A 2018. július 20-án elfogadott jövő évi költségvetésben a számok alapján nő majd az oktatásra fordított összeg, érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy valóban ez-e a megfelelő gyógyír az oktatási rendszerben felmerülő kihívások kezelésére.

Az euró 2009. január 1-jén került bevezetésre a Szlovák Köztársaságban. Az új devizára való átállás sikeresnek volt mondható volt akkoriban, de hogyan ítélik meg a szlovák állampolgárok majd egy évtizeddel később a közös valuta teljesítményét?

Az „Egy Övezet, Egy Út Kezdeményezés”, amit sokan modern Selyemútként vagy Selyemút 2.0-ként is emlegetnek, korunk egyik legnagyobb infrastrukturális és befektetési projektje, melyet Kína kezdeményezett. Amennyiben elkészül, több mint 68 országot fog átszelni. Milyen szerepet tölt be ebben az ambiciózus tervben Lengyelország? Mit nyerhet az ország, ha lepaktál az ázsiai óriással?

A kérdés egyszerű: bevezessék-e az eurót vagy sem? Ez az egyik leggyakrabban vitatott téma Csehországban, főleg a legutóbbi parlamenti- és elnökválasztások óta, ahol minden jelölt és párt az euró lehetséges bevezetését szorgalmazta. Vajon Csehország eurózónához való csatlakozása milyen előnyökkel vagy hátrányokkal járhat? Minderről tájékozódhat Mojmir Hampl, a Cseh Nemzeti Bank (CNB) alelnöke, illetve Martin Blaha, politikatudományi és nemzetközi tanulmányok szakos hallgató elemzéséből.

Az euróövezet, vagy más néven eurózóna az Európai Unió (EU) azon 19 tagállamát foglalja magában, melyek bevezették az eurót, mint közös pénznemet. Az EU többi tagállama bizonyos kritériumoknak való megfelelés után köteles lesz csatlakozni az euróövezethez. De vajon Lengyelországnak érdekében áll-e belépni a monetáris unióba?

Az Európai Unió célja gazdasági jólétet és békét hozni tagállamai számára. Azonban még most is – egy évtizeddel a közép-kelet-európai blokk csatlakozása után – hatalmas különbség mutatkozik a nyugati és keleti tagállamok bérszínvonalában. Lehetséges-e, hogy megszűnjenek ezek a különbségek a közeljövőben? Mi lenne a leghatékonyabb mód erre?

Az ideológia vitákon túl Magyarországnak egy fontos praktikus kérdésre is választ kell adnia az európai integrációval kapcsolatban. Búcsút mondjunk-e a forintnak, bevezessük-e hazánkban is az eurót?

A francia elnökválasztáson a gazdasági programok a szokottnál is nagyobb figyelmet kapnak. Ennek legfőbb oka a nem túl biztató gazdasági mutatók. Közel 10%-os a munkanélküliség, a GDP arányos államadósság 96%-on áll és a gazdasági növekedés elmarad az európai uniós átlagtól. A második fordulóba jutott jelöltek legfőbb feladata meggyőzni a választókat, hogy valós megoldásokat tudnak nyújtani a felsorolt problémákra.

Mit kell tudni a francia elnökjelöltek programjáról? Fókuszban a munkásokkal szelfiző Marine Le Pen gazdaságpolitikája.

A harmadik Orbán-kormány egyik legmarkánsabb intézkedése a devizahiteles törvénycsomag. Valóban sikerült megoldást találni a súlyos társadalmi problémára?