A brit kormány 2017. március 29-én kezdeményezte az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépését, amelynek céldátuma 2019. március 29. A feleknek eddig az időpontig a kilépési megállapodásról és az ehhez kapcsolódó átmeneti időszakról kell megállapodniuk. Csak ezt követően térhetnek rá egy későbbi, a jövőbeli kapcsolatrendszer alapjául szolgáló kétoldalú egyezmény megkötésére irányuló tárgyalássorozatra.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom jelentős politikai hullámvölgyön ment keresztül a 2018-as választásokat követően. Valódi pártszakadásról vagy megint egy szándékos zűrzavarkeltésről beszélhetünk?

Az Intermarium regionális együttműködés azért kapta ezt a nevet, mert a Balti-, a Fekete- és az Adriai-tenger közötti közép- és kelet-európai országokat akarta egyesíteni. A 20. században erőfeszítéseket tettek az együttműködés kiépítésére és újjáélesztésére. De vajon életképes-e még ez a konstrukció, és legfőképp, kívánatos-e a 21. században? Versengene-e az Intermarium a meglévő regionális szervezetekkel, vagy éppen ellenkezőleg, teljes felélesztése mindenképpen jelentős előnyt jelentene tagjai számára?

A hidegháború kifejezés egyre többször merül fel az orosz nemzetközi politikai tevékenységek kapcsán. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ismét egy polarizált konfliktus előtt állunk, míg mások szerint túlzás lenne ezt állítani.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom éles stratégiaváltáson ment keresztül az elmúlt években. Erősítette vagy gyengítette ez a fordulat a pártot?

Az úgynevezett "Visegrádi Négyek" ("V4") együttműködés a közép-európai Lengyelországot, Magyarországot, Szlovákiát és a Cseh Köztársaságot foglalja magában. A V4 egy erős közép-kelet-európai érdekcsoportot képvisel az Európai Unión (EU) belül. Szlovákia a Visegrádi Négyek erős tagja lehetne, de jelenleg más a helyzet. Vajon Szlovákia az EU magja mellé áll vagy a V4-el való szoros együttműködést választja majd?

Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése az Unió egyik legégetőbb problémájává nőtte ki magát, hisz ez az idáig példa nélküli jelenség több kérdést is felvet: milyen hatással lesz a Brexit az EU további külpolitikájára? Mennyire változnak meg az Uniós prioritások?

Az európai bevándorlási válság megoldására való törekvés úgy tűnik, hogy jelenleg inkább megosztja, mint egyesíti az országokat. A bevándorlási kvóták az Európai Unió (EU) és egyes országok, különösen a V4 csoport tagjai (Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia) között feszültségeket keltenek. Az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé vitte a Cseh Köztársaságot, Magyarországot és Lengyelországot. A per még zajlik és felmerülhet a kérdés: indokolt-e az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása a Cseh Köztársaság ellen? A vitacikk szerzői cseh hallgatók - Barbora Kvasnickova Prágában, Simona Otrisalova Brnoban tanul.

A legtöbb közép-európai országot közös, bonyolult múlt köti az Orosz Föderációhoz, ám országról országra eltér, hogy jelenleg milyen külpolitikát folytatnak hatalmas szomszédjukkal szemben. Amikor Andrej Danko, a szlovák parlament szóvívője és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke 2017 végén Oroszországba látogatott, egy barátságos, russzofil beszédet tartott, amely nagy port kavart. Vajon a látogatás új iránytjelölt ki a szlovák külpolitika számára Oroszország irányába? Hogyan ítélték meg cselekedeteit hazájában?

A menekültválság uniós kezelése ellentmondó véleményeket váltott ki az európai uniós állampolgárokból. Sokan úgy gondolják, hogy egy félrekezelt válság következtében az EU maga alatt vágja a fát teret adva ezzel a populista hangok megerősödésének, míg mások szerint a jelenlegi EU-s politika számos pozitívumot tartogat.