Merre tart a francia-magyar együttműködés?

A francia képviselők hivatalos látogatásai Magyarországon meglehetősen ritkák, ezért az európai ügyekért felelős miniszteré legalább olyan példátlan, mint amilyen ígéretes volt. A diplomácia a miniszteri látogatás egyik legfontosabb állomásának szánta az ELTE-n tartott konferenciát, és ez be is igazolódott. A Nathalie Loiseau, a többségében franciákból álló közönség előtt reményt hordozó, bíztató üzenetet kívánt átadni az európai jövőt illetően: a migrációs válságra vagy a terrorizmusra adott válasz csak európai lehet. A miniszter szerint Európa jövője minden egyes tagállam jövője, így az a feladatuk, hogy közös teherviselést alakítsanak ki az európai projekt javára, mert csak a „megreformált Európa” tud majd századunk hatalmas kihívásaira válaszolni. Ez egy találkozási pont Emmanuel Macron francia és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között, hiszen mindkettő Európai Uniós reformot kíván.

Franciaország és Magyarország lennének Európa reformerei?

Az európai ügyekért felelős miniszter kijelentette, az Európai Uniónak úgy kell megújulnia, hogy "szuverén, egységes és demokratikus Európává" váljon. Ezzel azt is kiemelte, hogy Franciaország nem „dönteni” akar a reform módjáról, hanem csak "javasolni, javaslatokat tenni" azért, hogy kompromisszumra jusson a többi tagállammal, így Magyarországgal is. Nathalie Loiseau kifejtette: Franciaország szuverén Európát kíván felépíteni, amely védelmezi - például a terrorizmus fenyegetésével szemben - polgárait és biztosítja biztonságukat. Az utóbbi kijelentés egyértelműen Magyarországhoz szólt. Ha előrelépés történt az európai védelem terén (pl. Európai védelmi alap létrehozása), akkor Franciaország reméli, hogy ez a terület még jobban előrehalad és előmozdítja az európai hadsereg létrehozását, amelyet Magyarország már korábban is szorgalmazott. A miniszter nyitott a további megbeszélésekre magyar társaival. Különösen az iránti reményének adott hangot, hogy Magyarország európai szinten is támogatja Franciaországot egy ilyen hadsereg létrehozásában.

Megjegyezte: a szuverén Európa olyan Európa, amely képes a migrációs válságra reagálni és nem néhány tagállamra hagyja a bevándorlási hullám rendezését. Ez az üzenet elsősorban Spanyolországnak, Olaszországnak és Görögországnak szólt, de valószínű, hogy a miniszter a magyar-szerb határon átlépők kezelésére, koordinálására is gondolt.

A francia kormány képviselője szerint – megegyezve Magyarország álláspontjával - az európai polgárok védelmét az európai piacon is meg kell valósítani. A miniszter hangsúlyozta a közös agrárpolitika megreformálásának szükségességét Magyarországgal szoros együttműködésben, mivel a magyarok, Franciaországhoz hasonlóan, leginkább a mezőgazdaságban érdekeltek. Azt is hozzátette, egyetlen tagállam sem fogadhatja el, hogy ugyanazon név alatt futó termékek más minőséggel jelenjenek meg az európai piacon. Közvetett módon támogatását, együttérzését fejezte ki az élelmiszeripari termékek minősége körül kitört botrány kapcsán a közép-európai országok felé.

Franciaország továbbá egységes Európát kíván létrehozni. Nathalie Loiseau úgy fogalmazott, ez a tagállamok összességének fokozatos összehangolódásán keresztül valósul meg, mind gazdasági, mind szociális tekintetben, vezető intézkedésként az Unión belüli független munkavállalásra vonatkozó európai irányelv reformjával az élén. Ezt a reformot Macron elnök szenvedélyesen sürgeti, legutóbbi közép-európai körútján népszerűsítette is. Ugyanakkor a miniszter hangsúlyozta, ebben a kérdésben a legigazságosabb kompromisszum szükséges. Üdvözölte a magyar vezetők reform iránti elkötelezettségét, amely a Visegrádi Négyek elnökségének átvétele óta felerősödött.

Az európai reformintézkedések utolsó, Franciaország által kívánt pontja egy demokratikusabb Európa kiépítése volna. Ez a szabadságukhoz oly kötődő, a múltban annyit szenvedett magyarok számára is valódi gondot jelent. A miniszter reményét fejezte ki, Magyarország jó szemmel nézi majd Emmanuel Macron arra vonatkozó javaslatát, hogy demokratikus szokásokat vezessenek be, például az európai polgárok véleményének közvetlen megkérdezését. Minisztere által Franciaország kifejezte a Magyarországgal való szorosabb együttműködés és a két ország közötti történelmi kötelékek megerősítése iránti szándékát, ami jelentős előrelépést jelent.

Egy újfajta megközelítés a már megszokott „Európa rút kiskacsái”-hoz képest

A miniszterasszony Magyarországgal való gyakoribb együttműködésre szólított fel, illetve új szellemű beszédet tartott a gyakran kritizált közép-európai országok kapcsán. Nathalie Loiseau burkolt kritikával illette Magyarországot, amikor arról beszélt, hogy Európából nem lehet „bűnbakot” csinálni, és egyetlen tagállam sem hagyhatja szó nélkül a „beteg Európát”. A migrációs válsággal kapcsolatban hozzátette: „az emberség is a keresztény értékek közé tartozik”.

Mindezek ellenére úgy tűnik egyfajta politikai realizmus lép a közép-európai országokkal szembeni tiszta és egyszerű bírálat helyébe. A miniszterasszony elmondta: érthető, hogy a problémás időkben „Európa népeinek kétségei támadnak”. Kihangsúlyozta: gyakran jogos kérdésfeltevéseiket tiszteletben kell tartani. A francia célkitűzés a ma 28, holnap talán 27 tagú Európa fejlődésének elősegítése. Nathalie Loiseau elismerte, a tagállamok szándékait tiszteletben kell tartani, és azoknak, akik bizonyos területeken együtt szeretnének működni meg kell hagyni a lehetőséget, hogy ezt megtegyék. Úgy fogalmazott, „hagyni kell az élharcosokat előre törni”, mert előfordulhat, hogy az európai tervnek megfelelően kedvező folyamatokat indítanak el.

Az francia európai ügyek megbízottja mindemellett kizárta a kétsebességes Európa létrehozását, és nyomatékosította, a közös cél továbbra is a tagállamok egy irányba való fejlődése. A sorok közül kiolvasható, hogy a többsebességes Európa Franciaország számára, mint átmeneti megoldás jelenik meg Európa tovább fejlődése érdekében. Emmanuel Macron politikai pragmatizmusa ebben a kérdésben mérvadónak tűnik, és pozitív üzenetet közvetít a többi európai vezető felé. Ez alapján azok kritizálása helyett, akik még nem készek messzebb menni az integráció kérdésében, úgy tűnik, Franciaország elfogadja, hogy az európai konstrukció államonként különböző ritmusban történjen, kivéve a közös piac és a jog kérdésében, ahol nem figyelhető meg ilyen eltérés - hangsúlyozta a miniszterasszony.

Ebben a kérdésben a francia kormány kétoldalú véleményt fogalmaz meg, egyszerre a kétsebességes Európa mellett és ellen, aminek nem minden pontja világos. Mindazonáltal az a francia álláspont, hogy tiszteletben tartják európai társaik döntéseit, mindenképpen üdvözölhető. Franciaország világosan kinyújtja kezét Magyarország felé, miközben továbbra is Európa megreformálását sürgeti, Magyarországgal vagy nélküle. A francia kormány azon munkálkodik, hogy Európát újra a tagállamok közötti párbeszéd, vita színterévé tegye. Ezzel kapcsolatban Nathalie Loiseau felhívta a figyelmet, a francia elnök fontosnak tartja a Visegrádi országokkal való kapcsolattartást, felismerve, hogy az ilyen több tagállam közötti együttműködési forma tartja életben Európát.

Ha nem is kell teljesen bizakodónak lenni a francia miniszter ELTE-n tartott beszéde után, mely követte a hagyományos politikai-diplomáciai nyelvezetet, ez mégis egyértelmű karnyújtás volt Franciaország részéről Magyarország felé, amely bátorító jel lehet a francia-magyar együttműködésre nézve.