Lengyel egyetemek válaszút előtt
2356
Forrás
Az új lengyel egyetemi törvény, melyet „Alkotmány a tudományért” és „2.0 Törvény” néven is emlegetnek, a lengyel felsőoktatás átfogó reformjára irányul. Bárhogy is alakul a felsőoktatás kérdése az országban, abban mindenki egyetért, hogy annak tartós következményei lesznek a lengyel társadalomra nézve. Ez azonban látszólag az egyetlen dolog, amelyben mindenki egyetért.
Alkotmány a tudományért: búcsú az oktatástól
Translator
2018. 04. 18. - 22:20
A hazai és külföldi elemzők figyelme szinte kizárólag arra összpontosul, miként sérti a lengyel állam a bíróságok és törvényszékek függetlenségét. Úgy tűnhet, mintha a felsőoktatás reformja észrevétlenül, a háttérben történne, azonban most a lengyel társadalom jövője a tét.
A közoktatás kérdése örökös harc és küzdelem minden politikai rendszerben. Vitatja-e bárki, hogy ahogyan a társadalom a jövő generációit oktatja, annak óriási befolyása van a fiatalok fejlődésére? A Nyugat szinte kizárólag az egyetemekre ruházta az oktatás kidolgozását. Annak kérdése, a felsőoktatás a politika befolyása alá kerül-e, ezáltal kulcsfontosságúvá válik. Még Karl Marx is feltette a kérdést a problémával kapcsolatban: „ki fogja nevelni a pedagógusainkat?” – célozva arra, hogy az egyetemi irányelvek végső soron az egész társadalmat befolyásolják. Olyan kérdéskör ez, mellyel az utóbbi időben a lengyel politikusoknak is szembe kellett nézniük.
Oktatás: a gazdaság szolgája?
„Engedjék meg, hogy összehasonlítsam a felsőoktatási és tudományos reformot Morawiecki lengyel miniszterelnök tervezetével. A cél egy innovatív gazdaság kiépítése, melyhez az egyetemeknek innovatív kutatásokat és éppoly innovatív munkaerőt kell biztosítaniuk. ” – mondta Jarosław Gowin felsőoktatásért felelős miniszter.. Egyes kiadványok szerint az egyetemeknek külső finanszírozás után kell nézniük, ezzel pedig a legnagyobb vállalatok kiszervezett kutatás-fejlesztési részlegeivé válnak majd. Az állam ebben az egyetemek és az üzleti világ szoros együttműködésének lehetőségét látja.
Mindezek figyelembevételével arra következtethetünk, hogy a lengyel felsőoktatás engedett a gazdaság nyomásának, melynek célja többé nem a hallgatók független gondolkodásának kialakítása és támogatása, hanem egy versenyelőny megszerzése a modern gazdaságban. Ez a megközelítés azonban egyáltalán nem újkeletű, hanem teljesen megszokott az ún. fejlett világban. A nyugati tudósokat támogatják abban, hogy karrierjüket olyan kutatásoknak áldozzák, melyek az egyetem és üzleti partnereik számára egyaránt kedvezőek.
Leckék az ókori görög világból
Valóban ez lenne hát az egyetemek rendeltetése? Hannah Arendt, a 20. század egyik kiemelkedő filozófusa arra emlékeztet, hogy az „iskola” szavunk gyökerei a görög “skholē”-ig nyúlnak vissza, mely elsősorban a szabadidőt és a politikai élettől való szabadságot fejezi ki. Ám az ókori görögöknek ez a szó sokkal többet jelentett: a “skholē” olyan tudatállapot volt, melyben az ember gondtalan. és távol áll a világ ügyeitől. Ennélfogva az igazi oktatáshoz a hallgatóknak el kellett távolodniuk a világi, gazdasági dolgoktól.
Mit is tanulhatnánk az ókori görögöktől? Magától értetődő, hogy a gazdaság és a kultúra alapjaitól az egyetemek sem tudnak függetlenedni. Mind a hallgatóknak, mind az egyetemeknek tisztában kell lenniük a munkaerőpiaci igényekkel. Azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a Gowin miniszter által említett „innovatív alkalmazottak” nem csupán mérnökök, programozók vagy neurológusok, hanem állampolgárok is. A reformerek előtt álló legnagyobb kihívás a gyakorlat és oktatás összehangolása. Bátorkodom kimondani, hogy az ő sikerük vagy bukásuk fogja meghatározni Lengyelország jövőjét az elkövetkező évtizedre.
A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.
Az akadémia és az üzlet együttműködése – vállalt kihívás az innováció érdekében
Translator
2018. 04. 18. - 22:20
A lengyel felsőoktatási minisztérium által javasolt és jelenleg állami felülbírálás alatt álló új felsőoktatási törvény magára vonta az egyetemek figyelmét. Néhányan egyenesen forradalmi újításnak tartják annak ellenére, hogy valójában nem ez az egyetlen program a lengyel felsőoktatás reformjára és versenyképessé tételére. Vajon képes lesz-e ez a törvény megváltoztatni az emberek gondolkodásmódját?
Az új felsőoktatási törvény és az abba foglalt határozatok egyik legfőbb célja elősegíteni az egyetemek és az ipari szektorok közötti szorosabb együttműködést. Kiemelendők az állam által támogatott és már meglévő mérnöki doktori programok és a kockázatitőke-alapok.
Az egyetemek egyik legfőbb feladata az ipari szektorokkal való kutatási és fejlesztési együttműködés kiépítése, elsősorban az alkalmazott tudományok területén. Ez persze nem jelenti azt, hogy az egyéb kutatások elhanyagolhatók, hiszen sosem lehet tudni, melyiknek vehetjük majd hasznát a jövőben, továbbá segítségükkel jobban megérthetjük a körülöttünk levő világot. Inkább egy olyan együttműködés kialakítása a cél, melyből mindkét fél profitálhat. Ez az egyetlen út egy innovatív ipar kiépítéséhez.
A legfőbb problémát az eltérő elvárások jelentik
A fenti állítás még mindig érvényes. Az üzleti és egyetemi együttműködés útjában az eltérő elvárások állnak. Amíg az üzlet általában az idő és a források korlátai között mozog, addig az egyetemeknek e két tényező, főként az első, nem létfontosságú. Számukra az a fontos, hogy a munkájuk tudományos értékkel bírjon, hiszen ezáltal mérhető a teljesítményük is. A szellemi tulajdon pedig, amely egy üzlet számára létfontosságú, itt nyilvánosan hozzáférhető ( a probléma persze kiküszöbölhető szabadalmak használatával, ám ezek egyrészt nem minden esetben alkalmazhatóak, másrészt időigényesek). Elmondható továbbá, hogy a doktori képzést folytatók száma egyértelműen csökken, egyre kevesebben képzelik el karrierjüket az egyetemen. Ezzel pedig el is értünk a fenti kérdéshez. Még egy tökéletes szabályrendszer kialakításával sem érhetők el változások addig, amíg az emberek nem képesek változtatni az álláspontjukon. Magam is kutató vagyok és úgy gondolom, hogy a változást magunkkal kell kezdeni, olyan egyetemi környezetet hozva létre, amiért a vállalatok versenyezni fognak. A kölcsönös megértés a siker záloga.
Beszélhetünk előnyökről?
A szorosabb együttműködés mindkét fél számára gyümölcsöző lesz. A vállalatok támogathatják az egyetemeket, mely által világszínvonalú szakemberekhez jutnak majd. Az üzletek problémái megszűnnek majd, a kutatói fizetések pedig emelkedni fognakk (ez sajnos máig nagy gondot jelent), ráadásul a tudósok közelebb kerülnek majd a valós problémákhoz és nagyobb rálátásuk lesz az ország gazdasági helyzetére is. A hallgatók emellett egy lépéssel közelebb lesznek a potenciális munkaadókhoz, és jobban átlátják majd a munkaerőpiaci igényeket. Az állításaimat legjobban Finnország példája támaszthatja alá, ahol az üzleti és egyetemi együttműködés sikere a világon mindenütt példaértékűnek számít. Ehhez azonban az szükséges, hogy átalakítsuk a kutatók teljesítményértékelési rendszerét, hiszen nem a hivatkozások számának kell mérvadónak lenniük.
A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.
Swipe to see the other side.
Hozzászólások
Új hozzászólás