Vita a Paksi Atomerőmű bővítése körül
1671
Forrás
Államközi megállapodás született a Paksi Atomerőmű bővítéséről. A fejlesztést az orosz atomenergetikai konzorcium, a Roszatom végzi. A kormány szerint rendkívül előnyös megállapodás született. Az ellenzék attól tart, Magyarországon növekedni fog az orosz befolyás, és hiányolja a tranzakció körüli átláthatóságot.
Kedvező magyar-orosz megállapodás: újabb tabut döntött le az Orbán-kormány
2014. 01. 25. - 17:16
Vége a hátrányos szerződések korának. A Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló megállapodással Orbán Viktor bebizonyította, Magyarország immár az oroszokkal is képes hatékonyan tárgyalni.
Két új paksi atomerőműblokk megépítéséről írt alá megállapodást 2014. január 14-én Moszkvában Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke. A találkozón jelen volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő is. Sokan gondolhatják úgy, hogy Magyarország az oroszokkal csak hátrányos üzletet köthet. Úgy tűnik azonban, hogy ez is csak egy tabu volt a sok közül, amelyet az Orbán-kormány sikeresen ismételten sikeresen döntött le. A dolgok mélyére nézve ugyanis kiderül, a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló megállapodás kifejezetten előnyös hazánknak.
Hiteles hitel
Az oroszok 10 milliárd eurót adnak kölcsön. Ez az igen jelentős összeg a beruházás komolyságát mutatja. A kamatok és a harminc éves futamidő azonban határozottan kedvező. A kormány nem mond ellent eddigi államadósság-csökkentő gazdaságpolitikájának, mert a hitelt nem egy összegben veszi fel a magyar állam, hanem a beruházás ütemezésétől függően, részletekben. A kölcsön felvételei nem hasonlíthatók egy IMF-hitelhez. Az orosz állam csak kamatokat kér, s semmilyen megszorító intézkedést nem kíván Magyarországra erőltetni a hitelért cserébe. Ráadásul ezt a 10 milliárdot az állam nem a költségvetési lyukak betömködésére, vagy a látszati társadalmi jólét fenntartására herdálja el, hanem az ország hosszú távú stratégia érdekeit szolgáló beruházásra költi.
Ne maradjunk villany nélkül
A 2030-as években sorra lekapcsolásra kerül majd a paksi erőmű négy blokkja, amelyek élettartamát már így is húsz-húsz évvel meghosszabbították. Joggal merül fel a kérdés, hogy mi lesz ezután? Sötétség borul az országra? Vagy az energiaimport növekedésével az árak az egekbe szöknek? Felesleges lenne ilyen baljós szcenáriót vállalni, hiszen a probléma egyszerűen kiküszöbölhető. Elegendő a bezárandó blokkok helyére újakat kell építeni.
Bármennyire is csábítónak hangzik a megújuló energia, az atomerőművek még minding alaperőműveként szolgálnak az egész világon. Pakson jelenleg Magyarország energiaszükségletének 40%-át állítják elő. Az atomerőmű elvesztése nemcsak a lakossági áramfogyasztókat, hanem az egész gazdaságot is rendkívül hátrányosan érintené. Hazánk külföldtől való energiafüggősége tehát pont akkor növekedne, ha ezt a 40%-ot nyugati, vagy keleti országoktól kellene beszereznie, mert itthon nem lenne képes megtermelni.
Paks bővítése a garancia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntarthatóságára is. Az ellenzék szerint csak az energiaárak növelésével térülhet meg a beruházás. Már megint elfelejtik, hogy egy állam nem úgy működik, mint egy gazdasági társaság. A Paksra költött hitel visszafizetésére az állam több helyről biztosíthat forrást. A visszafizetendő hitelnek és kamatainak tehát nem feltétlen kell megjelenni az energiaárakban. Mivel a paksi atomerőmű bővítésével biztosítottabbá válik a gazdaság helyzete, a kormány a költségvetésben az energiaárak növelése nélkül is garantálni tudja a visszafizetést.
Az oroszok már Pakson vannak
„Az oroszok – ha még nem is a spájzban, de már Pakson vannak” – gúnyolódnak néhányan. Csak azt felejtik el, hogy az elmúlt évtizedekben is ugyanúgy ott voltak. A Paksi atomerőmű egy 1966-ban aláírt és a mai napig érvényben lévő, orosz-magyar államközi szerződés keretén belül üzemel. Az erőmű meglévő négy blokkja orosz technológia felhasználásával épült, logikus, hogy a bővítésre is erre a technikára specializálódott céget bízunk meg.
Szergej Kirijenk, az az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója a Napi Gazdaságnak elmondta, a Roszatomnak jelenleg húsz külföldi atomrektor építésére van megbízása, de tárgyalásokat folytat még mintegy negyven további energiablokkról és reményei szerint ezek közül legalább minden második a szerződéskötésig is eljut. Magyarország tehát nyugodt lehet a kivitelezés sikerét illetően, hiszen a világ egyik legjelentősebb atomenergetikai vállalata dolgozik majd Pakson. Az oroszok pedig jól járnak, mert továbbra is saját cégük végezheti a beruházást.
Mesterházy is a támogatásáról biztosított
„Az MSZP kiemelten támogatja az atomerőmű bővítését és az üzemidő hosszabbítását.” Ezt az MSZP jelenlegi miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila még 2010. február 26-án jelentette be. Bajnai Gordon pedig úgy fogalmazott, „Paks a záloga annak, hogy Magyarországon olcsó legyen az energia”.
Bár a fenti két kijelentések után talán nem is kellene tovább firtatni az ellenzéki kritikák hitelességét, egy dolgot még fontos megjegyezni. Azok, akik most meglepődve értesülnek a megkötött üzletről, elfelejtik, hogy a megállapodásról a kormány az Országgyűlés jóváhagyásával tárgyalt, és az aláírt nemzetközi szerződést is még egyszer hitelesítenie kell a honatyáknak, hogy érvénybe léphessen.
Mindezek után a Paks bővítéséről szóló megállapodást illetően egy dolog lehet csak furcsa a hajdani kormányzásukra még emlékező, jelenlegi baloldali ellenzéknek: az, hogy sikeres és racionális. Azt meg csak elnézzük a magyar miniszterelnöknek és az orosz államfőnek, hogy atomtárgyalásukat nem közvetítette élőben a televízió. De talán a tét is nagyobb volt itt, mint egy Korda Gyuri-féle póker-partyn.
A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.
Döntés a paksi bővítésről az ellenzék bevonása nélkül
2014. 01. 25. - 17:16
Az atomenergia jelentőségének növelésével Magyarország szembe megy az európai trenddel. Ráadásul az országot eladósító erőmű-beruházásról a kormány ismét önkényesen döntött.
"A magyar kormány puccsot hajt végre a magyar Parlament ellen. A magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen. 10 évre titkosított hosszú távú szerződést köt Oroszországgal a XXI. század és a magyar nép – a teljes Kárpát-medencei magyar nép – életét örökre meghatározó kérdésben, az energiakérdésben, úgy, hogy arról mi semmit nem tudunk.” Ezeket a gondolatokat maga Orbán Viktor fogalmazta meg 2008. február 28-án Losoncon, amikor ellenzéki politikusként az akkori kormány politikáját bírálta.
Úgy tűnik azonban, hogy kormányoldalról mindent másképp lát az ember, és a hajdani álláspontot elfeledve a Fidesz éppen azt tette, amit 2008-ban puccsként aposztrofált: a magyar állam az ellenzék bevonása nélkül, kormánydöntés alapján január 14-én megállapodást írt alá Oroszországgal a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről. Ennek a megállapodásnak az értelmében 10 milliárd eurós orosz kölcsönből hozzávetőleg 10 év múlva két új reaktor épülne meg Pakson.
Habár Lázár János szerint az évszázad üzletéről van szó, a tárgyalásokba semmilyen szinten nem vonták be az ellenzéki pártokat. Az LMP több ízben fordult közérdekű adatigényléssel a magyar kormányhoz a szerződés feltételeit illetően, de kérelmüket elutasították. Az ellenzék szerint a döntés illegitim, ezért népszavazás kiírását javasolta az ügyben, amit a kormány elutasított. Ez azért érdekes, mert Illés Zoltán környezetügyért felelős fideszes államtitkár 2008-ban még a következőképpen nyilatkozott: „A nukleáris energia kérdése szerintem annyira fontos, hogy a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbításáról feltétlenül népszavazást kellene tartani.”
Hogy igazolva a szerződéskötés legitimitását, a kormány egy 2009-es országgyűlési döntésre hivatkozik, amely azonban a Fidesz állításával ellentétben nem az atomerőmű konkrét bővítéshez, csak az azt előkészítő tevékenységek megkezdéséhez adott elvi hozzájárulást.
A választási kampány újabb eleme
Paks bővítésének ügye már az előző kormány alatt is napirenden volt, így az alapvető kérdés nem az, hogy kell-e Paks II, hanem az, hogy mikor és milyen feltételek mellett. Az atomerőmű jelenleg működő blokkjai csak 2032-ben és 2037-ben állnak le, így az atomerőmű bővítése még bőven várhatott volna.
De akkor miért volt ilyen sürgős ennek a döntésnek a meghozatala? Az időzítés valószínűleg a választások időpontjával függ össze. A Fidesz idei kampányát a rezsicsökkentésre építi, melynek záloga – ahogy Orbán Viktor fogalmazott – a paksi bővítés. A Fidesz szerint ugyanis Paks II nagyobb energiafüggetlenséget és olcsóbb áramot fog biztosítani Magyarország számára, ezáltal „megvédhetik” rezsicsökkentést.
Gazdasági utópia
Csakhogy számos elemzés arra utal, hogy a paksi befektetés várhatóan veszteséges lesz. Egy ilyen óriási beruházás során ugyanis mindig felmerülnek olyan többletköltségek, amelyek által a végső kiadások többszörösei lehetnek az eredeti költségvetésnek. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont szerint a paksi beruházás csak magas villanyárak mellett (32-33 Ft/kWh) nem lesz veszteséges. A valódi piaci árakat nézve ez magas összeg, hiszen már 2008-ban 19 Ft volt a villany ára, 2013-ban pedig már csak 14-15 Ft. A kölcsön ütemezett lehívása így a 2020-as évekre az akkori GDP közel 1.3%-ával növelné az államadósságot.
Az imént vázolt forgatókönyv súlyos alkotmányjogi kérdéseket is felvet. Az Alaptörvény ugyanis kiköti, hogy nem vehető fel hitel, nem vállalható pénzügyi kötelezettség, amelynek eredményeként az államadósság emelkedne. Így tehát Orbán Viktor hiába fizette vissza nagy büszkén az IMF-hitelt, az orosz kölcsönnel több évtizedre adósította el az országot. Egyet azonban ne feledjünk: míg az IMF-hitel igénybevételéhez az EU alkotmányos és jogállami garanciákat követel, addig Putyin szemet huny ezek fölött az „apróságok” fölött.
Távolodás az EU-tól
Az Európai Bizottság jelenleg azt vizsgálja, hogy a megállapodásra vonatkoznak-e az uniós közbeszerzési szabályok, abba viszont nincs beleszólása, hogy egy tagállam miből, mennyi energiát termel. Az EU azonban meghatároz bizonyos irányelveket, amelyek elérésére minden tagállamnak törekednie kell. Ilyen például az áram- és a gázpiac liberalizációja, az energiatermelés változatossága, az energiafüggetlenség és a megújuló energiaforrások kiaknázása. Ma Magyarországon épp ellentétes folyamatok mennek végre: Paks II-vel nő az állami tulajdonban lévő MVM Zrt. dominanciája, valamint az energiatermelés legnagyobb részét az atomerőmű adja, amely így kiszorítja az amúgy gyorsan fejlődő és egyre olcsóbbá váló megújuló energiaforrásokat. Ami pedig az energiafüggetlenséget illeti,í addig nehezen valósulhat meg, amíg a fűtőanyagról és a radioaktív hulladék elszállításáról az oroszok gondoskodnak.
Magyarország tehát a következő száz évre egy olyan utat választott, amellyel egyre távolabb kerül az Európai Unió irányelveitől és értékrendjétől, és így a rendszerváltás után 25 évvel most ismét Oroszország függőségébe kerül.
A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.
Swipe to see the other side.
Hozzászólások
Új hozzászólás