Menekülthullám kerítésen innen és túl

1721
46%
54%
A menekülthullám és a migráció egyesek szerint lehetőséget, mások szerint veszélyt jelent Magyarország és Európa számára. Mi jelenti a valódi problémát, és mi rá a megoldás? Lássuk az érveket.

Sikeres határvédelem

2018. 04. 01. - 17:30
Magyarországon a 2015-ben kialakult tömeges méretű irreguláris migrációs folyamatok hatására született kormányzati döntés a magyar-szerb, majd a magyar-horvát határszakasz fizikai akadállyal történő lezárására. Később bebizonyosodott, hogy ez szükséges, eredményes és hatékony megoldás volt. Magyarország megvédte határait.

Az Európára nehezedő migrációs nyomás 2014 végén kezdett erősödni, majd 2015 nyarán érte el a tetőpontját. Magyarországon a nyár második felében drasztikusan megnőtt a beérkező migránsok száma. A magyar kormány 2015. június 17-én döntött arról, hogy lezárja a zöldhatárt a magyar–szerb szakaszon, hogy a bevándorlók a legális belépési pontokat vegyék igénybe.

Tiltott határátlépések

A kerítés első vonala augusztus 29- re elkészült a magyar-szerb határon. Ezt követően – mivel a migrációs útvonalak módosultak, és a horvát határ felé vették az irányt a menekültek – október 16-án a magyar-horvát határon is elkészült a kerítés. Így a déli határon teljessé vált a határzár. Ennek hatására a tiltott határátlépések a töredékére csökkentek: míg októberben 98.756, a kerítés átadása után novemberben már csak 321 fő illegális belépő volt. Ettől kezdve rohamos csökkenés tapasztalható.

Orbán Viktor miniszterelnök 2016 nyarán bejelentette, hogy újabb kerítéssor felhúzása vált szükségessé. Egyrészt azért, mert a meglévő kerítéssor nem vont áthatolhatatlan gátat a befelé igyekvők elé – drótvágó ollóval lehetséges volt az átvágása –, másrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy akár több százezer migráns érkezhet a jövőben. Ezt az ember tömeget az akkori határzár nem tudta volna feltartóztatni.

A kerítés második vonala 2017 májusára elkészült. Az új határzár olyan kerítésrendszer, amelyben már éjjellátó berendezés, hőkamera, videokamerák és intelligens jelzőrendszer is működik.

Fontos megemlíteni, hogy a kerítések megépítésével párhuzamosan a határvédelem jogszabályain is módosítottak. Kiterjesztették a határvédők jogkörét illetve bűncselekménnyé nyilvánították a kerítés megrongálását. A jogszabályi környezet átalakítása szintén hozzájárult a határzár eredményességéhez. Ennek következtében Magyarország déli határa gyakorlatilag áthatolhatatlanná vált. Sikerült jelentős mértékben csökkenteni a hazánk felé irányuló illegális migrációt.

Mindenki egyetért: kell a kerítés

A kerítés megépítésekor a magyar ellenzéki pártok – a Jobbikot leszámítva – környezetvédelmi és humanitárius okokra hivatkozva kritizálták a határzárat. Az elmúlt három évben a kerítés eredményesen állította meg a Magyarországra beáramló tömeget. A tényeket az ellenzéki pártok – a politikai ellentéteken felülemelkedve – sem vitatják.

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint a magyarok 82%-a egyetért a déli határ lezárásával. A kerítés szükségességét tekintve viszonylagos konszenzus van ma Magyarországon mind a társadalom, mind a politikai elit körében.

Kezdetben – a kerítésépítések miatt – az Európai Unió részéről sok kritika érte Magyarországot, pedig a határok védelme és a határőrizet módjának megválasztása kizárólagos tagállami hatáskör. A magyar kormány jogszerű módját választotta határai megvédésének. A Nézőpont Intézet felmérése szerint a V4-es partnerországokban is a lakosság többsége támogatja a határok kerítéssel történő megvédését. Lengyelországban és Szlovákiában 60-60%, míg Csehországban 55% volt azok aránya, akik örülnek a magyar határkerítésnek.

A Magyarország déli határán két lépcsőben felhúzott kerítés minden kétséget kizáróan hatékony és eredményes megoldása volt a beáramló tömegek megfékezésének. 2015-ben a migrációs válság idején 20-szor annyi tiltott határátlépést regisztráltak, mint 2016-ban a kerítés megépítése után.(ábra) Európa szerte a kerítés sikeres alternatívája a határok megvédésének. Magyarországon és számos Európai országban is magas azoknak az aránya, akik támogatják a zöldhatár, kerítéssel történő lezárását. Hazánkon kívül Törökország, Észtország, Lettország, Bulgária és Görögország is hasonló módon sikeresen védte meg határait.

Forrás: http://hadmernok.hu/174_07_kui.pdf#page=5

 http://nezopontintezet.hu/analysis/tizbol-nyolcan-hatarkerites-mellett/ 

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

A menekülthullám jelentheti a kiutat Európának?

Szerző
2018. 04. 01. - 17:30
Öregedő társadalom, demográfiai tél, válság. Az emberiség történelmében eddig még nem tapasztalt, ám manapság rengeteget hangoztatott demográfiai forgatókönyv. Milyen hatással lehet az elmúlt időben kialakult menekülthullám Európa társadalmára?

A vénülő Európa nem egy újdonsült fogalom. A képlet egyszerű, de annál súlyosabb következményeket hordoz. A növekvő életszínvonal miatt alacsony a halálozások száma, viszont a születéseké is. Így az átlagéletkor egyre magasabb, a népességszám pedig egyre csökkenőben. A születési ráta zsugorodik, és a dolgozók aránya az eltartottakhoz (akik még nem dolgoznak, és akik már nem) képest jóval kisebb. Ezek a demográfiai trendek jóindulattal sem tekinthetők elfogadhatónak.

A menekültválság kibontakozása az Európai Unión belüli viták felerősítőjeként hatott. A tagállamok eltérő migrációs álláspontjaik összeférhetetlensége állandósult viszályokat eredményezett. A Közel-Keleten kikiáltott Iszlám Állam térnyerése és legfőképpen a térségben uralkodó konfliktusok - mint a szíriai polgárháború - miatt otthonukat elhagyni kényszerülő emberáradat csenget Európa balkáni bejáratánál. Megosztott politikusok és annál is jobban széthúzó közvélemény harcát láthatjuk mind a közéletben és az Unió egészében. Ha az uniós tagállamok lazítanának az egyéni politikai érdekeiken, akár a bevándorló hullám ki is húzhatja a terméketlenség gödréből Európát.

Politikai síkon

Végleges és kidolgozott megoldás egyelőre közelről sem látszik a menekültek kezelésére politikai téren. A rövid távú tüneti terápiát, ami most a Balkáni térségben uralkodik, hosszútávon nem lehet fenntartani. Magyarország kerítésépítését hamar kritikák érték a nemzetközi sajtóban, de gyorsan átvették a környező országok, különböző magyarázatokkal. Németország továbbra is fenntartja befogadó politikáját, miszerint mindenki jöhet, aki háború sújtotta övezetből érkezik. Törökország minden erővel megpróbálja kihasználni alku pozícióját, és a legtöbbet kicsikarni az EU-ból. Valószínűleg el is fogja érni azokat, hiszen ha nem tesznek neki eleget, nem fogja megállítani az emberáradatot.

Gazdasági szempontból

Európa gazdasági pozícióját az elkövetkezendő évtizedekben hatalmas sokk érheti, ha a fiatalítása nem történik meg. A menekültek közt a képzettek aránya változó, a szíriaiaknál a legmagasabb: 40% körüli. Az új lakosok megfelelő integrációs programmal és teljes személyazonosság átvilágítással, szigorított letelepedési engedély és állampolgárság mellett biztonságosan elhelyezhetők. A beáramló munkaerő helyes kezelése is elengedhetetlen, ez pedig munkahelyek teremtésével, a munkaerőpiac átalakításával elérhető. Az egzisztenciális biztonságban lévők nem csak a gazdaságot pörgetnék fel (adófizetők, ingyen képzett munkaerő), hanem a demográfiai csökkenés javítását is eredményeznék. A már letelepített családok lehetséges továbbgyarapodásával vagy új családok alapítása során a korfa pozitív irányba mozdulhat el.

Az EU számára a biztonság növelésének egyik eleme, hogy kikövezzük az előttünk álló évek gazdaságának tartó pilléreit.

A határaink védelmével együtt megfontolandó a hosszú távú és konstruktív kezelése a jelenlegi állapotoknak.

Források:

https://eurocom.wordpress.com/2015/08/24/a-holnapi-europa-nagy-gondja-a-demografiai-valsag-es-az-illegalis-bevandorlas-a-tarsadalombiztositasi-rendszerek-szetrobbanasahoz-vezet-adevarul-blog/

http://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html

http://www.dallasfed.org/assets/documents/research/eclett/2015/el1502.pdf

 

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Swipe to see the other side.

The state of the votes

46%
54%

Hozzászólások

Permalink

Hegedűs Viktor cikke is jó, de csupán csak feltételezéseket tartalmaz, míg Végh Pál Péter cikke tényszerűbb sokkal. Mivel minden automatizálódik, alapvetően nem kell sokkal több ember (persze több születésre van szükség -> állami családtámogatási program), mert akik emiatt majd munkanélküliek lesznek, találnak (mert muszáj lesz) más munkakört, amiben el tudnak helyezkedni.

Új hozzászólás