Vasárnap vásárnap?

4234
45%
55%
Az üzletek vasárnapi nyitva tartását korlátozó, 2014 decemberében elfogadott törvény miatt ismét fellángolt a vita Magyarországon.

Békés, boldog vasárnapot!

2015. 01. 14. - 16:15
A kereskedelem kétségkívül a nemzetgazdaság meghatározó ága, de itt az ideje kiállnunk a vasárnap sérthetetlensége mellett és gátat szabnunk az egocentrikus fogyasztói társadalomnak.

A KDNP 2014. november 6-án nyújtotta be az üzletek nyitva tartásáról szóló törvényjavaslatát, amelyet év végén ki is hirdettek. Az Országgyűlés úgy véli, a munkavállalók helyzetét a kereskedelmet ésszerű keretek közé szorítva kell javítani. Utóbbiak jogait a törvény a megfelelő pihenőidő biztosításával kívánja védelmezni, lehetőséget teremtve testi és lelki egészségük megőrzésére. Nem adhatunk korlátlan szabadságot a kereskedelmi érdekeknek, ha azok rombolják a családnak mint a magyar társadalom legfontosabb építőkövének védelmét. Ugyanakkor természetesen olyan egyensúlyra kell törekedni, amely ügyel a gazdaság szereplőinek érdekeire is. Ha az arányokat tekintjük, hét „vásárnapért” cserébe egy nyugodt vasárnap még mindig nem rossz üzlet az üzleteknek. A szabad vasárnap bevezetésével járó pozitívumok pedig megkérdőjelezhetetlenek. Európai kultúránkból és keresztény hagyományainkból fakadóan, a vasárnap mindenekelőtt a pihenés, a vallásgyakorlás és a család napja.

Nyugati példák

Az Európai Unió több országában is léteznek az üzletek vasárnapi nyitva tartását tiltó, vagy korlátozó jogszabályok. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára rávilágított, Magyarország csak annyit kér a nagy üzletláncoktól, fogadják el hazánkban is azokat a jogszabályokat, amelyeket Ausztriában, Németországban, Olaszországban vagy akár Franciaországban már tiszteletben tartanak. A boltok ezekben az országokban főszabály szerint vasárnap zárva tartanak. Vegyük például a franciákat! Többségük számára a vasárnapi munka tabu téma. A kis üzletek tulajdonosai pedig ellenezik a hétnapos munkahetet attól tartva, romolhat versenyhelyzetük a nagy üzletláncokkal szemben. Aki pedig megsérti az immár évszázados jogszabályt, bírságra számíthat. Az Ikea bútor-áruházláncnak több mint 460 ezer eurót (mintegy 120 millió forintot) kellett fizetnie, mert áruházai a hét utolsó napján is fogadták a vásárlókat.

Megfontolt előrelépés

Magyarországon az 1990-es évek eleje óta szabad nyitvatartási rendszer működött, a boltok nyitva tartását csak ünnepnapokon korlátozták. A döntéshozók úgy vélik, az üzletek vasárnapi nyitva tartásának korlátozása nem okoz áthidalhatatlan gazdasági nehézségeket. A jogszabály kivételeket is tartalmaz. A kisméretű, családi boltok vasárnap és ünnepnapokon is nyitva maradhatnak. A korlátozás továbbá nem vonatkozik a benzinkutakra, gyógyszertárakra, dohányboltokra, újságárusokra, virágárusokra és pékségekre sem. Ezen kívül turisztikailag látogatott településeken is megállapíthatók kivételek.

Megalapozatlan félelmek

A kereskedelemben dolgozó munkavállalók jelentős része támogatta a törvényjavaslatot és a szakszervezetekkel is történt egyeztetés. Mindazonáltal a magyar társadalom továbbra sem egységes a kérdésben. A vasárnapi zárva tartást ellenzők főbb érvei közé tartozik, hogy a kereskedelemben foglalkoztatottak az intézkedés által elesnek a vasárnapi pótlékoktól, ennek következtében csökken a jövedelmük, illetve előfordulhat, hogy létszámleépítésre kerül sor. Az érvek azonban nem feltétlenül megalapozottak. A magyar élelmiszerkereskedelem három legnagyobb forgalmú, hazai tulajdonú üzletlánca a CBA, a Coop és a Reál támogatja a nyitva tartási idő korlátozását. Az említett társaságok szerint a vásárlók számára hat nap hosszított nyitva tartása elegendő lehetőséget ad a termékek beszerzésére. Abba is érdemes belegondolni, hogy az intézkedés a vásárlóktól csak egy kis előregondolkodást igényel, a dolgozóknak azonban legalább egy biztos pihenőnapot garantál. Ez pedig koránt sem elhanyagolható tényező figyelembe véve, hogy a vasárnapi munka általában nem a munkavállalók választása, azt sokszor a munkáltató írja elő, olykor bármilyen pótlék nélkül.

Mások azzal érvelnek, hogy a vasárnapi vásárlás is családi program, ezért sem kell annak gátat szabni. De vajon a pénztárgép mögött ülő édesanyák is így gondolják ezt? Az ellenzők táborát erősítő Demján Sándor nagyvállalkozó már több alkalommal tiltakozott a kereszténydemokrata ötlet ellen. Azt is elmondta, keresztény hagyomány, hogy a vasárnap vásárnap. A plázák népszerűsége pedig múltbéli nosztalgikus érzéseken alapul, hiszen a Skála áruház is fontos szerepet játszott abban, hogy Magyarország a kommunizmus alatt kiérdemelte a legvidámabb barakk jelzőt. Szép dolog a nosztalgia, de ha mindenáron vasárnap szeretnénk feleleveníteni emlékeinket, a múzeumok alkalmasabb helynek tűnnek.
A magyar társadalom valóban megszokta, hogy a boltok vasárnap is nyitva tartanak. Ugyanakkor a XXI. században vállalni kell a társadalom érdekeit szolgáló döntéseket még akkor is, ha azok miatt egyeseknek változtatni kell jól megszokott, napi rutinjukon.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Szomorú vasárnap

Szerző
2015. 01. 30. - 10:05
A kormány legújabb unortodox gazdaságpolitikai rendelkezése, a vasárnapi nyitva tartás korlátozása nagy vihart kavart a közéletben. Az eddigiekhez hasonlóan ez az elhamarkodott intézkedés sem kecsegtet túl sok jóval, mindössze leépítéseket várhatunk tőle a kereskedelmi szektorban.

Az Országgyűlés 2014. december 16-án elfogadta a KDNP „szabad vasárnap” névre keresztelt törvényjavaslatát. A kezdeti tiltakozások és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter aggályainak ellenére Orbán Viktor felkarolta a KDNP indítványát, így március 15-étől fogva a boltok többsége vasárnaponként zárva lesz. A kisebbik kormánypárt a november 6-án benyújtott javaslatával sokak szerint csak a saját egzisztenciális válságából próbált meg létezését egy ártatlan törvényjavaslattal megerősítve kitörni, ám a FIDESZ felfigyelt a lehetőségre, hogy egy újabb csapást mérjen a multikra. A törvény egyértelmű vesztesei a külföldi tulajdonban lévő nagy üzletláncok lesznek. A frissen elfogadott korlátozások nem vonatkoznak a 200 négyzetméternél kisebb eladóterű üzletekre, ahol vasárnap a tulajdonos vagy valamelyik családtagja dolgozik. A kormány valószerűtlen optimizmussal vallja, hogy nem lesznek nagy leépítések, azonban azt még Varga Mihály is beismerte, hogy nincsenek becsléseik a zárva tartás hatásairól. Ugyanakkor a Tesco már 13 üzlet bezárását és 500 munkavállaló elküldését is bejelentette januárban a vasárnapi korlátozásra reagálva. A zárva tartás lehetséges pozitív hatásai így egyértelműen eltörpülnek a tragikus munkaerő-piaci és gazdasági következmények mellett.

Külön utakon

A törvényjavaslat szükségszerűségét Rétvári Bence, a KDNP országos alelnöke nyugati példákra hivatkozva próbálta megmagyarázni. Tény, ami tény, Franciaországban, Németországban és Ausztriában is vannak vasárnapi nyitva tartást korlátozó intézkedések, azonban a tendencia a korlátozások lebontása és nem a megerősítésük felé mutat. A silány európai gazdasági növekedés miatt a francia kormány például az eddig ötről évi 12-re növelné azon vasárnapok számát, amelyeken engedélyezik az üzletek nyitva tartását. Ugyancsak a munkahelyteremtés tűnik a legfontosabbnak Bécsben, ahol a Bécsi Gazdasági Kamara felmérése szerint a válaszadók 72,6 százaléka egyértelműen támogatná a vasárnapi nyitva tartás újbóli engedélyezését. Horvátországban a vasárnapi nyitva tartás korlátozását 2008-ban vezették be, melynek hatására egy év alatt 15 százalékkal zuhant a kiskereskedelmi forgalom és 2800 embert bocsájtottak el. Nem meglepő, hogy egy évvel később eltörölték a rendeletet…

250 milliárd forint, 50 ezer munkahely

Várhatóan 250 milliárd forint hiányzik majd a költségvetésből a boltok vasárnapi zárva tartása miatt, fogalmazott Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke. A korlátozás komoly forgalomcsökkenéssel jár majd, így kevesebb bevétel fog áfából befolyni a költségvetésbe. Míg az iparban mindössze 5 százalékos az áfa, a kereskedelemben használt 27 százalékos kulcs óriási különbséget jelent forgalomcsökkenés esetén. A boltbezárásokban nem lesz győztes. „Vesztesek a vállalkozók, mert be kell zárniuk vasárnap, vesztesek a munkavállalók is, mert veszélybe került a munkahelyük, de vesztes a lakosság is, mert korlátozzák őket abban, hogy mikor vásárolhatnak”, mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára az Origónak. A boltbezárás emellett torzítja a piacot és áremelésekhez vezethet, ráadásul könnyen lehet, hogy a vasárnapi zárva tartást hosszabb nyitva tartással ellensúlyozzák majd az üzletek. Mindeközben Bartha Attila, a Central European University (CEU) közgazdásza arra hívta fel a figyelmet a brit Financial Timesban, hogy a korlátozás bevezetésének nem csak közvetlen hatása lesz, amely kiterjed majd a foglalkoztatottságra és a bevételekre, hanem közvetett hatása is, ami tovább árthat a hazánkban amúgy is elég negatív befektetői hangulatnak is. Továbbá a szakszervezetek becslései szerint akár 50 ezer munkahely megszűnésével is számolhatunk a korlátozások miatt, a Baumax például már be is jelentette, hogy kivonul Magyarországról.

Az önkényuralom kora

A „szabad vasárnap” iróniája az, hogy pont az egyéni szabadságjogainkat korlátozza. Ezentúl nem akkor megyünk vásárolni, amikor akarunk, vagy amikor szükségünk van rá, hanem akkor, amikor a kormány azt jónak látja. Ők majd eldöntik helyettünk, hogy nekünk mi a jó. Elvégre is, kinek kell a szabad akarat? A kormány egyáltalán nem kíváncsi a véleményünkre, ezt jól mutatja az is, hogy 2012 óta jelentősen megnehezítették a népszavazások kezdeményezését. A Nemzeti Választási Iroda a napokban utsította el a Demján Sándor által január 20-án a zárva tartással kapcsolatosan benyújtott népszavazási kérdéseinek aláírásgyűjtő íveit. Így tehát meglehetősen valószínűtlennek tűnik, hogy az egész népességet érintő és megosztó kérdésben az állampolgárok maguk döntsenek az ügyben. A kormányt hidegen hagyja népének sorsa, ahogy Kovács Zoltán kormányszóvivő is mondta: „Nem a kormány feladata, hogy számításokat végezzen arról, hogy hány nagy boltnak kell költöznie, vagy, hogy hány embert fognak kirúgni a szabályozás miatt. Ezt majd az érintettek kiszámolják.”

Számos külföldi tanulmány bizonyítja a vasárnapi zárva tartás negatív hatását a foglalkoztatási adatokra. Az elbocsájtások ráadásul pont az alacsony képzettségű, legkiszolgáltatottabb réteget veszélyeztetnék Magyarországon, amelynek munkanélkülisége az egész régió egyik legsúlyosabb problémája. Akik eddig éhbérért dolgoztak a hipermarketekben vasárnaponként is, azok ezentúl könnyen lehet, hogy már a hét egyik napján sem kényszerülnek majd a pénztár mögé ülni… Ráadásul a vasárnapi munkatilalommal az alkalmazottak elesnek az 50 százalékos vasárnapi pótléktól is, ami jelenleg komoly többletkereseti lehetőség. Az UNICEF legfrissebb statisztikái szerint Magyarországon a gyermekszegénység mértéke 2012-re elérte a 22,7 százalékot, azaz minden negyedik gyermek szegény és minden tízedik gyermek éhezik. Szép dolog a kormánytól, hogy védeni próbálja az alkalmazottak érdekeit és igyekszik szabaddá tenni a vasárnapokat, de valamikor a lakbérre és az ételre is meg kell teremteni a pénzt.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Swipe to see the other side.

The state of the votes

45%
55%

Hozzászólások

Új hozzászólás