Az egészségügyi ellátás alacsony színvonala: ki a felelős?

Az egészségügyi ellátás felépítése Szlovákiában egy szocialista rendszer maradványa, melyet még a kommunista időkben hoztak létre, egy olyan korban, amikor az irányítás kizárólag az állam kezében volt. Ennek következtében az állampolgároknak, főleg az idősebb korosztálynak, nehezére esik elfogadni azt a gondolatot, hogy ne az állam fedezze az egészségügyi ellátás díjának egészét. Viszont felmerül a kérdés, hogy egy olyan országnak, amely a kommunista tervgazdálkozásról a kapitalista modellre tért, át módjában áll-e még az összes költség térítése. Mivel az orvosi szektor még igen kevéssé privatizált Szlovákiában, minden magánosításra irányuló lépést igen rossz szemmel néznek a szlovák polgárok, hiszen az szükségképpen a saját pénztárcájuk rovására menne. Mindezek ellenére a rendszer egy bizonyos mértékig való megújítása elkerülhetetlennek tűnik.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy Szlovákiában bizonyos, a kommunista időkből örökölt problémák, fennmaradtak még több, mint húsz évvel a rendszerváltás után is. Az egyik ilyen örökség a magas korrupció. Emiatt az adókból beszedett pénz nem mindig oda folyik, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Itt is felmerül a közpénzek hatékony elosztásának problémája. Mivel az egészségügyet az állam finanszírozza és igazgatja, annak ellátása szinte kizárólagosan az éppen hatalmon lévő kormánytól függ. Ez a helyzet kiválóan tükrözi az ún. közösségi döntésekről szóló gazdasági elméletet (a 60'-as években James M. Buchanan Nobel-díjas közgazdász munkáin lalpuló neoklasszikus irányzat, amely az államot nem idealizált gazdasági szereplőként tünteti fel - szerk.), amely ma is igen vitatott téma az európai országokban.

Összehasonlítás a külfölddel - indokolatlan

A szlovák orvosok és az egészségügyben dolgozók gyakran kifogásolják, hogy kevesebbet keresnek külföldi kollégáiknál. Attól függetlenül, hogy a számok terén igazuk van, fontos megjegyezni, hogy általában a szomszédos Ausztriában, Csehországban vagy akár Németországban dolgozókhoz mérik magukat. Érdemes lenne előbb számba venni azt is, hogy ezeknek az országoknak mennyivel magasabb a GDP-jük. Mennyire reális azt várni a szlovák államtól, hogy ugyanannyit költsön az egészségügyre, mint azok az országok, amelyeknek a GDP-je jóval meghaladja a sajátját? Valamint azt sem szabad elfelejteni, hogy külföldön a megélhetés is drágább, ezért ha ahhoz mérjük a fiztéseket, a különbség is mindjárt kisebb.

Megállapítható, hogy az elmúlt évek gazdasági fellendülése ellnére, amely a válság évei alatt sem lassult, Szlovákia még mindig nyugati szomszédjai mögött marad. Ennek következtében indokolatlan a szlovák orvosok fizetését a külföldi kollégáikéval összehasonlítani.

Fizetésemelés - öngól az orvosoknak

Az orvosok és egészségügyi dolgozók igen elszántak a magasabb fizetésért folytatott harcban. Ha azonban elérnék céljukat, valójában öngólt rúgnának. Bár első pillantásra az alulfizetett dolgozók fizetésének emelése üdvös reformnak tűnik, végül az egészségügyben dolgozók fizetnének rá az intézkedésre. A jobboldlai Radicová-kormány az egész Európát sújtó pénzügyi és gazdasági válság alatt is emelte a fizetéseket. Ugyanakkor 2009 óta sok egészségügyi dolgozó vált munkanélkülivé pont a fizetések 30%-os emelése miatt. Például a Trnava-kórház dolgozói 13%-ától kellett, hogy megváljon, amely egyből meg is látszódik az ellátás színvonalán.

Mivel a kórházak maguk fizetik alkalmazottaikat, a fizetések elosztása nem más, mint az amúgy is szűkös források újrafelosztása. Ez nem hogy megoldaná, hanem inkább rontja a helyzetet. Hiszen így egészségügyi dolgozók kerülnek az utcára miközben az ellátás színvonala csak romlik. A kórházakban nincs elég személyzet, a maradék munkaerőnek pedig többet kell, rosszabb körülmények között dolgozni.