Támogatói rendszer a francia elnökválasztáson
14379
Forrás
Reformra szorul a támogatói rendszer? Mennyiben tekinthető eszközként ez a vita a köztársasági elnöki választás idején?
Több demokráciát!
2012. 05. 09. - 12:47
Mivel lehetővé teszi a politikai nyomásgyakorlást és a zsarolást, és potenciálisan akadályozza az olyan pártok indulását a választásokon, mint a Front National francia szélsőjobboldali párt mely 15 és 20% közötti támogatottságot élvez. A jelenlegi támogatói rendszer akadályt jelent a demokráciának, reformra szorul.
Az első lépés, melyet minden jelöltnek meg kell lépnie a francia köztársasági elnökválasztáshoz vezető úton az nem más, mint az őt támogató képviselők neveinek benyújtása, mely sokak számára nem kis gondot okoz. Ezen szabályt 1962-ben vezették be, egyidőben az elnökválasztásra érvényes egyetemes választójoggal, annak érdekében, hogy az elnökjelöltek számát korlátozzák, illetve azért, hogy kizárják a légből kapott jelöléseket. Feltétel ezen felül, hogy a támogatóknak, úgymint a polgármesterek, országgyűlési- és regionális önkormányzati képviselők stb., legalább 30 különböző megye választott képviselőinek kell lenniük. Jean-Luc Mélanchon a Front de Gauche jelöltje (Bal Front) volt az első aki benyújtotta támogatóinak listáját, közvetlenül utána Philippe Poutou (Nouveau Parti Anticapitaliste - Új Antikapitalista Párt) majd az ökológus Eva Joly. Az utolsó héten Nathalie Arthaud (Lutte Ouvrière – Munkás harc) és a független Jacques Cheminade nyújtották be listáikat, csak úgy mint Marine Le Pen és Nicolas Dupont-Aignan. Minden meglepetés nélkül, a többségi pártok, a PS (Szocialista Párt), az UMP (Union pour un Mouvement Populaire - Unió egy Népi Mozgalomért) és a MODEM (Mouvement démocrate – Demokrata Mozgalom) minden nehézség nélkül gyűjtötte be az értékes papírokat. Jelenleg a jelöltek teljesen egyenlő beszédidővel rendelkeznek a médiában.
Egy rendszer, mely előnyben részesíti az óriás pártokat
A probléma abban rejlik, hogy az aláíró támogatók neve nyilvánossá lett téve. A többségi pártok tehát könnyedén gyakorolhatnak nyomást a megválasztott képviselőikre annak érdekében, hogy azok ne nyújtsák senkinek se támogatásukat. Ezen képviselők, melyeknek legtöbbjük polgármester, tarthatnak választóik szankciójától is azért amiért egy jelöltet támogattak. Éppúgy félhetnek attól, hogy politikai zsarolások keretében megvonják tőlük a pénzügyi támogatásokat. Az 500 aláírás összegyűjtése a kampányok valódi tétje, Nicolas Sarkozy számára Marine Le Pen hiánya nagy előnyt jelentene, ugyanis a szélsőjobbos szavazatokkal nagy mértékben növelné saját esélyeit a választásokon.
Veszélyben a demokrácia
Egy ehhez hasonló rendszerben, egy több milliós választói támogatottságot élvező jelölt könnyen képtelennek bizonyul a választásokon indulni, pusztán a támogatók hiánya miatt. Ez történt például kis híján Marine Le Pennel. Ez a rendszer lehetne egy paradoxon: annak érdekében, hogy szabályozza jelöltek számát, megakadályozza azon pártok jelenlétét, melyek nagy szavazói támogatottságot élveznek, és lehetővé teszi olyan jelöltek indulását, akik kevésbé ismertek és népszerűek, azonban politikailag korrektek, és nem jelentenek veszélyt a választás kimenetelére. Mindazonáltal, a titkos szavazás bevezetése, mely egy egyszerű köztársasági elveken alapuló intézkedés, megoldhatná ezt a problémát. Az anonim támogatói rendszer bevezetése lehetővé tenné a tétovázó képviselőknek, hogy támogassák az olyan pártokat mint a FN (Front National – Nemzeti Front) anélkül, hogy bármilyen következménnyel kellene számolniuk.
Kampánytéma
2012 március 6-án Nicolas Sarkozy egy állampolgárokon és nem képviselőkön alapuló támogatói rendszert kezdeményezett a France 2 csatornán, mely Litvániában, Portugáliában és Lengyelországban is érvényben van, és melyben a szavazásra jogosultak 3%-a szükséges egy jelölt támogatásához. A 2007 május 6-ai adatokat alapul véve, minden jelöltnek 1,3 millió szavazatot kellene összegyűjtenie, teljesen megváltoztatva ezáltal a francia választói színteret. Mindenesetre egy politikai család sem fogad el egy ilyen reformot, még ha be is látják a jelenlegi rendszer korlátait.
A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.
Egy jól működő rendszer
2012. 05. 09. - 12:47
A francia elnökválasztás jelöltjeinek támogatói rendszere körüli vita múlt novemberben robbant ki, amikor a Front National jelöltje, más jelöltekkel együtt, benyújtotta egy kérvényt az Alkotmánytanácshoz, követelvén a polgármesterek aláírásainak névtelenségét. Annak ellenére, hogy a kérvényt elutasították, a kérdés újra felvetődött április 16-án, a napon melyen az összegyűjtött aláírások, melyek lehetővé teszik az első fordulón való részvételt, hivatalosan benyújtásra kerültek. A kérdés egy sor éles vitát szült, azonban a kritikák ellenére ez a rendszer legitimnek mutatkozik. Szabályozza a jelöltek számát, és egy bizonyos átláthatóságot biztosít az állampolgárok számára.
A francia elnökválasztáson induló jelölteknek 1965 óta, mely év jelöli az egyetemes választójog bevezetését a köztársasági elnökválasztásokon, képviselői támogatói szavazatokra van szükségük az elinduláshoz. Az 1965-ös rendelkezés alapján minden jelöltnek szüksége van tehát támogatókra, mely konkrétan aláírások összegyűjtésével valósul meg, egészen pontosan száz polgármester aláírására van szükség az első fordulón való részvételhez. Ezt a rendszert 1976-ben módosították oly módon, hogy a szükséges aláírások számát 500-ra emelték, és eltörölték az aláírások névtelenségét. Ez az a rendszer, melynek alkotmányosságát Marine Le Pen, a Front National (Nemzeti Front) jelöltje kétségbe von egy novemberben indított jogi eljárás keretében az Államtanácsnál, melyben Corine Lepage ökológus jelölt és Christine Boutin Kereszténydemokrata párti jelölt is támogatta. Eljárásukban a 2008-as alkotmánymódosításra hivatkoznak, mely szerint „a törvény garantálja az eltérő vélemények létjogosultságát”. A jelöltek úgy vélik, hogy egyes pártok, és kiváltképp a Front National, meg vannak bélyegezve, ami miatt a polgármesterek akkor sem adják nekik szavazataikat ha valójában szeretnék. A politikai sokszínűség nincs tiszteletben tartva, hiszen a törvény miatt elképzelhető, hogy egyes pártok nem képesek elindítani jelöltjeiket. Az Államtanács továbbította az eljárást az Alkotmánytanácsnak, mely kompetens a határozat meghozatalában. Megállapították, hogy a jelenlegi rendszer nem alkotmányellenes, elutasítván azáltal a felperesek keresetét 2012 február 21-én. A vita újra a felszínre került március 16-án, az aláírások beadásának határidején, amikor csalódottságát fejezte ki néhány „kisjelölt”, akik nem kapták meg a szükséges mennyiségű szavazatot. A támogató rendszer megkérdőjelezése nem egy újkeletű vita, azonban a választási időszakban egészen új dimenziókat ölt, így az alkotmánytanácshoz benyújtott kereslet nem tekinthető semlegesnek.
A vita, mint eszköz
A támogatói rendszer alkotmányosságának kérdése pontosan az elnöki kampányidőszak idején vetődött fel, melynek következtében a vitát elindító politikai személyiségekre, egészen pontosan Marine Le Pen-re terelődött a figyelem. Legitim feltenni a kérdést miszerint a 2008-as alkotmányreformra terelődött hirtelen figyelem mögött nem fedezhető-e fel valamilyen a választásokat befolyásolni kívánó hátsó szándék. Az aláírások gyűjtéséért folytatott harc során a kis pártok elég gyakran hangoztatják, hogy nem érik el a megfelelő számú szavazatot, illetve utalnak a nagy pártok, úgy mint az UMP (Union pour un Mouvement Populaire - Unió egy Népi Mozgalomért) és a PS (Szocialista Párt) hegemóniájára, ezáltal növelvén a szavazók irántuk érzett szimpátiáját. Igen sok port kavart ily módon a Front National aláírásgyűjtése, mely pártot gyakran mutatnak be úgy, mint a megbélyegzés áldozatát. Mindenesetre minden párt használja és kihasználja ezt a támogatói rendszert annak érdekében, hogy növelje a médiában való szereplését, hű példa erre a múlt péntek, amikor a támogatók listái benyújtásra kerültek. Szinte minden párt képviselője az utolsó napon nyújtotta be listáját az Alkotmánytanácshoz, megőrizvén ezáltal az izgatott várakozást az utolsó pillanatig.
Nélkülözhetetlen rendszer
A támogató rendszer negatívumai ellenére, mint például a túlzott médiaszereplés, nélkülözhetetlen a demokrácia megfelelő működéséhez.Való igaz, hogy a kis pártok nem mindig kapják meg az elvárt aláírásszámot, azonban elengedhetetlen az első fordulóban részt vevő jelöltek számának szabályozása, illetve a komolytalan jelöltségek kiszűrése. A francia köztársasági elnökválasztás első fordulóját gyakran használják olyan jelöltek, akik nem is vágynak az elnöki posztra, csupán az ismertségre pályáznak. Ezen felül teljen demokratikus megoldás az, hogy a polgármesterek szabadon dönthetik el kinek adják támogatásukat, illetve, hogy egyáltalán támogatnak-e egy jelöltet vagy sem, és hogy döntésüket mindenez után ismertetik a választóikkal. A polgármestereknek nyilvánosan kell felelősséget vállaniuk döntéseikért.
A jelenleg is érvényben lévő vita, mely a támogatói rendszert övezi nem illegitim, a szükséges kérdéseket fel kell tenni, azonban nyilvánvalóan nagy teret nyert néhány olyan párt kampányának keretében, mely önmagát áldozatnak tünteti fel. Ez a rendszer demokratikus, és nélkülözhetetlen az elnökválasztás hatékony kimeneteléhez.
A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.
Swipe to see the other side.
Hozzászólások
Új hozzászólás