Verespataki arany – a gazdasági csoda és társadalmi kiábrándultság közt
4681
Forrás
Roșia Montană (Verespatak) egy, a Roșia Montană Gold Corporation (RMGC) által kezdeményezett, arany kitermelésére alapított, bányászati beruházás Romániában. A vállalat részvényesei a Gabriel Ressources (80%) és a román állam (20%). Mik a projekt lehetséges következményei és miért van oly sok tüntetés?
Az aranyéhség, mely megfertőzte Romániát
Translator
2014. 02. 09. - 18:58
A kanadai Gabriel Ressources megkapta a verespataki működési engedélyt, a környezetvédelmi felülvizsgálat azonban elmaradt. Így a tervezet visszakerült a tárgyalóasztalra. A román tüntetők elítélik a földvásárlásban való politikai részvételt és a környezetre gyakorolt hatások figyelmen kívül hagyását.
6% üzemi adó és további 20% az RMGC (Roşia Montana Gold Corporation) teljes profitjából a román állam markát üti majd. A vállalat mintegy 3000 új munkahely megteremtésének álcája mögé bújva igyekszik elérni célját; a cianiddal való kitermelést, amely az egyetlen lehetséges módja a sárga fém kinyerésének. A bányászat után visszatér majd a munkanélküliség és érezhetővé válnak a környezetre gyakorolt hatások is. Ez az eljárás egyáltalán nem fenntartható. A román Parlament létrehozott egy rendkívüli bizottságot, melynek feladata a projekt tanulményozása a szavazatra bocsájtás előtt. Ezalatt a tiltakozók már a tizenegyedik vasárnapjukat töltik az utcán a tervezet ellen, hogy rámutassanak az ebben az ügyben történő politikai önfejűségre.
A veszély neve cián – az ökológiai egyensúly megbomlása felé vezető út
A helyzet egyszerű: az arany teljes kinyeréséhez a cián felhasználása révén lehet eljutni. És a tét RMGC számára hatalmas: 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst. A társaság már megszerezte a mintegy 4000 hektárra szóló engedélyét, mely lehetővé teszi számára – vonzó összegért cserébe – teljes családok más falvakba történő átköltöztetését, temetők sírjainak áthelyezését és templomok lebontását. A kitoloncolások megkérdőjelezik a bányászati tevékenység „az országi gazdasági érdekeit szolgáló közérdek”-i mivoltát, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig akár el is ítélheti a román államot ez ügyben.
Ami az európai normákat illeti, a bécsi egyetem Európai Jogi Intézete által készített tanulmány kimutatja, hogy a cianid használata sérti a 80/68/EEC felszín alatti vizek védelméről szóló Irányelvet.
Egyéb cianidot használó országok (különösen az Egyesült Államok) tapasztalata azt mutatja, hogy komoly kockázattal kell számolni az érc nátrium-cianiddal történő kezelése során, és mint tudjuk, bármikor előfordulhatnak balesetek is. Azonban nem a cianid az egyetlen veszély. A technológiai folyamatok következtében a víz és az iszap toxikus-, ill. nehézfémekkel telítődik, melyeket nehéz semlegesíteni. Az RMGC projektetben felhasznált cián kezelését a Nemzetközi Ciánfelhasználók Szövetségének (IIGC) kellene kivizsgálnia és elemeznie. Az RMGC azonban még nem jelezte abbeli szándékát, hogy alávesse magát ilyenfajta ellenőrzésnek, de készül egy, a cián kezeléséről szóló terv összeállítására.
A kitermeléssel járó szennyezés érintené a térség légkörét, vizeit és földjeit. A felszíni bányászat a táj rombolását, a földalatti vizek szennyezését és a térség minden más befektetésének felszámolását idézné elő. Verespatak jelenleg védett területté van nyilvánítva.
Egy drága átverés
Az RMGC projekt nyereségét 80%-ra becsülik. Tekintettel arra, hogy a tervezet egy hátrányos helyzetű területet érintene, a társaság 10 éven keresztül mentesülhetne az adófizetés alól és vámcsökkentésben is részesülne. A román állam által beszedett egyetlen adó a munkavállalók bérét érintené. A 17 éves kitermelés alatt az állami profit elérhetné az 580 millió dollárt, míg az kitermelésre kerülő arany értéke becslések szerint több mint 2 milliárd dollár lehetne.
A bányászat veszélyeztetné a kevésbé megbecsült régészeti emlékeket is, melyek jelenleg fontos turisztikai lehetőséget rejtenek magukban. A közvélemény félelmeinek eloszlatására hivatkozva az RMGC nagyban hozzájárult a vidék történelmi hagytékának népszerűsítéséhez, de a pénzügyi támogatás fodítva sült el. Az RMGC reklámjait (amelyek a munkanélküli életükről mesélő verespataki falubelieket mutattak be) széles körben sugározták a televíziós csatornák. Azonban a közvélemény megvetette a médiamanipulációt és a vállalat ellen fordult. A román média többségének hitelességét több alkalommal is megkérdőjelezték a hasonló reklámkampányok során.
A civil társadalom „NEM”-et kiált
Úgy tartják, román szokás a tévé előtt tiltakozni. Azonban Bukarestben és több nagy városban a polgári öntudat újjáéledni látszik. „Uniţi salvăm Roşia Montană!” („Mentsük meg együtt Verespatakot!”) a tüntetők, és az 1989-es bukás óta létrejött legnagyobb mozgalom jelszava.
A mozgalmat többek között a Román Akadémia, több civil szervezet, felsőoktatási intézmény (Bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia), valamint a törvényjavaslat ellen elkötelezett közéleti személyiség is támogatja. Viszont a bányászati projektet olyan miniszterek kezdeményezték, mint Dan Barbu (Kulturális miniszter) és Rovana Plumb (Környezetvédelmi miniszter), továbbá Victor Ponta miniszterelnök is határozottan támogatta a kitermelést.
A „Mentsük meg együtt”-nek több tüntetőt sikerült mozgósítania a Facebook útján. Egyesek egyfajta „román tavaszról” beszélnek látván az erőteljes mobilitást, különösen a fiatalok körében. Támogatás egyaránt jött a román diaszpóráktól is. New Yorktól Sanghajig és Londontól Isztambulig, rendszeres tüntetésekre került sor világszerte a román nagykövetségek előtt.
A tiltakozók véleménye egyhangú: A tervezet eltörlését követelik. A munkanélküli lakosok számára egy alternatíva lehet, ha az UNESCO világörökséggé nyilvánítja területet a több, mint 2000 éves régészeti lelőhely fejújításának okán. A kitermelés nem indokolja ilyen méretű kockázatok vállalását, hiszen a mellékhatások a közérdekre és a nemzetközi gazdaságra hosszú távon katasztrofálisak lehetnek.
A kívülállók részéről is együttérzés kíséri a bányászat elleni mozgalmat. Ez az első alkalom, hogy a románok nem gazdasági megszorító intézkedések miatt vonulnak tömegesen az utcára. Ezúttal az élatlános elégedetlenség egy környezetvédelmi kérdésből és politikai gyengeségből született. A tervezet körül még folynak a tárgyalások és a tüntetők ezrei nem adják fel. Vasárnap minden bizonnyal felzeng Bukarestben az „Uniţi salvăm”.
A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.
Társadalmi és gazdasági kérdés
Translator
2014. 02. 09. - 18:58
A verespataki bányászat gazdasági jelentősége vitathatatlan, hiszen több, mint 2 milliárd dolláros közvetlen beruházást jelent a román gazdaságnak. A 300 tonna arany és közel 1500 tonna ezüst, Verespatakot az Európai Unió legfontosabb arany- és ezüstlelő helyévé teszi.
Mikor a bányászati tevékenység megszűnt két állami üzem (RosiaMin és CupruMin) bezárása után, a bányák 1200 munkanélkülit hagytak maguk mögött a térségben. A munkanélküliség egy kivándorlási hullámot indított el a fejlett városok felé (Románián belül és külföldre), folyamatos elnéptelenedést és demográfiai öregedést vonva maga után. Eckhardt Imre, verespataki bányász szerint „az emberek azért vannak nehéz helyzetben, mert a jelenlegi bányában bizonytalan a munka és tudjuk, hogy a kitermelés a régi rendszer keretében tovább nem tud működni. Az új bánya az egyetlen dolog, amely meg tudja menteni a falut. Szükségünk van beruházásokra, legyen az helyi vagy külföldi. Az RMGC tervezete meg a legnagyobb felszíni aranybányászati projektet egész Európában. Becslések szerint így Románia válhat Európa legnagyobb aranytermelőjévé.
A román állam haszna
Ha az állam érdekeit nézzük elsősorban, a nyereség háromrétű lenne. Egyrészt az RMGC tulajdonában lévő 19,31 %-os osztalék arányos részesedést biztosítana a társaságnak a projekt nyereségéből. Majd egy másik közvetlen bevétel az arany és az ezüsttermelésre kiszabott bányajáradékból származna. Végül a profitot, béreket, vagyont érintő adók, valamint üzemi adók egészítenék ki az állam bevételeit. Így a projekt egyik kulcsfontosságú pontja a bányaépítés alatt több mint 2300 közvetlen munkahely és a kitermelés során közel 900 közvetlen munkahely teremtésén alapszik. A verespataki bányászat több száz közvetlen és közvetett munkahely megteremtését jelentené szakképzés keretében a helyi közösség tagjainak.
Emellett a vállalat biztosítaná a projekt megvalósításához szükséges logisztikai feladatok ellátását, ily módon a térség utakban (a területet környezetbaráttá téve), jó infrastruktúrában részesülne, ami a beruházás lezárása után a közösség tulajdonában maradna. A román állam gazdasági előnyei vitathatatlanok.
Előnyök a közösség számára
Azért, hogy biztosak lehessünk abban, hogy a projekt gazdasági előnyei a verespataki közösséget illetik majd meg, az RMGC kialakított egy támogató politikát a helyi szállítóknak, számukra kedvező pozíciót biztosítva, hogy ily módon támogassa a helyi vállalkozások fejlesztését. Példaképpen, 2008-ban a javakra és szolgáltatásokra fordított kiadások közösségi szinten már meghaladták a 4 millió RON-t (román lej). Összességében a verespataki bányaterv megközelítőleg 2,3 milliárd dolláros jövedelmet jelentene a román állam számára, aminek a nemzeti gazdaságra gyakorolt közvetlen hatását kb 2,9 milliárd dollárra becsülhetjük.
Bányászati terv, amely több egyszerű üzletnél
Ami a régió kulturális örökségének megőrzését illeti, az RMGC projekt az egyetlen járható út. A társaság ugyanis legalább 70 millió dollárt adományoz a kutatásra, karbantartásra és a terület kulturális örökségének felértékelésére, valamint eddig 15 millió dollárt bocsájtottak kutatók rendelkezésére. Az RMGC tervezi továbbá a Verespataki Történelmi Központ és az összes védett terület helyreállítását, így a történelmi műemléknek nyilvánított házak fenntartását is. A védett területeket érintő turisztikai útvonal szervezése is kilátásban van.
Az biztos, hogy a vállalat ártalmatlan, mert a nyereség előállításán kívül egészséges környezetet nyújt a verespataki lakosoknak, valamint jobb infrastruktúrát, hozzáférést biztosít az iskolához és a szolgáltatásokhoz, és motiválja az embereket, hogy fejlesszék vállalkozói készségeiket. Így a modern bányászat és a turizmus párhuzamosan tud együttműködni nagy társadalmi-gazdasági hasznot hozva.
A lakosság és a miniszterelnök által támogatott bányaterv
A román miniszterelnök úgy véli, a verespataki projekttel kapcsolatos döntés nem csak Románia jövőjére nézve meghatározó, hanem az ország presztízsét tekintve is, hiszen így kiderül, képes-e magát Románia olyan nyitott, modern, egyedülálló potenciállal rendelkező országnak tekinteni, amely nem az 1990-es évekhez tér vissza, hanem a jövőbe tekint. Victor Ponta miniszterelnök helyesen emlékeztetett azokra a problémákra, amelyeket az egymás mellett való elbeszélés okoz; éppen ezért a párbeszéd fontosságának gondolatára épülő politikai programjában az egészséges környezetet biztosító európai normákat betartó befektetésekkel esélyt kíván adni Romániának.
És a románok egyetértenek. A 2013 szeptemberében a CSCI országos szinten végzett felmérése szerint a románok kétharmada szerint sokkal fontosabb az új munkahelyek megteremtése, mint a tiszta, egészséges környezet és csak egy egészen kis 20%-os hányad az, ami elkötelezett a környezetvédelemért. Ezek a számok azonban szemben állnak a számos, véget nem érő tiltakozással, melyek megrohamozták egész Romániát és melyeknek célja bizonyos mértékig politikai is lehet. A magyar származású milliárdos Soros Györgyöt több ízben is azzal vádolták, hogy ő maga irányítja a verespataki bányaprojekttel szembeni tüntetéseket, hiszen több, korábban általa finanszírozott civil szervezet is a tiltakozások élharcosává vált. A lakosság persze igent mond egy valódi, spontán, szabad tüntetésre, de nemet egy (részben) manipulált, rejtett érdekeket képviselő megmozdulásra. Ahogy Victor Ponta miniszterelnök megjegyezte, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tüntetéseket és ezt nem is teszi senki, ugyanakkor nem lehet kizárólag ezekre alapozva döntéseket hozni. A vitának minden civilizált országban nélkülözhetetlen szerepe van, a tiltakozóknak pedig demokratikus keretek között, az országgyűlésben kell álláspontjukat képviselniük.
Románia egy erős gazdasági potenciállal rendelkező ország, mely véghezvitte a demokratikus átalakulást és nyitott a világra. Ezért megtesz minden szükséges eszközt, hogy továbbra is folytathassa a fejlődést és a gazdasági növekedést.
A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.
Swipe to see the other side.
Hozzászólások
Új hozzászólás