Románia csatlakozása a Schengeni Övezethez

2007. januári uniós csatlakozását követően Románia haladéktalanul az Európához való integráció további lépésein fáradozott. Ez magában foglalta a Schengeni Egyezményhez történő későbbi csatlakozást is, mely egyúttal Románia és Bulgária szerződésének első számú prioritásává vált. Mindezen túl Románia maga is kötelezettséget kívánt vállalni az együttműködés minden olyan formájában, melyek előmozdítanák az ország teljes integrációját. Mindennek ellenére még több, mint tíz évvel később sem tudta elérni ezt a célt. A belépést elutasító néhány ország arra hovatkozik, hogy Románia sem a korrupció problémáját sem pedig a határvédelem kérdését egészen napjainkig nem tudta megoldani. Mivel azonban az új tagállamok csatlakozásához az Európai Tanács minden tagjának beleegyezése szükséges, Románia zárt ajtókba ütközik. Azonban nem kizárólag a Tanács felelős ezért a helyzetért, még ha sokan ezt is állítják. Az pedig sokaknak okozott csalódást, hogy az Európai Unió mindeddig nem foglalt világosan állást e kérdésben.

A csatlakozás a tagállamok egyhangú döntésének függvénye

Mint már említettük, a Schengeni övezethez való csatlakozás folyamata Románia az Unióba történő felvételével kezdődött. Románia 2007. június 28-án bemutatott egy nyilatkozatot, mellyel elismeri, hogy kész az övezethez való csatlakozáshoz szükséges integrációs folyamat kiértékelésére. Végezetül három szakterületen kezdeményeztek tárgyalásokat: vízumügyek, rendvédelmi szervek együttműködése és határvédelem. 2009 és 2010 között különféle technikai minősítéseket végeztek, melyek arról hivatottak dönteni, hogy Románia teljesítette-e a Schengeni Egyezményhez való csatlakozáshoz szükséges követelményeket. 2011 júniusában az Igazságügyi és Belügyminiszterek Tanácsa a kiértékelési eljárás végeredményét pozitívnak ítélte, mely szerint Románia teljesítette a követeléseket. Mindez az Európai Parlamentre is pozitív hatással volt, mely így Románia és Bulgária felvétele mellett döntött.
Annak ellenére, hogy mindez azt a benyomást keltette, hogy Románia a helyes úton jár, a folyamatot a különböző tagállamok ellenállása többször félbeszakította. 2013 márciusában többek között Németország utasította el Románia és Bulgária schengeni övezetbe való felvételét és nem ez volt az első alkalom, hogy egy tagállam vonakodását fejezte ki. Németországot megelőzve Hollandia és Finnország is ugyanezt az álláspontot képviselte, az indoklás pedig minden esetben a korrupció volt. A tagállamok egyet nem értésének következtében minden igyekezete ellenére sem Románia, sem Bulgária nem érheti el célját. Az egybehangzó döntéshozatal eljérési követelménye tehát az, mely ismételten megakadályozta Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozását. Felvetődik a kérdés, mit szükséges ténylegesen megreformálni: a Romániában és Bulgáriában fennálló belső állapotokat vagy az Európai Unió működését?

Harc a korrupció ellen, egy hosszú és intenzív küzdelem

Románia és Bulgária tagságával szembeni ellenállás első jelei 2010-ben mutatkoztak meg, mikor Franciaország roma származású bevándorlókat utasított ki és kényszerítette őket, hogy térjenek vissza hazájukba. Ezt követte a már említett ellenállás Hollandia, Finnország majd Németország részéről. Ugyancsak 2010-ben Románia a korrupció elleni kiélezett harcra kötelezte el magát. Ugyanakkor be kell látni, hogy a legfőbb probléma, mely gátolja az ország fejlődését, továbbra is a korrupció. Ezenfelül a kommunizmus egyik maradványa, melynek uralma alatt egy olyan rendszer virágzott, mely a személyes kapcsolatokat, a családi kötelékeket és a hatalommal való visszaélést támogatta, és amelyben a teljesítő társadalom és meritokrácia fogalmai ismeretlen szavak voltak. A kommunizmus bukása óta Romániában a korrupció elleni küzdelem elsőbbséget élvez és az európai integrációhoz vezető út egyik fő célja lett. Ami pedig a határ menti korrupciót illeti, különféle lépéseket tettek a probléma leküzdésére. Minden közhivatalban és közintézményben, azokban is melyek a határellenőrzésért felelősek, kampányokat hívtak életre, melyek arra figyelmeztetnek, hogy a kenőpénzek elfogadása bűncselekménynek számít. Emellett a határok mentén korrupció-ellenes razziákat tartanak; úgy, mint 2011-ben, mikor egy intézkedés során számos vámtisztet korrupció vádjával illettek. 2011-ben sok ilyen ellenőrzést végeztek, többek között Konstanza kikötőjében is. Ebből látható, hogy Románia aktívan részt vesz a korrupció elleni harcban. Ez a gyakorlat ugyanakkor a legtöbb román beállítottságában és habitusában mélyen gyökerezik, és időbe telik, míg a helyzet megváltozik.

A jövő: elnyújtott tárgyalások

Románia Schengeni Egyezményhez való csatlakozásának kérdése messze áll a megoldástól. A román miniszterelnök ugyanakkor ismét hangsúlyozta, hogy a schengeni övezetbe történő belépés és az egységes valuta bevezetése, mely Románia valódi integrációját jelentené, továbbra is az ország fő célja. A román kormány képviselőivel való tárgyalásokat tehát folytatják, ugyanakkor be kell látnunk, hogy nem csak Romániának, de az Európai Uniónak is cselekednie kell. A tagállamoknak meg kell érteniük egymást ahhoz, hogy egyetértés szülessen.