Lesz-e kihívója a Fidesznek 2014-ben?

Október 23-i beszédével Bajnai Gordon több év hallgatás után visszatért a politika színterére. Célul tűzte ki, hogy megteremti az összefogást a balközép erőiből, amely ellenpólust képezhet a Fidesszel szemben a 2014-es választások során.

Annak a kérdésnek, hogy akad-e kihívója a kormánypártnak, egy egészségesen működő demokráciában nem is szabadna felmerülnie. Magyaroszágon most mégis ez az egyik legégetőbb politikai kérdés, mivel a Fidesz által megszerzett 2/3-os többség, a baloldali pártok meggyengülése, valamint az új választási törvény, mely elsősorban a nagy pártoknak kedvez (jelen esetben a Fidesznek), megkérdőjelezik egy esetleges kormányváltás lehetőségét.

Ez a helyzet vezetett odáig, hogy három civil szervezet (Milla, Szolidaritás valamint Haza és Haladás) élére állva Bajnai Gordon összefogásra szólította fel a baloldali pártokat, és a politika mindazon szereplőit, akik le akarják váltani a jelenlegi Fidesz-kormányt. Ez a kezdeményezés azonban egyelőre gyerekcipőben jár, és még számos akadályt kell leküzdeni, hogy valóban elérje célját.

A szervezeti kérdések tisztázásának fontossága

Ne feledjük, hogy az Együtt 2014 három egyesült összefogása, a választási törvény szerint azonban egyesületek nem állíthatnak jelöltet (erről Papcsák Ferenc 227 pontos módosítója gondoskodott). Bajnainak és szövetségeseinek tehát előbb-utóbb párttá kell alakulniuk (ha nem akarnak egy, már meglévő párt, mögé felsorakozni). Problémát jelenthet az a tény, hogy egy egyesület épp civil jellege miatt lehet szimpatikus a pártokból kiábrándult emberek számára, mely vonzerejüket így elvesztenék.

Egyelőre tisztázatlan az is, hogy pontosan mi az összefogás célja. Valamiért vagy valami (esetleg valaki) ellen fogunk össze? Eddig az egyetlen konkrét célkitűzés az Orbán-kormány mihamarabbi leváltása és az ország visszaterelése a „jó útra”, azt azonban még senki sem tudja, mi ez az út, és hogyan jutunk el oda. Habár a Fidesz 2010-ben bebizonyította, hogy program nélkül is lehet választást nyerni, mégis hasznos lenne, ha a baloldal más célokat is megnevezne, mint egy közös ellenséget, mert ez utóbbi pusztán ideiglenes összefogásra ad alkalmat. Távlati célok híján előbb-utóbb belső széthúzás következik be a párton/egyesületen belül, mely bukáshoz vezethet.

Minél szélesebb szavazótábor megszólítása

Egy világos program megfogalmazása nem csak a szervezeten belüli egység szempontjából fontos: lehetővé tenné azt is, hogy bizalmat ébresszen a szavazókban. A közvéleménykutatások mind arról árulkodnak, hogy jelenleg a legszélesebb választói réteg a „nem szavazók” köre. Ezek az emberek kiábrándultak a politikából, és demagóg beszédek helyett konkrét megoldásokat várnak. Az Együtt 2014-nek nagyjából 2,5 millió szavazatra lenne szüksége a győzelemhez. Bajnai Gordon első lépésként a bizonytalanokat szeretné megszólítani, nem pusztán jelentős számuk miatt (45-50%), hanem mert egyelőre nem akar sem az MSZP-hez, sem az LMP-hez „erőszakosan közeledni”. Tény, hogy ez utóbbi két párt táborának elszívása konfliktusokhoz vezethet, ugyanakkor a többség megszerzéséhez az ő szavazatuk is szükséges. Bajnai Gordon október 23-i beszédében ügyelt arra, hogy a jobboldal mérsékeltebb szavazóihoz is szóljon. Az általa megfogalmazott jelszavak (haza, haladás, szolidaritás, Európa) vonzóak azon jobboldaliak számára is, akik kiábrándultak Orbán Viktor öncélú, túlzott és sokszor agresszív hazafiasságából, és akik szemében a nemzeti érzülethez európai identitástudat társul.

Túllépni az egyéni érdekeken

A Bajnai-projekt egyik legnagyobb buktatója lehet, ha a baloldali pártok nem lesznek képesek összefogni és egyesült erővel fellépni a Fidesz ellen. Az mindenki számára világos, hogy az új választási rendszerben csak egy széles baloldali koalíciónak van esélye, a pártok széthúzása a jobboldal malmára hajtja a vizet. Mégsem evidens, hogy az MSZP vagy akár az LMP automatikusan felsorakoznának Bajnai mögött. A felmérések azt mutatják, hogy a legnagyobb szavazótáborral jelenleg az MSZP rendelkezik (1-1,3 millió). Mesterházy Attila, habár elviekben támogatja Bajnait, nem szívesen mondana le ennyi szavazatról egy még meg sem alakult párt javára. Egy esetleges szövetség más következményekkel is jár: Bajnai ugyan hangsúlyozta, hogy a csatlakozó felek megtartják integritásukat, a pártok mégis egyfajta arculatvesztésen esnének át, és nem biztos, hogy továbbra is megfelelnének szavazóik elvárásainak. Az LMP hasonló dilemmával küzd: megalakulásuk idején ők tűzték ki célul azt, amit most Bajnai, hogy alternatívát kínálnak a hatalmon lévő politikai erő ellen. Ez akkoriban az MSZP volt, és most épp ezzel a párttal – a volt ellenséggel – kéne szövetségre lépni, ami nem feltétlenül lenne jó lépés a szavazóik szemében.

Arra a kérdésre tehát, hogy lesz-e kihívója a Fidesznek 2014-ben, egyelőre nehéz válaszolni, mivel ez rengeteg tényezőtől függ. Ha azonban az Együtt 2014 egyesületnek sikerül oly módon meghatároznia távlati céljait, hogy ez által képes legyen egy széles szavazói kört megszólítani, valamint egységet kovácsolni a baloldalon, akkor van esélye arra, hogy meghatározó tényező legyen a választásokon. Ezt a Fidesz sem a regisztráció bevezetésével, sem az új választási rendszerrel nem könnyíti meg, de talán Bajnai Gordon személye és az elmúlt 2 és fél év kormányzási kudarcai arra fogják sarkallni mind a pártokat, mind a szavazókat, hogy lépéseket tegyenek a változás érdekében.