Németország nemzeti ünnepe - november 9. vagy október 3.?
1990. október 3. -„Egység, Igazságosság, Szabadság”
Küzdelem egy egységes Németországért. A Német- Római Birodalom 1806-os felbomlása óta egy kérdés uralta mind a német, mind az európai politikát: egy kis vagy egy, Ausztriát is magába foglaló nagy német egység lenne a megoldás? 1871-ben alakult meg a Második Német Birodalom, melynek „kisnémet” megoldása úgy tűnt, választ adott a területi kérdésekre. A Franciaországgal való rivalizálás, a két világháború és a kettéosztott Németország újra és újra területi vitákhoz vezettek, melyek azonban csak a Német Egység létrejöttének napjával értek véget.
Németország a monarchia, a diktatúra és a demokrácia gyűrűjében
Németország a 19. század kezdete óta az egység és szabadság közötti feszültségben rekedt. Az 1849-es alkotmány megpróbálta ezt a látszólagos ellentétet feloldani, de végül az uralkodó akaratán bukott meg.
Otto von Bismarck történelmi tette nyomán 1871-ben megvalósult Németország egysége- a szabadság ígérete nélkül. A második világháborút követően a weimari köztársaság alkotmánya kapcsolta össze a szabadság és egyenlőség elemeit. A politikai valóság ugyanakkor teljes ellentmondásban állt az első német demokrácia hivatalos és elméleti alapjaival. A weimari köztársaság bukása mindenekelőtt azon demokraták bukása volt, akik képtelennek bizonyultak megvédeni demokráciájukat. Ebben a hatalmi vákuumban ragadhatta magához a hatalmat Adolf Hitler és alakíthatta át Németországot a jogtalanság és igazságtalanság államává. Ezt követően a Harmadik Birodalom rémuralma a 20. századi Németország legsötétebb fejezetévé vált. A második világháború körülbelül 50 millió ember életét követelte.
E háború következményeként Németország két részre bomlott- a Német Szövetségi Köztársaságra (NSZK) és a Német Demokratikus Köztársaságra (NDK). Amíg Nyugat- Németországban virágzott a demokrácia és a piacgazdaság, keleten a szocializmus jegyében a 20. századi német történelem második diktatúrája volt születőben.
Az ország megosztottsága 1990. október 3-val ért véget, mely az egységet és szabadságot politikai valóságként honosította meg.
De miért nem november 9.?
November 9-e kétség kívül a modern német történelem sorsfordító napja.. Ebben az összefüggésben felvetődik a kérdés: ez a tény valódibb nemzeti ünneppé teszi november 9-ét, mint október 3-át? A nemzeti ünnep elsődlegesen egy olyan, pozitív szimbolikus hatással bíró eseményhez kapcsolódik, mely összekovácsolja az embereket és optimistán tekint a jövőbe. November 9-e nem utolsó sorban a sörpuccs (1923) és a Kristályéjszaka (1938) miatt egy olyan dátum, melyhez negatív gondolatok kapcsolódnak. A nemzeti ünnep továbbá egy világos üzenetet kell, hogy közvetítsen, amely november 9-e esetében lehetetlen. Milyen üzenetet közvetítene egy november 9-i nemzeti ünnep?Okulást a sikertelen puccsból, weimari köztársaság bukását a zsidóüldözés pusztító méreteit vagy a berlini fal lebontásával a német nép békés forradalmát ?Ezzel szemben október 3 üzenete világos: a szabadság győzelme.
1990. október 3.- egy új európai békeidő szimbóluma
Richard von Weizsäcker a Német Szövetségi Köztársaság egykori elnöke a „német egység napja”-nak ünnepségén azt mondta: „A világ békéjét akarjuk szolgálni egy egyesült Európával.” Ezek a szavak egy jövőcentrikus, megbízható Németország képét akarták közvetíteni a világnak. Németország elbúcsúzott múltbéli területi igényeitől és a népek közötti egyetértésre törekvés útjára lépett. Október 3-a emlékeztető és egyben figyelmeztetés, hogy a történelem ne ismételje önmagát.
Németország újraegyesítése a demokráciát és az európai békét fejezi ki; méltán érdemes tehát a nemzeti ünnep címre.
A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.
November 9.- Németország új nemzeti ünnepe
Az, hogy október 3-nak aligha van tekintélye, 2004-ben vált világossá, mikor a néhai kancellár, Gerhard Schröder azt javasolta, a nemzeti ünnepet inkább október első vasárnapján ünnepeljék. Az indoklás: a gazdasági növekedés serkentése érdekében egy ünnepnappal kevesebb lenne az évben. Már magához a dátumhoz való, tiszteletet nélkülöző hozzáállás is a reform szükségességére figyelmeztet.
Október 3-a a mai napig hidegen hagyja a németeket. A kancellária és a parlament előtti hivatalos ünnepségeket leszámítva a Köztársaság többi része alig veszi észre a dátumot.. Az állami intézmények előtt felvonják a nemzeti lobogót,de az emberek csak elmennek mellette. Ugyanakkor egy állami ünnephez való ilyen hozzáállás veszélyeket rejt.
A nemzeti büszkeség napjának ennyire figyelmen kívül hagyása által a nemzeti bizalom súlyosan megsérült.. Külföldön a németeknek olyan gyakran kell megvédeniük magukat, hogy sokszor inkább megpróbálják elhallgatni származásukat. Bár a második világháború, a náci Németország és a zsidóság (és más kisebbségek) megsemmisítésére irányuló kísérlet óta majdnem három generáció nőtt fel, a német kép külföldön megrongálódott, hála a népirtásnak, a porosz-náci diktatúrának és a háborús bűnösségnek.„ Bár a nacionalizmus az önvédelem és a nemzeti érdekek elérésének egy rendkívül veszélyes eszköze tud lenni, ez nem mindenképpen van így. Az USA, Franciaország vagy Nagy-Brittannia példája bebizonyítja, hogy egy egészséges mennyiségű nemzetbüszkeség kifejezetten hasznos.
A német úgy cselekszik, ahogy állama is és elég szűk látókörű, elutasítja vagy csak részben vállalja felelősségét a nemzetközi közösségben. A nemzetközi mozgalmak, mint például a konfliktusmegoldó próbálkozások, a NATOval folytatott békeműveletek, a terrorizmus elhárítás és az eurokrízis tökéletes példák annak demonstrálására, hogy Németország lehetőségeihez képest rendkívül alulteljesít. Nem lehetnek a németek büszkék modern demokráciájukra, és egyúttal nem tölthetik-e be az európai és nemzetközileg is jelentős szerepüket?Meg kell, hogy fosszuk őket a lehetőségtől, hogy megünnepeljék a hazaszeretetüket? Egy nemzeti ünnepnap lehetővé teszi minden állam számára, hogy az megemlékezzen gazdag kultúrájára, magában foglalva mind a győzelmeket, mind a szégyeneket, melyek alapjai a mai kultúrájának. Ezt figyelembe véve problematikus egy meg nem ünnepelt nemzeti ünnep és ezt továbbgondolva egy nemzetállam, melynek tevékenységére a németek nem büszkék.
November 9-e a megfelelő nap
De miért november 9.? Nos, először is itt vannak a történelmi események: Scheidemann és Liebknecht által 1918-ban kikiáltott egyszerre szocialista és köztársasági Németország. Közjátékként ezt követte az 1923-as müncheni sörpuccs. A náci Németország 1938-as Kristályéjszakája, melynek zsinagógák és zsidó üzletek százai estek áldozatul a német történelem egyik legsötétebb fejezetét jelöli amely jelentős lépés volt a 6 millió európai zsidó megsemmisítése felé vezető úton. És végül a Berlini Fal leomlása november 9-nek estéjén, mely nem csupán a német egység létrejöttéhez, hanem a Vasfüggöny leomlásához is vezetett. És mi történt 1990. október 3-án? Az NDK-nak a Szövetségi Köztársaság területéhez való csatlakozása ezen a napon vált jogilag is érvényessé (valójában azonban már rég lezárult).
Ennek megfelelően az előbbi dátum nemzeti ünnepként való szélesebb körű, nyilvános elismerése hozzájárulna a németek történetírásának, öntudatának és nemzeti méltóságának erősítéséhez.
Az, hogy 1918. és 1989. november 9-e a szervezett, demokratikus német államnak sokat jelent, nem kérdés. 1990. október 3-nak jelentősége emellett elhalványul. De mi a helyzet 1923. és 1938. október 9-vel? Ezen évek szörnyű eseményei adnak okot arra, hogy mégse november 9-e legyen a németek nemzeti ünnepe?
1923. november 9-e az a nap, mikor megvédték az első Német Köztársaságot, így az további 10 éven át létezhetett
Ami 1938. november 9-ét, mint nemzeti ünnepet illeti, ez a dátum a 6 millió meggyilkolt zsidó iránt nem tiszteletlen, épp ellenkezőleg: emlékeztető jellegű. Miért? Mert ez pontosan egy nemzeti ünnep lényege. Egy nemzeti ünnep célja nem csak az ünneplés-, hanem a történelemtudatosságra ébresztés. Már a régi Szövetségi Köztársaságban is volt egy ilyen értelemben vett nemzeti ünnep;1953. június 17-e keleti németek lázadásának szovjetek általi véres leverésére való emlékezés. Mint ilyen, június 17-e ugyanazon nép keleti, elnyomott felére emlékezett. Ezen a napon nem ünnepeltek, hanem gyászoltak és emlékeztek a Köztársaság egyetlen céljára: az újraegyesítésre.
Ma is pontosan így kellene, hogy ez a nap kezelve legyen:, egy állami ünnep az emlékezésért, a szomorúságért, a németek egyesítéséért és az egész nemzet ünnepléséért. Így november 9-nek meg lehet és meg kell őriznie nemcsak a borzalmas népirtás, de a német sikerek emlékét is szemben október 3-mal, mely csak elősegíti a történelem elfedését.
November 9-e a nemzeti emlékezést és a nemzeti méltóság megújulását jelképezi. Egy új, a régi idők romjain és emlékezetében megalakult modern Németországot.
Közel 70 évvel a második világháború után a németek vissza kellene, kapják „egészséges” nemzettudathoz való jogukat. November 9-nek nemzeti ünneppé való avatása ebben az értelemben a változás első lépése lenne. Bár jelenleg nem szerepel a napirenden, közös érdek, hogy vitatémává váljon
A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.
Swipe to see the other side.
Hozzászólások
Új hozzászólás