Reményvesztett fiatalok?

8556
52%
48%
A strukturális átalakítások jegyében megszületett az új felsőoktatási törvény. A kormány szerint a reform célja, hogy ésszerűbbé és kifizetőbbé tegye a felsőoktatást. A diákok egy része viszont úgy érzi, minden jövőbe vetett reménye szertefoszlott a kötelezettségeit növelő, jogait csorbító rendelkezés miatt.

Ésszerűbb képzés egy biztosabb jövőért

Szerző
2012. 02. 28. - 12:41
Az Országgyűlés 2011. december 23-i ülésnapján fogadta el a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt. A kormány szerint a törvény emeli a felsőoktatás színvonalát, és megteremti a versenyképes tudás átadásához és megszerzéséhez szükséges feltételrendszert.

Az Országgyűlés 2011. december 23-i ülésnapján fogadta el a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt, amelynek célja a felsőoktatás színvonalának emelése, valamint a versenyképes tudás átadásához és megszerzéséhez szükséges feltételrendszer megteremtése.

A felsőoktatás újraszervezése több vitatott lépéssel jár. Ilyenek az államilag támogatott képzési keretszámok csökkenése, a „nyelvvizsga-amnesztia” illetve a felsőoktatási intézmények átalakulása.

A fenntartható oktatás záloga

Az új felsőoktatási irányelvek szerint állami felsőoktatási intézménybe felvételt nyerhet mindenki, aki sikeres érettségi vizsgát tesz. A költségviselés formája szerint egy képzés lehet állami ösztöndíjjal támogatott, részösztöndíjjal támogatott (a képzési költség felét az állam, a másik felét a hallgató viseli), illetve önköltséges. A költségtérítéses finanszírozási formában tanulók segítése érdekében a kormány egy újfajta hallgatói hitelt vezetett be. E szerint, a tandíjat a hitel nyújtásával foglalkozó Diák Hitel Központ közvetlenül a felsőoktatási intézménynek juttatja el, és a hallgató az összeg után mindössze 2% kamatot kell, hogy fizessen. Ezen kívül, azoktól, akik a tanulmányaik befejeztével a közszférában helyezkednek el, az állam átvállalja a hitel visszafizetését.

Problémát okozhat viszont, hogy az államilag támogatott hallgatói férőhelyek száma a 2012 szeptemberében induló képzések esetében a korábbi évhez képest egyes tudományterületeken radikálisan csökkent, míg máshol növekedett. Például a gazdaságtudományi képzési területen 95%-kal, a jogi szakterületen 87%-kal, a bölcsészettudományi karokon 35%-kal lesz kevesebb az államilag támogatott hely. Ezzel szemben az informatikai szakokon 22%-kal, műszaki területen 36%-kal növekszik a nem önköltséges helyek száma.

Ésszerű átszervezés

A kormány azt állítja, hogy a munkaerő-piaci igényekhez igazította a keretszámokat. A keretszámok átalakításánál figyelembe vették például azt, hogy míg a jog-, gazdaság- és bölcsészettudományi területeken túlképzés volt megfigyelhető az utóbbi években - azaz jelentősen több diplomás hallgató került ki ezekről a szakterületekről, mint amennyi munkaerőt a végzettségüknek megfelelő piac fel tudott venni -, addig az informatikai, műszaki és természettudományi ágazatok hiányszakmákká váltak.

Ha a piac nem képes befogadni a friss diplomás fiatalokat, akkor ők vagy az aktív dolgozók által befizetett adóból kapnak szociális támogatást, vagy olyan helyekről szorítanak ki dolgozókat, ahova végzettségük nem szükséges, így az államtól kapott oktatási támogatásuk veszteségként könyvelhető el. Ennek tükrében megalapozott volt a hallgatói férőhelyek átstrukturálása.

Felszabaduló bennrekedtek

Ami továbbra is vitára adhat okot az az, hogy a nyelvvizsgákról szóló rendelkezések értelmében a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy továbbra is államilag elismert nyelvvizsgához kötik-e a diploma kiadását, vagy egy úgynevezett „belső intézményi” külön nyelvi vizsgát szerveznek végzős hallgatóik számára. A rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013. tanévben tesznek záróvizsgát. Ezzel az intézkedéssel a kormány azt próbálta elérni, hogy azok a felsőoktatásban „rekedt” hallgatók, akik nyelvvizsga hiányában nem kapták még kézhez diplomájukat, könnyített módon teljesíthessék a képzés kimeneti követelményeit, és a diplomához kötött szakmákban minél előbb el tudjanak helyezkedni.

Egy tudomány, egy intézmény

A felsőoktatási intézmények tevékenységének összehangolása érdekében az intézmények egyesítésére is lehetőség nyílik. Az ország 29, állami fenntartású felsőoktatási intézményének tudományterületenkénti régiós felosztásával, és az egyes szakterületekért felelős új centrumok létrehozásával megszűnhetne a felsőoktatás Budapest-központúsága.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

A béklyó lenne a prosperitás kulcsa?

Szerző
2012. 02. 28. - 12:41
"Anyagi helyzetétől függetlenül bárki tanulhasson"- így értékelte Hoffmann Rózsa államtitkár az új törvényt, ami inkább elveszi az esélyt a tanulóktól, semmint bővíti felsőoktatási képzési lehetőségeiket.

A magyar Országgyűlés 2011. december 23-án fogadta el az új felsőoktatási törvényt, aminek megítélése megosztó mind a felsőoktatáshoz kapcsolódó intézmények, mind a társadalom körében. A bipartit tárgyalások elégtelenségéről panaszkodik több hallgatói egyesület, valamint a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete is. A jogszabály által bevezetett legfontosabb változást a teljes és részösztöndíjas finanszírozásában részt vevők kötelező hallgatói szerződéskötése, valamint az államilag támogatott helyek erőteljes lecsökkentése jelenti. Az intézkedés Rostoványi Zsolt rektor derűlátó elemzése szerint is 20%-kal veti vissza a jelentkezések számát, a társadalom nagyobb része egyetemi képesítés nélkül maradt, ami továbbmélyíti a társadalmi különbségeket.

Az Alaptörvény elfogadását, valamint az intézményi reformok sorozatát követően Magyarország demokratikus berendezkedése megújult. Ez alól nem jelent kivételt a közoktatási rendszer sem, hiszen a különböző végzettséggel rendelkező fiatal munkavállalók munkaerő-piaci esélyeitől függ az adott ország jövőbeni termelése, hiszen a strukturális és súrlódásos munkanélküliség is a szociális rendszert és az adófizetőket terhelik. A kedvezőtlen munkavállalói kínálat migrációra készteti a főként fiatalabb korosztályokat, ez pedig nemcsak Magyarország, hanem az alacsony nominális GDP-vel rendelkező kelet- európai országok sajátossága is. Romániában például december óta tartanak a tüntetések az alacsony bérek és munkahelyek hiánya miatt, és akárcsak Lengyelországból, több százezer fiatal megy a nyugati országokba idény- vagy állandó munkavállalás céljából. Az új magyar felsőoktatási törvény az elvándorlást az állami finanszírozású férőhelyeken tanuló hallgatók kötelező szerződéskötésével kívánja megakadályozni, ellenkező esetben a képzés díjának visszatérítését írja elő a leendő diákok számára. A pályakezdő fiataloknak, akiknek első feladatuk az otthonteremtés és esetleg családalapítás, ez hatalmas terhet jelentene.

„Elvették a jövőbe vetett hitüket”

Ezt skandálták a gimnazisták, a főiskolai és az egyetemi hallgatók az Educatio kiállításon, akik a Hallgatói Hálózat szervezésében szólaltak fel az Oktatási Hivatal elnökének beszéde előtt. 2011 októberében, a törvény első koncepciójának napvilágra kerülésével nagyobb létszámú megmozdulást is szerveztek: ekkor több ezren vonultak utcára. Szegeden éhségsztrájkra is sor került. A szólás- és véleménynyilvánítási szabadságukat féltő fiatalok más szervezettel karöltve idén egészen az ELTE egyik tantermének elfoglalásáig mentek, hogy a jövőjüket veszélyeztető törvény ellen protestáljanak.

Mindent azonnal

A jelentős reformokat megkísérlő kormányoknak a demokratikus váltógazdálkodások okán gyorsan kell lépni a törvényhozásban, hogy az utolsó egy-két évben nagyobb figyelmet szentelhessenek a szavazóbázis bővítésére. A felsőoktatási törvény sokak számára derült égből villámcsapásként robbant be, és a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés határidejének pár napos meghosszabbítása nem érdemi segítség. A törvény hatályba lépése minimum két éves átfutási időt kívánt volna, hogy a gimnazisták az új számarányok alapján újragondolják a választott intézményt és felkészülési stratégiájukat. A felvételihez ugyanis az utolsó előtti év végi és utolsó féléves eredmények számítanak, ráadásul az érettségi előkészítő tárgyakra szintén az utolsó években jelentkeznek a tanulók. Tekintettel az elmúlt évek tendenciáira, a szegényebb családból származó, de tehetséges tanulók nagy eséllyel nyerhettek volna ingyenes képzésre felvételt, azonban a humán beállítottságú szakok „visszaszorítása” megnehezíti a helyzetüket. Felmerül a lehetőség, hogy a humántőke az olcsóbb és rövidebb szakképzésekhez vándorol ahol a végzettek jövőbeni bérezése és előrelépési lehetősége csekélyebb, mint az egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezőké. Ez megszilárdítja a társadalmi rétegeket, csökkenti a köztük való mobilizációt és egy szélesebb középosztály kialakulásának esélyét.

Makacs számok

A neoliberális gazdaságpolitika- állam visszavonulása a regulatív és nemzetkohéziós szerephez-, valamint a szuverenitás megőrzése- IMF-től és Európai Uniótól lehető legnagyobb függetlenség- alakítja a paternalista jegyeket elhagyó kormányzat lépéseit.

A jóléti állam koncepciójának feladását hirdeti Orbán Viktor miniszterelnök „munkaalapú társadalom” megteremtésének gondolata, aminek legfőbb oka a Magyarországot terhelő 82,6%-os államadósság. A törlesztésekre és a gazdaság megerősítésére fókuszáló kormány bevételszerzéshez forráskivonásokra kényszerül, ez nyilvánul meg az új felsőoktatási törvényben is. Azonban a kormányok gyakran csak a GDP számokat veszik figyelembe, sokkal használhatóbb mutatók is léteznek, amiknél például a felsőoktatásba fektetett összegek nem kiadásként, hanem hosszútávon megtérülő befektetésként jelennek meg (ilyen mutatók például a MEW, HDI, GPI, NEW).

Az önköltséges képzés finanszírozását nehezíti a 27%-ra megemelt adókulcs, az alacsony átlagkereset (210.000 forint, kb. 725€), valamint az alacsony és magas jövedelműek egyenlőtlen elosztása. Ezt tetézik a szűkülő munkahelykínálatok. A megközelítőleg 10 milliós népességből csak 2,6 millió az aktív munkavállaló, a többiek megélhetése a feketegazdaságtól és államtól függ. A magyar átlagbérek az Európai Uniós átlagbérszintekhez hasonlítva háromszoros, négyszeres elmaradásban vannak, így sok hallgató kényszerül a Diákhitel2 fölvételére, mivel a családjuk nem fogja tudni finanszírozni az oktatását. A módosabb rétegek viszont megengedhetik gyermekeik önköltséges taníttatását, így a középosztály egy része és az elit elkerülheti a cirkulációt, megőrizheti társadalmi pozícióit. Ennek viszont az a következménye, hogy a kevésbé tehetősebb rétegek csak nagy áldozatvállalással tudnak kitörni, esetleg nem is kapnak hozzá lehetőséget.

A leszakadó társadalmi rétegeket pedig éppen, hogy fel kellene zárkóztatni, hogy elkerüljük a gettósodást és az állambiztonsági problémához is vezető, nagyfokú társadalmi elégedetlenséget. Az új felsőoktatási törvény ugyanakkor önmagában nem alakítja át a jövőképet, amely nagy részben függ a gazdasági potenciáltól és a politikai akciótervektől is.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Swipe to see the other side.

The state of the votes

52%
48%

Hozzászólások

Új hozzászólás