Saul fia: a magyar sikerfilm kettős fogadtatása

1594
Ez az év sem indult eseménytelenül a magyar kultúra számára, hisz a Saul fia című film váratlan sikert aratott a Golden Globe díjátadón. Vajon ez a teljesítmény mindenki számára pozitív csalódás?

Osztatlan siker, megoszló öröm

Szerző
Névtelen
2016. 01. 30. - 22:10
A 2015-ös Golden Globe díjátadó kellemes meglepetéseket tartogatott Magyarország számára, hiszen első alkalommal nyerte el magyar film az Arany Glóbuszt. A filmet követő negatív reakciók is rámutatnak arra, hogy a holokausztot még mindig nem dolgozta fel kellőképpen a magyar társadalom.

Nemes Jeles László 2015-ben bemutatott filmje, a Saul fia több szempontból is úttörő. Egyedi módon, szakítva a már-már megszokott holokauszt-ábrázolással, egy Sonderkommandós, Saul Ausländer nevű magyar zsidó másfél napját mutatja be Auschwitz-Birkenauban a zsidó munkacsoportok lázadásakor. Saul a menekülés helyett mindenáron megpróbálja megmenteni az egyik halott gyermek testét (melyben saját fiát véli felismerni), és a zsidó hagyományoknak megfelelően eltemetni.

A Saul fia már több fronton is bizonyított. A cannes-i nagydíj és a pozitív külföldi fogadtatás után elnyerte a Golden Globe díjat a legjobb idegen nyelvű film kategóriában, valamint az Amerikai Rendezők Céhe (DGA Awards) Nemes Jeles Lászlót jelölte a legjobb elsőfilmes rendezőnek. Ezenkívül 2016. január 14-én Oscar jelölést kapott a legjobb külföldi film kategóriában.

1989 óta, azaz 27 éve nem szerzett magyar film Oscar jelölést ebben a csoportban, és már franciaországi debütálása első napján több, mint 11 ezer ember nézte meg az alkotást. A siker azóta is töretlen.

Édes-keserű öröm

A magyar közvélemény egy része azonban úgy véli, hogy a Saul fia nem szól eléggé a „magyarokat érintő eseményekről” és "más nép sorsát mutatja be".
Novák Előd, a Jobbik alelnöke sérelmezi, hogy a magyarság legnagyobb diadalairól, a pozsonyi csatáról vagy a Rongyos Gárdáról még nem készült történelmi film, miközben az utóbbi tíz évben a magyar állam már a második holokausztfilmet támogatja. "Jó volna, ha két holokausztfilm között a Rongyos Gárdáról vagy a pozsonyi csatáról is forgatnának egy játék- vagy akciófilmet".

Több fórumon is felmerült továbbá, hogy állami támogatás nélkül maradtak például a Hunyadi Mátyást és kuruc kort feldolgozó filmek, és a Gulag-ról, vagy a trianoni eseményekről sem beszélünk eleget.

A holokauszt által érintett európai országokban a zsidóság összlétszáma 9,7 millió emberre volt becsülhető. Közülük mintegy 5,6- 5,8 millió polgárt gyilkoltak meg. A magyarországi zsidóság második világháborús vesztesége 500-560 ezer fő az ország akkori területén és 250-300 ezer a trianon előtti országterületen.

Tagadhatatlan, hogy a 1920-as trianoni békeszerződés következtében Magyarország jelentős területet veszített el, ám egy szerződés nem mérhető össze a holokauszthoz hasonló népirtással, mely több millió ember értelmetlen halálához vezetett.

Érthetetlen továbbá, hogy a sztálini Szovjetunió egészét behálózó munkatáborrendszer, azaz a Gulag, ahol nagyjából 300.000 magyar veszett oda, hirtelen miért lett sokak szerint „magyar(abb) történelmi téma”, mint a Saul fia.

Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a homogén nemzetállam eszméje csupán a rosszul értelmezett nacionalizmus szüleménye, hiszen nemcsak a modern társadalmak épülnek fel "mozaikosan", hanem már régebben is a sokszínűség egysége alkotott egy-egy közösséget.

Amennyiben Nemes Jeles László filmje "más nép sorsát mutatja be", akkor ezt a "logikát" követve vajon Hajós Alfréd, Molnár Ferenc, Szerb Antal és Radnóti Miklós is kilóg a magyarok sorából?

Amikor egy holokauszt témájú film kirobbanó sikere kapcsán egy XXI. századi társadalom reakciója még mindig a gyűlölködés, a pusmogás és az egymásra mutogatás, az nem jelenthet mást, minthogy ezt a témát még korántsem dolgozták fel kellő mértékben.

Erre utalnak Nemes Jeles László Golden Globe díjátadó után megfogalmazott szavai is: „A holokauszt az elmúlt évek alatt elvont fogalommá vált. Számomra viszont egy arc, egy emberi arc. Ne feledjük el ezt az arcot!"

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Accept the challenge!

The counter-article on this topic is yet to be written. Accept the challenge and be the first one to share Your opinion! One of our authors has already presented their take on the issue. Should you be of a different opinion, please write your counter article in a similar form and send it to us to duelamical@duelamical.eu.

Swipe to see the other side.

Hozzászólások

Permalink

Ki kéri, ki írja elő, hogy miről kell szólnia egy filmnek? Ez nem dokumentumfilm és nem családi sztori. Sajnos ehhez szokott a társadalom 90%-a. A film együtt versenyzett eddig az összes más témájú, eredetű filmmel és valamivel kitűnt, kivált egy óriási, rengeteget tudó zsüri előtt. Személyes véleményem, hogy nem a téma maga, hanem filmezés maga valamint a hangtachnika adják azt plusszt, ami miatt mindenki felfigyel. De ez persze még csak nem is "súrolja" azokat a lusta agysejteket, akik a fb-n mocskolódnak, de a filmet nem is láttál

Permalink

Gratulálok az Independent Spirit Awards (Független Filmes Oscar) legjobb külföldi film díjához és A legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjhoz.

Új hozzászólás