábbi kezdeményezés szerint - a transznacionális listán bekerülő képviselők számára. A 46 helyből 27 képviselőt választhatnának meg egy nemzetek feletti listán, egy létrehozott európai választókerületben, ahol az EP-ben ülő pártok listájára lehetne szavazni. Így az EU-s tagállamok polgárai akár más nemzetiségű képviselőkre is szavazhatnának jövőre.

A brit alkotmányjogász, Andrew Duff már 10 éve felvetette a páneurópai lista ötletét. A mostani javaslat már Emmanuel Macron francia miniszterelnök nevéhez is köthető. Az EU egyik meghatározó nagyhatalma, Nagy-Britannia kilépésével még inkább teret nyerő Franciaország lehet a kezdeményezője az integráció mélyítésének. Továbbá a korábbi néppárti-szociáldemokrata koalíció helyett, a néppártiak mellé belépő liberális frakció pozícióba kerülése is hozzájárul ahhoz, hogy az utóbbiak elvei jobban érvényesüljenek az Európai politikában.

A páneurópai lista terve minden más mellett egy teszt is lehet, az Európai Egyesült Államok választási rendszerének a modellezése.

*Nemzetek feletti Európa?!

 

Az Egyesült Királyság jövőbeli kilépésével nem csak az erőviszonyok rendeződnek át az unión belül, hanem vélhetően az integrációs politika is változhat. A britek Európa politikájára alapvetően mindig az antiföderalizmus volt inkább jellemző, kilépésükkel jelentős szereplő hagyja el az integráció mélyítésének ellenzőit és ezzel együtt az utolsó meghatározó ellenlábasukat is elvesztik a transznacionális Európa hívei. A páneurópai lista gondolata kézzelfogható, konkrét bizonyítéka annak, hogy a britek kiválásával a nemzetek feletti Európa elképzelése a végrehajtás folyamatába lépett. Ez a felülről irányított művelet figyelmen kívül hagyja a kisebb államok (mint például Magyarország) céljait, érdekeit és véleményét, valamint az EU eredeti, a szuverén demokráciák együttműködésén alapuló elképzelését.

*Működési problémák

A felvetülő integrációs jövőkép mellett fontos foglalkozni a nemzetek feletti lista kapcsán annak gyakorlati alkalmazhatóságával is. A névsornak köszönhetően az esetlegesen mandátumukat elnyerő képviselőkkel kapcsolatban számos kérdés felmerülhet. A legfontosabb probléma a választók és az általuk megválasztott képviselők közti kapcsolat hiánya. Az európai szavazó polgárok, különösen a közép-európai térség polgárai többségében sokkal inkább a belpolitikában jártasok és a nemzetközi politika nyomon követése, részletesebb ismerete kevésbé jellemző rájuk. Egy olyan választáson, ahol akár más nemzetiségű képviselőre is szavazhatnának az adott állam polgárai, valós a veszély, hogy a szavazók többnyire nem is ismernék a listán szereplő képviselőket.

A fentieken kívül az európai listán megválasztott képviselők felelőssége, elszámoltathatósága is erősen kérdéses lenne. Az EP választásokon hagyományosan alacsony választói részvétel többek között annak is köszönhető, hogy a szavazó polgárok nem igazán hisznek abban, hogy szavazatukkal ténylegesen képesek befolyásolni az intézmény működését. A választásra jogosultak nem érzik úgy, hogy szavazati joguk valóban politikai hatalmat jelent a döntéshozók felett. Az EP képviselők elszámoltathatósága ma is probléma. Az új rendszerben, ahol az sem lenne nyilvánvaló, hogy a megválasztott parlamenti képviselők egyáltalán kit is képviselnek, a küldöttek felelősségének tisztázatlansága valóban nagy károkat okozhatna.

*Az EP leszavazta

Az Európai Parlament többsége 2018. február 7-én leszavazta a nemzetek fölötti lista ötletét, így a javaslatból parlamenti kezdeményezés sem lett, amiről aztán az Európai Tanács dönthetett volna. Az EP legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt mindig is a kezdeményezés ellen volt. Újabb példát láthattunk az európai döntéshozatalban, hogy a felülről jövő, a többség által nem támogatott kezdeményezést próbál lenyomni az unió vezetése azon tagállamainak torkán, akik a valós, sürgetőbb problémákkal foglalkoznának. Ezen tagállamok reálisabban látják a nehézségek megoldásának lehetőségeit. Bár nem valósult meg az elképzelés, de az biztos, hogy az európai politika irányítói a továbbiakban is próbálkoznak majd hasonló elképzelések megvalósításával.

 

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Szavazás állása

56%
44%

Mindenki egyért: igen a transznacionális listákra

Baksay Boglárka

Transznacionális Európa:veszélyben az elszámoltathatóság

Végh Pál Péter

0 Kommentárok

Vegyél részt a vitában! Oszd meg te is a véleményedet!

Jelentkezz a Duel Amical - vitapolitika.hu szerkesztőségébe!

Szívesen lennél szerkesztőségünk tagja? Vagy csak egy cikket szeretnél publikálni? Küldj egy rövid bemutatkozó e-mailt a duelamical@duelamical.eu e-mail címre! Részletek...