A nemzeti konzultációk - előnyök és hátrányok között
Nemzeti konzultáció - a közvetlen demokrácia új eszköze
Modern értelmezés szerint a jogállamiság egyik alapelve az, hogy az állam biztosítja az emberi jogokat az állampolgárok részére, beleértve nem csak a szólásszabadságot, de a döntéshozatalban való közvetett vagy közvetlen részvételt is melyet más szóval törvényhozásként nevezünk. Ebből a nézőpontból vizsgálva, az állam biztosítja a fenti szabadságjogokat minden állampolgárának mind a közvetlen demokrácia eszközeivel, úgymint népszavazásokkal, polgári kezdeményezésekkel, mind a deliberatív demokrácia kellékeivel is. Az utóbbi egy vita nemzeti szintre emelését jelenti, ahol az egymással szembenálló pártok véleményei és érvei összecsapnak annak érdekében, hogy kompromisszum és azzal együtt megegyezés jöjjön létre a különböző vélemények vagy érdekek képviselői között.
A nemzeti konzultációk fontossága
Amikor a kormánypárt, a Fidesz által szervezett nemzeti konzultációkról beszélünk, a közvetlen demokráciára fentebb említett utóbbi, deliberatív formájára érdemes gondolnunk. Egy ellenzék által szervezett konzultáció célja nyilvánvalóan tökéletes ellentétben állna a kormánypárt által megrendezett konzultáció motivációival, de ebben a cikkben nem az a célunk, hogy kiemeljük e különbségeket, hanem hogy bebizonyítsuk azt, hogy a konzultációra az állampolgárok véleményhallatásának egy új eszközeként tekinthetünk, amelyet akkor vetnek be, ha a kormány az általa érzékenynek ítélt témákkal kapcsolatban vár visszajelzést.
A konzultációk számtalan előnye
Természetéből fakadóan a konzultációnak ugyan tanácsadói értéke van, de semmiféle kötelező erővel nem bír az államra nézve, ellentétben egy népszavazással. Ebben az esetben a fő cél az állampolgárok támogatásának megszerzése olyan különböző kérdésekkel kapcsolatosan, melyek több vitát igényelnek annak érdekében, hogy egy intézkedést az állampolgárok többségének szimbolikus hozzájárulásával hozzanak meg.
Azt a legfontosabb kihangsúlyozni, hogy ellentétben a népszavazással, mely pontos szabályok és előre meghatározott, merev feltételek mellett folyik, egy nemzeti konzultáció megvalósítása nem egy bonyolult eljárás tárgya, kezdeményezésére és módjára nem vonatkozik egy sorozat szigorú előírás.,. Ehelyett minden nemzeti konzultációt a kormány kezdeményez azzal a céllal, hogy jobban megismerje a közvéleményt a legfontosabb kérdéseket illetően.
Jelentős számú állampolgár bevonása
Nyilvánvaló, hogy a válaszok száma nagymértékben függ a kérdőívben foglalt témák aktualitásától - általában 500 000-700 000 választ gyűjtenek össze a teljes szavazóképes lakosságtól -, ami bizonyos közömbösséget mutat az állampolgárok részéről. Ugyanakkor ez nem kivételes jelenség, hanem a magyar politikai élet egy általános jellemzője.
A részvétel aránya tehát mindig a témán múlik, ahogyan a megkérdezés módja a téma összetettségétől függ. Így a nemzeti konzultációk egyik előnye az, hogy a népszavazással ellentétben a kormánynak lehetőségében áll feltenni egy sor kérdést, melyek további információk megszerzését eredményezhetik, ezzel segítve a résztvevőket az adott téma jobb megértésében.
Ami lényeges a továbbiakban az az, hogy a kérdőívek visszaküldése díjmentes és mivel egy ilyen konzultáció lefolyása nem korlátozódik egy napra, azoknak, akik úgy döntenek, hogy kitöltik és visszaküldik a kérdőívet, több nap áll rendelkezésükre a válaszadásra. A legutóbbi nemzeti konzultáció óta a kérdőívek online is kitölthetők, ami lehetővé teszi a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok részvételét, mely által ők is hozzájárulhatnak annak legitimitásához.
Következésképpen a nemzeti konzultáció felfogható a központi hatalom és választói közötti közvetlen párbeszédként, hiszen utóbbiaknak lehetőségük van kifejezni véleményüket. Ezáltal a kormány nem csak arra képes, hogy egyetértésre törekedve megőrizze a választói bázisát, hanem hogy döntéseket hozzon az általa létfontosságúnak tartott kérdések segítségével.
A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.
Van-e valós közvélemény a nemzeti konzultációk mögött?
A közvetlen demokrácia ezen eszközének eredményeit vizsgálva számos megtévesztő tényezőt találunk, mint például a kérdőívet kitöltő emberek politikai hovatartozását, a magyar kormány politikai legitimitásra való törekvését és a kérdőívben foglalt kérdések kétértelműségét.
A konzultációban feltett kérdések kihívása
Annak érdekében, hogy jobban megértsük e politikai kezdeményezés kihívásait, meg kell vizsgálnunk a magyar kormány által feltett kérdések jellegét. A kérdések természetét tekintve elmondható, hogy azok zárt kérdések, melyek nem teszik lehetővé az állampolgárok számára, hogy kifejezésre juttassák véleményüket egy nem csupán fontosnak, de a magyar kormány által vitathatónak ítélt jelenséggel kapcsolatban. Ez megakadályozza az ellenzékhez köthető személyeket a kérdőív kitöltésében, hiszen csak egy lehetőség választható és nincs mód a választ igazoló érvek kifejtésére. Az ellenzék elhatárolásával megvan a veszély egy nagy csoport elvesztésére, mellyel a nemzeti konzultáció egy korlátozott csoport véleményén alapuló, teljesen egyoldalú képviseletté válik.
Egyoldalú reprezentáció
Ami a kormány közvetlen demokráciai kezdeményezéseit illeti- melyekbe beletartozik a nemzeti konzultáció is-, azok gyakran élvezik a Fidesz szimpatizánsok támogatását. E kezdeményezés fontossága számtalanszor ki lett emelve, azon elképzeléshez hasonlóan, miszerint a nemzeti konzultációk, és a 2016. október 2-i népszavazás is legyen nyitott minden magyar állampolgár számára, beleszámítvaa határon kívül élőket is. E mögött az emberek általános érdeklődésének hiánya és a magyar kormány külpolitikájának elutasítása áll. A magyar kormány mögött álló stabil támogatócsoport jelenléte ellenére megállapíthatjuk, hogy a Fidesz szimpatizánsokat leszámítva, az ellenzék tagjai nincsenek meggyőződve a nemzeti konzultáció hatékonyságáról. Ebből kifolyólag az is egyértelmű, hogy ez a nemzeti konzultáció nem alkalmas arra, hogy a magyar kormány politikájának legitimálására szolgáljon.
Politikai legitimáció
Ahogy az már említésre került, a nemzeti konzultáció a magyar kormány egyik kulcsfontosságú eszközénektekinthető, mellyel intézkedéseit igazolja.Megvizsgálva a nemzeti konzultációk, vagy akár a 2016 október 2-i népszavazás eredményeit, nem csupán a válaszok homogenitását fedezhetjük fel, hanem a tendenciát is, miszerint azok az emberek, akik visszaküldik a kérdőíveket, támogatják a magyar kormány által képviselt elképzeléseket. Ezáltal egyértelmű, hogy a kormány akciói mögött mindig lesz egy támogató csoport, amely nem csupán stabil, de egyfajta legitimitást is ad a kormánypárt intézkedéseinek. Az effajta legitimáció mindig előnyös a közelgő parlamenti választások fényében. Gyakorlatilag a konzultációk lehetőséget adnak arra, hogy a kormány előzetesen felmérje győzelmének esélyét és ezzel együtt a kérdőívek a Fidesz magas népszerűségét is megmutatják.
A fenti érveket számításba véve megkérdezhetjük magunktól, hogy a közvetlen demokrácia ezen eszköze valóban hatékony-e vagy hogy valójában nem csak a kormány módszere saját intézkedései igazolására. A már említettek alapján világos, hogy a magyar kormány legitimálja saját tevékenységét és meg kívánja mutatni a nagy támogatói csoportját. Ugyanakkor érdemes megjegyeznünk, hogy ez az eljárás költséges és végül is csak arra jó, hogy megbecsülje a jelenlegi kormány népszerűségét. Továbbá ez a módszer nem vonja be az ellenzéket a vitába, hiszen a konzultációk nem foglalnak magukba olyan fontos témákat, mint a közegészségügy, oktatás, jólét vagy az állampolgárok biztonsága.
A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.
Swipe to see the other side.
Hozzászólások
Új hozzászólás