Cseh elnökválasztás 2018: eljött az új áramlatok ideje?

Január közepéig kilenc jelölt próbálja majd meggyőzni a cseh választókat az elnöki pozícióra való alkalmasságáról; kampányaik mostanra elérték csúcspontjukat. A jelenleg hivatalban lévő elnök, Miloš Zeman, állítása szerint nem folytat kampányt. Ennek azonban ellentmond, hogy plakátokon és több televíziós műsorban is láthatjuk. Mindeközben számos szervezet – köztük a Generace s názorem (A vélemény generációja) vagy a Jeden svět na školách (Egy világ az iskolában) – is hangsúlyozza a fiatalok számára, hogy milyen nagy jelentőséggel bír a közelgő szavazás. 384 iskolában került sor diákválasztásokra, melyeken összesen 43559 érvényes szavazatot adtak le. Jiří Drahoš vegyész, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke nyerte el a legtöbb szavazatot a jelöltek közül (a voksok 33, 59 százalékával). A cseh diákok új arcot szeretnének az ország élére, miközben az Európai Unió (EU) és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) aktív résztvevői is kívánnak lenni. A történelem már igazolta a diákok vezető szerepét az országban bekövetkezett változások esetében. A csehek pedig most ismét változást követelnek.

Igény a polarizált cseh társadalom egyesítésére

Az elmúlt öt év során Zeman egyértelműen megosztotta a cseh társadalmat. Bár ennek nemzetközi hatása kevésbé érezhető, a nép egységét vélemények és elvárások bontják meg. Zeman előszeretettel használ ellenfeleivel kapcsolatban olyan pejoratív kifejezéseket, mint a „prágai kávéház” (Pražská kavárna), utalva a nagyvárosi kávézókban rendszeres politikai vitákat tartó ellenzéki szereplőkre. A megnevezés korábban az európai integrációt támogató pártok bélyegeként szolgált, alátámasztva Vaclav Havel politikáját. Azzal, hogy ellenfeleit ily módon minősíti, Zeman jelentős szakadékot teremtett a „nagyvárosi értelmiség” és az „egyszerű emberek” között. Az elnökjelöltek döntő többsége fő céljául tűzte ki a megosztottság felszámolását és az ország újbóli egyesítését, köztük Pavel Fischer is. A tapasztalt diplomata korábban Havel csapatában dolgozott, valamint Franciaországba akreditált cseh nagykövet is volt. Míg Zeman magatartása öncélú, nem tiszteli a törvényt és sosem kér elnézést sértő viselkedéséért, addig Pavel Fischer udvarias és tisztességes politikát kínál. Michal Horáček szövegíró, vállalkozó és a Fortuna fogadóiroda alapítója szintén a jó vezető szerepét kívánja felvenni, habár elismerte, ez nem lenne egyszerű feladat. Leszögezte azonban, hogy az ország első emberének az a feladata, hogy összehozza, és nem az, hogy szétválassza az embereket.

Új diplomáciai irányvonal

Számos jelölt célkitűzései között szerepel, hogy a Cseh Köztársaság ismét Európa szíveként kerüljön fel a térképre. Az Európai Unió aktív szereplőivé kívánnak válni, megmutatva a választóknak, kik a valódi szövetségeseik, és miért is fontos a nyugati orientáció az ország számára. Emellett felmondanák Zeman kivételesen szoros együttműködését Kínával és Oroszországgal, ilyen tekintélyelvű rendszerek ugyanis nem számíthatnak követendő példának. Marek Hilšer orvos, aktivista és humanitárius arra figyelmeztet, Zemannak szándékában áll külpolitikánk irányvonalát a keleti diktatúrák felé fordítani. Xi Jinping 2016 júliusában tett prágai látogatása előtt Hilšer kifejezte aggodalmát az akkori miniszterelnöknek, Bohuslav Sobotkának amiatt, hogy a kormány „cinikus módon tudomást sem vesz” Kína saját polgáraival szembeni, erőszakos állami fellépéséről. Ebből kifolyólag azt is leszögezte, nem ért egyet a kínai elnök közelgő hivatalos látogatásával. A világ jelenlegi eseményeinek fényében a Cseh Köztársaságnak a demokrácia mellett kellene állást foglalnia, és az emberi jogok tiszteletét szorgalmaznia. Mivel az ország nem is oly rég, az 1989-es bársonyos forradalommal vívta ki a demokráciát, a cseh nemzetnek tisztán és egyhangúan kellene képviselnie érdekeit a külpolitikával kapcsolatban.

Egy csipet élet és energia

Igaz, íratlan szabály, mindazonáltal egy kritikus gondolkodással szemlélő választó számára kulcsfontosságú, hogy a leendő elnök jó egészségnek örvendjen – ez nemcsak a funkciók ellátásához elengedhetetlen, de szükséges a stabil mentális állapothoz, valamint ahhoz is, hogy az elnök ne legyen befolyásolható. Az embereknek erős és aktív elnökre van szükségük, hogy olyan vezető képviselje őket, aki nem támaszt ápolói feladatokat a testőrei felé. Nincs helye tehát ittas állapotnak vagy sértő beszédnek. Dinamikus személyiségre van szükség, aki konkrét elképzelésekkel és tervekkel rendelkezik, aki nem fél ellenfelei kihívásától, és aki készen áll az eltérő nézetek megvitatására. Ez az, ami a csöndes Miloš Zemanról egyáltalán nem mondható el. Ezt az is alátámasztja, hogy elutasított mindennemű kampányt vagy politikai kommunikációt a választásokat megelőzően. Az elnöki hivatalra egyértelműen pozitív hatással volna némi erély és életerő, a csehek pedig tisztességes képviseletet érdemelnek.