Devizahiteles mentőcsomag: kudarc vagy siker?
1929
Forrás
A harmadik Orbán-kormány egyik legmarkánsabb intézkedése a devizahiteles törvénycsomag. Valóban sikerült megoldást találni a súlyos társadalmi problémára?
Nagy ámítás, kis segítség
2015. 02. 10. - 11:30
Bár az elszabadult svájci frank árfolyam miatt az Orbán-kormány most könnyedén tündökölhet a hős megmentő szerepében, a dolgok mélyére ásva a siker koránt sem egyértelmű. A bankok elszámoltatását ígérő szemfényvesztő kampány ellenére az adósságterhek könnyítése elmarad az elvárttól.
„Van magyar modell és sikeres” – nyilatkozta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, a devizahitelek forintosítása kapcsán, a svájci jegybank 2015. január 15-i döntését követően, amely megszüntette a frank és az euró közti árfolyamküszöböt. Az intézkedés a pénzügyi világ felbolydulását vonta maga után és soha nem tapasztalt (egy napon belül 40%-os) kilengéseket eredményezett a svájci frank árfolyama javára a forinttal szemben.
Sokak szerint beszélhetünk „magyar modellről”, amely megmentette a nemzetgazdaságot. A forintosítási törvény 2014. november végi elfogadásával ugyan kevesebb felelősség hárul a bankokra, hiszen a piaci pánik kevésbé érinti őket, de a piaci történések továbbra is hatással lesznek a hazai mikro- és makrogazdaságra.
Segítünk, csak nem annyira
A svájci jegybank döntése által előidézett rendkívüli gazdasági helyzettől függetlenül, a forintosítási törvény több sebből is vérzik.
A jogszabály tartalmát illetően a devizahitelesek méltán érezhetik magukat becsapva. A kormány bankok elszámoltatását hirdető óriásplakátjai miatt ugyanis a tavalyi év októberéig az árfolyam jóval alacsonyabb szinten történő rögzítésében reménykedhettek. A végül a törvény által megjelölt törlesztési árfolyam azonban még mindig nagy terheket hagy a családokon.
Fölmerül az a kérdés is, hogy a második Orbán-kormány hatalomra kerülése óta (2010 tavasza), miért csak most, majdnem négy és fél évvel később kerül sor a forintosításra, hiszen ez idő alatt közel 40%-os forintgyengülést tapasztalhattunk a svájci frankhoz képest. Nem beszélve arról, hogy ezen intézkedésre az MNB-ben már korábban is elegendő devizatartalék gyűlt fel a végrehajtáshoz, s így elkerülhető lett volna a hitelek tömeges nem-teljesítővé válása. Az Orbán-kormánynak erkölcsi kötelessége is lett volna a mihamarabbi beavatkozás, mivel 2001-től, az első Fidesz-kormány alatt kezdődött a devizahitelek – elsősorban ingatlanfedezet melletti – tömeges folyósítása.
Ha az ügyet a bankok szemszögéből vizsgáljuk, beláthatjuk, utóbbiaknak kamatbevételeiket illetően is komoly kieséssel kell szembenézniük, a diktált forint kamatplafon nem fedezi a hitelek árában érvényesítendő kockázati felárakat. A hazai bankok mind az MNB által már jóval korábban megvásárolt, olcsóbban megszerzett tartalékából szerzik a devizát. A forintosítással együtt ez mintegy 150 milliárd forintnyi nyereséget hoz majd a Matolcsy György által vezetett intézménynek. Amennyiben az említett mértékű nyereség létre jön az MNB mérlegében, akkor azt az államadósság csökkentésére illene fordítania, nem pedig olyan társadalmi felelősségvállalási programra, amelynek keretében az MNB piaci ár fölött vásárol felesleges ingatlanokat... Vagy olyan nem akkreditált luxusképzésekre, amely költségvetése meghaladja a teljes magyar felsőoktatásra egy évben fordítható kiadásokat.
Kiken segít valójában a törvény?
Ahogy azt számos közgazdász is megerősíti, a forintosítási törvény önmagában nem csökkenti a társadalom pénzügyi terheit, csupán egy eszköz arra, hogy az ország amúgy sem fényes gazdasági helyzete ne romoljon még tovább. Az adósoknak továbbra is rendkívül magas törlesztőrészleteket kell fizetniük, hiszen a törvény által 260 Ft-on rögzített svájci frank még mindig közel felével több a hitelfelvétel idején jellemző árfolyamnál. Az eladósodottak tehát még mindig évekig, sőt évtizedekig nyöghetik a sokszorosára nőtt, s a forintosítás által sem csökkentett adósságukat.
Paradox módon megint azok jártak jól, akiknek szerencsésebb anyagi helyzetük révén devizahitelük eddig sem jelentett komolyabb fejtörést, míg azoknak, akik már eddig is hátralékosok voltak, csak bebetonozták az „eddig elért” árfolyamveszteségüket, igaz a további romlástól mindkét csoportot megkímélték.
Véletlen egybeesés vagy tudatos propaganda?
A helyes időzítés a politika egyik legfontosabb eleme. Korántsem különös tehát, hogy éppen 2014 végén, amikor az Orbán-kormány népszerűsége meglehetősen megcsappant, egy viszonylagos védelmet nyújtó, pontosabban annak látszó intézkedéscsomaggal próbálták visszanyerni a megritkult jobboldali választótábor szimpátiáját. Mint ismeretes, a devizahiteleseket mentő intézkedéscsomag bejelentését a részletekbe menő tisztázás nélkül, az októberi önkormányzati választás előttre időzítették. A kevésbé pozitív részleteket csak ezután ismerhettük meg. A 2015 eleji svájci jegybanki döntés valóban jól jött a kormányzat számára, hiszen így a forintosítás nélkül az adósok még nagyobbat bukhattak volna.
Ugyanakkor nem szabad, hogy ez elfelejtesse velünk, mennyit buktak eddig, a megkésett és vitatható intézkedések miatt.
A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.
Tökéletes időzítés: nincs több devizahitelezés
2015. 02. 09. - 12:15
Nemrég még a devizahitelek aranykorát éltük, amely egyre nagyobb veszélynek tette ki a gazdaságot. A magyar példa azonban mutatja, hogy lehetséges határt szabni a lakosság eladósításának.
A közelmúlt deviza-eseményeit idézte fel 2015. január 15., amikor is a svájci jegybank elengedte az euróval szembeni árfolyamküszöbét. Korábban a japán jen okozott hasonló hitelválságot számos hazai háztartást sodorva a fizetésképtelenség küszöbére, a 2008 után bekövetkező árfolyamugrást követően, mely hozzávetőlegesen megduplázta a törlesztőrészleteket. A magyar kormány életmentő lépéshez folyamodott a 2015. február 1-jén életbe lépő törvény által, amely véglegesen fixálja a devizahitelek törlesztési árfolyamát. Az árfolyamok 2014. november 9-i (CHF: 256,47, EUR: 308,97, JPY: 2,163 forintos árfolyam) rögzítésének célja megszüntetni az árfolyamkockázatot, továbbá stabilitást kínálni az eladósodott lakosságnak. A kormány ezáltal – továbbá a bankokat érintő új törvényekkel, amelyek alapján az egyoldalú, indokolatlan kamat, díj és költségemeléseket, valamint az árfolyamrésből adódó többletköltségeket a pénzintézeteknek vissza kell fizetni – tervezi 25-30 százalékkal csökkenteni a törlesztő részleteket. Ezzel jelentősen enyhíti az 1,3 millió magyar családot érintő, devizahitelek okozta súlyos károkat.
Pénz beszél…
Úgy tűnhet, hogy a kormány csak dobálózik a számokkal a svájci frank árfolyamának hirtelen megugrása után, de ezek meglapozott számítások, amelyek pozitív képet mutatnak. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy a bankok elszámoltatásával 1000 milliárd forintot kapnak vissza a deviza alapú lakáshitellel rendelkező családok, mely összeg megegyezik a hazai GPD 2 százalékával. Továbbá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleménye alapján, a devizahitelek forintosításából származó mintegy 136 milliárd forintos nyereségéből, melyet a közösségi vagyon építőelemének tekint, 100 milliárd forintot a jövő éveket terhelő esetleges veszteségekre, a fennmaradó összeget pedig az eredménytartalékok megemelésére fordít.
Az eladósodás maga hosszú folyamat volt, így nem is lehetett elvárni a 2010-től kormányzó koalíciótól a villámgyors lépést. Bár végleges, átfogó megoldás csak most született, visszatekintve jól látható, az Orbán-kormány 2010-től folyamatosan kezelte a kérdést (kilakoltatási moratórium, végtörlesztés, árfolyamgát, stb.). Az intézkedéssorozat minden eleme nagy segítséget jelentett a bajbajutottaknak, annak ellenére, hogy az adósmentés csak a Svájci Jegybank közelmúltbéli döntését követően vált nemzetközi szinten is látványossá. A devizahitelesek megsegítését célzó jogszabályok megalkotása sem egy-két tollvonáson múlott. Figyelembe kellett venni az ország gazdasági, politikai helyzetét, valamint a jogbiztonságot. Az árfolyamrés és egyoldalú kamatemelések tisztességtelenségét előbb a Kúriának kellett megállapítania, csak azután léphetett a jogalkotó. A mostani forintosítási törvény, amely csak az Alkotmánybíróság hozzájárulásával válhatott teljesen legitimmé, nem csupán tárgyalóasztal körüli beszélgetéseket feltételezett. Fontos tényező volt a pénz- és tőkepiaci szereplők ellenállásának kizárása, hiszen hatékony gazdasági intézkedést csak a gazdasági szereplőkkel együttműködve lehetett hozni.
... kutya ugat
A lakosság ’90-es évektől való fokozatos eladósodása csak erősödött a 2002 és 2010 közötti baloldali kormányzás idején. Az ellenzék most kritizál, közben elfelejti, hogy a helyzetet nagymértékben a szocialista-liberális kormányzás idézte elő. Mint ismert, a 2002-től magasan tartott jegybanki alapkamat miatt a forinthitelek elvesztették vonzerejüket az újfajta, alacsony kamatú, devizahitel-konstrukciókkal szemben. Az akkori kormányok úgy sodorták a lakosságot a vonzónak tűnő devizahitelek felé, hogy közben minimális védelmet sem biztosítottak az esetleges kockázatokkal szemben. A pénzintézetek így akadály nélkül csábíthatták ügyfeleiket kedvező kamatú hiteleikkel, elrejtve a kockázati költségeket, melyek viszont ma a legfontosabb tényezői a hitelválságnak. A Bajnai-kormány látszatintézkedése, a be nem tartott és be nem tartatott, 2009-es banki etikai kódex semmit sem segített a problémán. Így a forintosítás jogosan terheli nagy részben a banki szférát: az elszámolások által nagy kamatcsökkenés várható, mely alacsonyabb, mint a bankok által kínálható kamatszint. A most sorra kerülő elszámoltatás azért sem alaptalan a pénzintézetekkel szemben, mivel idegen valutában kínált kedvező kamatú hiteleikkel a hazai bankok hátrányára hatalmas profitra tettek szert. A 2015-ös év keserűnek ígérkezik számukra, mivel az MNB fokozottan fogja ellenőrizni a forintosítási, az elszámolási és a fair bankokról szóló törvény végrehajtását. Ugyanakkor a bankoknak sincs okuk panaszra. Még mindig sokkal jobban jártak, mintha hirtelen több ezer nem fizető adóssal találták volna szembe magukat.
Magyarország végre (elismerten) jól teljesít?
Végre eljutottunk odáig, hogy Magyarország gazdaságpolitikájával példát mutat európai országok körében, amelyet a kormány deviza-katasztrófa megelőző lépésével kapcsolatban tett több külföldi pozitív visszajelzés is mutat. Horvátország január 21-én jelentette be, hogy kész megfontolni a frankhitelek helyi devizára történő átváltását. Közben úgy tűnik, ezúttal nem magyar, hanem lengyel és osztrák bankok kerültek nagy veszélybe, ahol 35 illetve 29 milliárd dollárnyi svájci frank alapú jelzálog adóssága van a lakosságnak. A Bloomberg hírügynökség is kiemelte, hogy a kormány egy pénzügyi katasztrófát került el a devizahitelek folyósításának véghezvitelével. Ezen kívül többen, mint Szabó László, a Concorde Alapkezelő elnöke elismeréssel fogadta az időzítést, megcáfolva azokat, akik a kormány döntését késedelmesnek tartották. A külföldön sokat bírált Orbán-kormány ezúttal megérdemli a nemzetközi vállveregetést.
A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.
Swipe to see the other side.
Hozzászólások
Új hozzászólás