Eutanázia: alapvető emberi jog vagy bűncselekmény?

350
Az eutanázia engedélyezése vagy elutasítása évszázadokra visszamenő vita tárgya, gyarapítva ezzel a társadalmi tabuk sorát. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a „kegyes halál” egy alapvető emberi jog, míg mások egyenesen bűnként tekintenek a beteg halálba segítésére.

Élni és halni hagyni: igen a választás szabadságára

2018. 06. 09. - 00:30
Luxemburg, Belgium, Hollandia, Svájc, Uruguay – jelenleg csupán öt államban legális az aktív eutanázia. A kegyes halál lehetősége továbbá az USA hat államában - Coloradoban, Kaliforniában, Montanában,Oregonban,Vermontban és Washingtonban -, asszisztált öngyilkosság formájában érhető el. A két módszer különbsége abban áll, hogy előbbit a betegen, annak kérésére az egészségügyi személyzet végzi el, míg utóbbi esetében a páciens vet véget életének, közvetett orvosi segítséggel.

Magyarországon jelenleg csak a döntés passzív formája lehetséges, azaz a beteg tudatosan visszautasíthatja a gyógykezelést. Ilyen esetben akár több évig tartó fájdalmas, sokszor magatehetetlen állapot várhat a páciensre, mely megfosztja attól, hogy emberi méltósága birtokában vethessen véget szenvedéseinek.

A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) részletesen foglalkozik a témakörrel, említve, hogy 1998 előtt Magyarországon nem létezett a jelenlegihez hasonló betegjogi törvény, így a jogszabály létrejötte nagy lépést jelent a nyugati társadalmak értékrendje felé. A törvény azonban, bár elvileg biztosítja a passzív eutanázia lehetőségét, a gyakorlatban erősen korlátozza, szinte ellehetetleníti a halálhoz való jog érvényesítését. Az önkéntes passzív eutanázia hazánkban abban nyilvánul meg, hogy a cselekvőképes beteg eldöntheti, igénybe veszi-e az egészségügyi ellátást. Az életmentő vagy életfenntartó beavatkozásokat, kezeléseket azonban csak gyógyíthatatlan, rövid időn belül halált okozó betegségben szenvedő páciens utasíthatja vissza. Ehhez is többlépéses procedúra szükséges, a döntés nem csupán a beteg nyilatkozatán, de egy orvosi bizottság bírálatán is múlik. A páciens továbbá nem utasíthatja vissza a kezelést, ha állapotos, és várhatóan képes a gyermek kihordására. Egy, a Magyar Nemzetnek nyilatkozó orvosjogász azt is hozzátette: a törvény értelmében az ellátást végző személyzet köteles kísérletet tenni arra, hogy megváltoztassa a kérvényező beteg álláspontját.

Tabuk és viták kereszttüzében

Magyarország tehát nem könnyíti meg a passzív eutanáziát választók dolgát sem, ami többek között a hazai politikát uraló konzervatív, keresztényi értékrendre vezethető vissza. A kereszténység szerint az öngyilkosság minden formája bűnnek számít. Kérdés azonban, egy elméletileg szekularizált államban előnyös-e, ha az emberi életről szóló jogokat vallási alapú értékek határozzák meg.

A Medián 2013-as felmérése szerint a 30-39 éves korosztály fogadja el leginkább az eutanáziát, 73 százalékos aránnyal. Korcsoporttól függetlenül a felsőfokú végzettséggel rendelkezők kétharmada támogatja a kegyes halál lehetőségét. Az eutanázia tehát széles körben ismert és elismert opció lehetne, ha az állam nem tabuként kezelné – ez nem csupán hazánkra, de a világ országainak többségére is igaz. A gyógyíthatatlan betegek életének befejezése – földrajzi helyzettől és történelmi kortól függetlenül – mindig is parázs vita tárgya volt. A kegyes halál kérdéskörével, annak erkölcsi hátterével Szókratész és Platón kora óta foglalkozik az emberiség, a XX. századra pedig létrejöttek az eutanázia legalizálásáért küzdő mozgalmak.

Hospice: elmélet és valóság

Bár a hippokratészi eskü az élet tiszteletén és megőrzésén alapszik, egy súlyos fájdalmakkal élő, gyógyíthatatlan beteg életben tartása fontos etikai kérdéseket vet fel. A páciens saját teste felett gyakorolt autonómiáját, alapvető emberi és szabadságjogait figyelembe véve a méltóságteljes, fájdalommentes halál sokkal elfogadhatóbb opció lehet, mint az éveken át tartó szenvedés. Fontosnak tartom leszögezni, hogy akár támogatjuk az eutanázia intézményét, akár nem, a lehetőség biztosítása kulcsfontosságú lenne. Különösen igaz ez a magyarországi hospice (a haldokló, elsősorban daganatos betegek életminőségét javítani hivatott szolgálatok) anyagi támogatottságát elnézve.

Ahogy a WHO (Egészségügyi Világszervezet) is kimondta 1980-ban, az eutanázia intézményére a modern palliatív kezelés nyújt megfelelő alternatívát. Olyan államokban azonban - mint például Magyarországon -, ahol a palliatív terápia, azaz a haldokló páciens összetett testi, lelki és szociális ellátása nem a szükséges színvonalon biztosított, a gyógyíthatatlan beteg szenvedésének enyhítése szűk korlátok közé szorul. A megfelelő felnőtt- és gyermek-hospice egyaránt elengedhetetlen ahhoz, hogy a betegek életének végső időszaka méltóságteljes és kevésbé fájdalmas legyen, ezáltal kevesebben kívánják a halált. Ám jelenleg Magyarországon csupán 300 férőhely adott a palliatív terápiát választó páciensek számára. Viszonyításképp, hazánkban körülbelül 300.000 daganatos beteg él, számuk évről évre nagyobb mértékben növekszik. A hospice-ellátás folyamatos anyagi nehézségekkel, a munkaerő és az állami támogatás hiányával küzd. 2017-benmegdöbbenést váltott ki a hír, miszerint finanszírozási problémák miatt bezárásra kerülhet az ország egyetlen felnőtt hospice-háza, melyet a Magyar Hospice Alapítvány működtet. Még elkeserítőbb, hogy a 300 ágy fennmaradó, nagyobb részét az MHA pénzügyi erőforrásainál is szűkösebb keretből tartják fenn.

Ha tehát a szakszerű fájdalomcsillapítással, humánus bánásmóddal, jobb életminőséggel járó ellátás nem elérhető a többség számára, embertelen megtagadni a kegyes halál lehetőségét a gyógyíthatatlan betegektől. A 21. században, ahol az egyén számára több lehetőség adott, mint korábban bármikor, érdemes lenne bűn helyett opcióként tekinteni arra, ha a beteg legálisan és megfelelő körülmények között vetne véget szenvedéseinek. A szabadság és a méltóság alapvető pillérek életünk során – ideje lenne a halálban is annak tekinteni őket.

 

 

 

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Accept the challenge!

The counter-article on this topic is yet to be written. Accept the challenge and be the first one to share Your opinion! One of our authors has already presented their take on the issue. Should you be of a different opinion, please write your counter article in a similar form and send it to us to duelamical@duelamical.eu.

Swipe to see the other side.

Hozzászólások

Új hozzászólás