Kettős állampolgárság

13759
54%
46%
A Fidesz-KDNP hatalomra jutása után elfogadta a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Az intézkedés leegyszerűsíti az állampolgársági kérelmet körülölelő közigazgatási procedúrát. Ugyanakkor a baloldal még mindig szkeptikus a törvény hatásait illetően.

Az egyetlen esély

Szerző
2011. 12. 20. - 01:53
A kettős állampolgárság megadása a határon túli magyarok számára régóta tartó vitája a magyar politikának. A belpolitikai célokra használt vita komolyan elmérgesítette a jobb- és a baloldal közötti kapcsolatot ebben a kérdésben (is).

A kettős állampolgárság megadása a határon túli magyarok számára régóta tartó vitája a magyar politikának. A 2004-es népszavazás, amelyet a Magyarok Világszövetsége nevű civil szervezet rendezett, nem volt érvényes. Azonban a belpolitikai célokra használt vita, amely a referendumot megelőzte komolyan elmérgesítette a jobb- és a baloldal közötti kapcsolatot ebben a kérdésben (is).

Egy rég húzódó vita hátteréről

A jobboldal az állampolgárság megadása mellett foglalt állást. A cél a nemzeti egység helyreállítása volt. A trianoni békeszerződés után elcsatolt országrészekben élő, magyarul beszélő, de nem magyar állampolgárságú embereket meg kell, hogy illessen a jog arra, hogy egyesüljenek az anyaországgal. A területi egyesülés szélső jobbszélen népszerű ötletét kizárja a nemzetközi politikai helyzet. Teljes áttelepítésük Magyarországra több szempontból sem lehetséges, és sok szempontból aggályos is lenne. Tehát marad a kettős állampolgárság intézménye, mint a legfőbb nemzetegyesítő lehetőség.

Tévhitek a kettős állampolgárságról

A 2004-es népszavazás nem járt sikerrel. Nagyon sok választó maradt távol, köszönhetően az elmérgesedett vitának. A szocialisták teljesen félreértelmezve a kérdést, „23 millió román vendégmunkás” beözönlését vizionálták. Ez jól példázza azt, hogy a magyar jobb- és baloldal teljesen más alapfeltételezésekkel indul neki a kérdésnek. Ma körülbelül 5 millió magyar él Magyarország határain túl: jó részük idős ember, akik nem fognak bevándorolni Magyarországra miután kézhez kapták magyar okmányaikat; másrészt az EU-tagsággal több környező ország magyarjai (és nem magyarjai is) ugyanígy könnyen bevándorolhatnának Magyarországra és „elvehetnék mások elől a munkahelyeket”. 2010-ben a második Orbán-kormány egyik első rendelkezése a magyar állampolgárság megadása volt a határon túli magyarok számára. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra egész Marosvásárhely megtalálja postaládájában a magyar útlevelet. A törvény csupán könnyíti a határon túli magyarok honosítását, és lehetővé teszi ezt azok számára is, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel. A helyén maradt, csak könnyített formában, egy honosítási procedúra, amelyben bizonyítani kell, hogy a kérelmező felmenői között volt magyar állampolgár. Ez azonban nem mindig könnyű, és nem mindenki lelkesedik azért, hogy végigjárja ezt az utat. Így elmondhatjuk, hogy a szocialista félelmek alaptalanok voltak.

Az előbb leírtak alapján akár fel is tehetik a kérdést egy páran: mi értelme akkor a kettős állampolgárságnak? A szimbolikus nemzeti újraegyesítésen kívül védelmet is nyújt. A környező országok - tisztelet a kivételnek - nem mindig toleráns nemzetiségi politikája ellen védelmez az új állampolgárság. De vajon nem okozhat ez újabb konfliktusokat bizonyos országokkal? De igen. Azonban, ha megvizsgáljuk a régiót, látnunk kell, hogy a határon túli magyarok állampolgársághoz való jogának deklarálására nem igazán lehetett volna jobb időpontot találni. A szomszédos országok nagy részében toleráns kormányok voltak/vannak hatalmon; Románia hasonló politikát folytat Moldáviában; a legkeményebb dió, Szlovákia, pedig úgyis mindig ellenezni fogja a magyar kormány ilyen irányú lépéseit.

Szavazni vagy nem szavazni?

A kettős állampolgárság jogának megadása mellett felmerült a határon túli magyarok, azaz az újdonsült magyar állampolgárok, szavazati jogának kérdése is. A kettős állampolgárság esetében valószínűleg nagyobb a társadalmi konszenzus, mint a szavazati jog kérdésében. Azonban az tény, hogy amennyiben nem kapnak az „új” magyar állampolgárok szavazati jogot, másodrendű polgárokká válhatnak. A kérdés még nem teljesen tisztázott, de az elmúlt hetekben nyilvánosságra került az új választási rendszer koncepciója, amely az országos listára való szavazást tenné lehetővé a határokon túl élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgároknak. Ez egy méltányos döntés: pár tízezer határon túli, de magyar állampolgár nem feltétlenül fogja eldönteni a választások kimenetelét. Nem is biztos, hogy mindannyian az urnák elé járulnak, és azok a sztereotip felvetések sem helytállóak, hogy mindnyájan a jobboldalt vagy a szélsőjobbot fogják majd támogatni.

A nemzeti egység visszaállításának egyetlen reális és végső stádiuma a magyar állampolgársághoz való jog elismerése a határon túli magyarok számára. A trianoni katasztrófa után az irredentizmus, a kommunizmus éveiben hallgatás kísérte a határon túli magyarok ügyét. A kettős állampolgárság rendszere a leghatékonyabb mód arra, hogy begyógyítsa a magyar nemzet sebeit.

 

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Baloldali aggályok

Szerző
2011. 12. 20. - 01:53
Nem minden arany, ami fénylik. A 2011-ben bevezetett kettős állampolgárság új formája nem nyújt megoldást a határon túli magyarok problémáira, hanem csak még több feszültséget kelt, külföldön és itthon egyaránt.

Nem minden arany, ami fénylik. A 2011-ben bevezetett kettős állampolgárság új formája nem nyújt megoldást a határon túli magyarok problémáira, hanem csak még több feszültséget kelt, külföldön és itthon egyaránt

A kettős állampolgárság azt jelenti, hogy egy személy egyszerre két államalakulatnak az állampolgára, amely státuszt vagy eredeti (vér vagy terület szerinti) vagy származékos úton lehet szerezni. Ez utóbbit minden ország saját törvényei szerint szabályozhatja. Magyarország esetében a honosítás kérelme alapvetően az „ittlakás” követelményéhez kötődik, mely esetektől függően három, öt, illetve nyolc évi folyamatos magyarországi tartózkodást ír elő, mint alapkövetelményt. Azonban, ezek a honosításra vonatkozó szabályok ez évtől alapjaiban megváltoztak, egy 2010. augusztus 20-ától hatályos, 2011. január 1.-je után induló eljárásokban alkalmazandó rendelkezés szerint: „az ittlakás időtartamára való tekintet nélkül kérheti honosítását az, aki magát magyar nemzetiségűnek vallja és felmenője magyar állampolgár volt, vagy aki visszahonosítását kéri”. Ez a rendelkezés nyilvánvalóan elsősorban a határon túli, a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek felé irányult, hogy ezúton segítsük és fogadjuk be őket, máskülönben „hűtlen árulók” vagyunk. De mi is lett ennek a valós következménye.

Tényleg a nép akarata?

A határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló viták nem új keletűek. 2004. december 5-én már népszavazást is tartottak a kérdésről. A népszavazás eredménytelenül zárult, mert sem az igen, sem a nem szavazatok aránya nem érte el az érvényességhez szükséges 25%-ot. Az ország akkori 8.048.739 szavazásra jogosult állampolgárából mindössze 1.521.271 fő voksolt igennel ebben a nagyon súlyos és rendkívül fontos alkotmányos kérdésben. Ez a szavazatok 51,57%-át jelentette. Összességében tehát van egy népszavazási eredmény, ami megmutatta, hogy a szavazásra jogosultak 19%-a felelt a feltett kérdésre igennel, a többi vagy elutasította, vagy nem szavazott, azaz tartózkodott. Ez az oly sokszor hivatkozott nép akarata. Most a Fidesz mégis elővette ezt a kérdést, amelyet a lakosság túlnyomó többsége 2004. december 5-én elutasított. Első országvezetési cselekedete a Parlament alakuló ülését követően a kettős állampolgárság megadásáról szóló törvénytervezet beterjesztése és elfogadása volt.

Jogi aggályok

A kettős állampolgárság felvet pár jogi kérdést is. Az állampolgársággal nemcsak jogok, hanem kötelességek is járnak. Gondok merülhetnek fel többek között a választójoggal kapcsolatban, amelynek többnyire kumulatív feltétele az állampolgárság és a lakóhely. Többekben felmerült a kérdés, hogy egy másik országban élő, dolgozó, adót fizető, nemrégiben magyarrá lett, külföldi állampolgár milyen jogon és milyen hatékonysággal tud dönteni a magyar politikai kérdésekben. Mennyiben érinti vajon az ő életét a magyar törvényhozásnak a munkája? Nem biztos, hogy sokban. Sokkal inkább annak az országnak a parlamenti döntései a meghatározóak számára, amelyikben életvitelszerűen él. Ez a rendelkezés így ellentétes hatásokat válthat ki. Először is ahelyett, hogy a határon belüli és kívüli magyarok közelebb kerülnének egymáshoz a közös állampolgárság által, pont a feszültségek nőnek köztük, mert ez az új forma különböző státuszú magyar állampolgárságokat hoz létre, akinek jogai és kötelességei eltérőek. Ezen kívül, nem hogy segítenénk a határon túl élő magyarokat, még „kihúzzuk a gyufát” a szomszédos államoknál. Könnyen lehet ugyanis, hogy egy érintett külföldi ország elvei szerint egy állampolgárnak nem lehet egyszerre két választása: szavazzon csak Magyarországon, de akkor „otthon” ezt a jogok megvonják tőle. Végül, a rendszerváltozás után a magyar politikai pártok meglehetősen nagy egységben hangoztatták a szülőföldön való megmaradás szükségességét, ezért támogatták az ott élő magyar kisebbségek autonómia igényét. Ezzel ellentétben, a kettős állampolgárság nem működhet együtt az autonómia kérdésével: saját országhatárain belül egyetlen állam sem adhat kiterjedt autonómiát egy másik állam egy körzetben koncentrálódó állampolgári közösségének, mert az érthetően az elszakadás első és csaknem visszafordíthatatlan lépése lenne.

Szemben a nemzetközi trenddel

A világban egyébként a globalizáció, a határok nyitottsága és a vándorlás lehetősége miatt egyre nő a többes állampolgárok száma. Ennek következménye az állampolgárságnak az államtól való elválása, ami szükségszerűen maga után vonja az állampolgárság fogalmának radikális újraértelmezését. Jelentése a jövőben különböző földrajzi térségekre vonatkozhat. Ezért is érthetetlen, hogy ma, amikor már térségünkben az Európai Unió megadta a lehetőséget arra, hogy újra egy csoportba tartozzunk, és hasonló jogokkal rendelkezzünk, nem tudjuk elfogadni és feldolgozni ezt a tényt. Vagy ami még ennél is rosszabb, nem hagyjuk feldolgozni, mert így önös érdekeket szolgálunk, ahogy azt a Fidesz mindig is tette a „határon túli kártya” aktuálpolitikai célokra történő kijátszásával.

 

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Swipe to see the other side.

The state of the votes

54%
46%

Az egyetlen esély
Szerző

Hozzászólások

Új hozzászólás