Momentum: múló pillanat, vagy a jövő pártja?

A Momentum 2015-ben alakult, majd két évvel később szerzett ismertséget a NOlimpia néven elindult kezdeményezésével. Ekkor még csak egyesület volt, ám aktivistái az összefogás erejével 266 ezer aláírást gyűjtöttek össze az olimpiarendezésről szóló népszavazás kiírásáért. A kormány végül meghátrált és visszavonta a 2024-es olimpiai pályázatot. A mozgalom hamarosan centrista párttá alakult, mely új színfoltot képvisel a magyar politikai palettán: elvetve a jobb-bal és a liberális-konzervatív kategorizálást. Sajátos politikát képvisel, melynek éppúgy része a globális piac vagy az integrált oktatás támogatása, mint a határok védelme.

Újgenerációs politika

A Momentum különösen a fiatalokra épít, őket igyekszik megszólítani, hiszen maga is új generáció képviselőjeként lép fel a magyar politikai életben. A Policy Solutions 2016-os felmérése szerint a közép-európai régió államaiban (Lengyelország, Bulgária, Ausztria, Magyarország) a magyar fiatalok a legkevésbé elégedettek életükkel és lehetőségeikkel. A megkérdezettek 32,1 százaléka vallotta, hogy elégedetlen, 7 százaléka pedig teljesen kiábrándult. Az előbbi érték négyszerese, az utóbbi hétszerese az osztrák fiatalok körében mért adatoknak. A Momentum különlegessége abban is rejlik, hogy a fásulttá vált, politikailag inaktív ifjúsághoz szól, érezteti velük, hogy összefogással javíthatnak a lehetőségeiken, új horizont nyílhat meg előttük. Ahogy a párt programjában is szerepel, céljuk bevezetni Magyarországot a 21. századba, ezt pedig közös célok mentén kívánják megvalósítani. A Momentum az elmúlt 28 év során beteljesületlen álmokra fókuszál, hiszen – a kormány állításaival szemben – Magyarország teljesítménye nem javult, sokkal inkább romlott.

A program tizenkét fő kérdéskörrel foglalkozik, többek között az oktatás pénzügyi és szakmai hátterével, a fenntartható fejlődéssel, a nyugdíjrendszer átalakításával, a munkaerőpiac reformjával, az egészségügyi szolgáltatások korszerűsítésével, az egyenlő bánásmóddal, az Európa-barát politikával és a családbarát támogatásokkal. Külön fejezetet szentel a rendszerszintű korrupció felszámolásának is, mely az elmúlt időszak eseményeinek (mint az Elios-ügy vagy a Transparency International friss korrupciós felmérésének elkeserítő eredményei) tükrében különösképp lényeges pont. A párt – számos egyéb ellenzéki szereplőhöz hasonlóan – hangsúlyozza, az egyre nagyobb mértékű korrupció jelentős gátat szab Magyarország fejlődésének, így a jelenleg működő rendszer nem fenntartható.
A Momentum politikája tehát egyaránt foglalkozik az Y-generáció kihívásaival és az egész ország számára létfontosságú problémákkal. A programot azonban sokan azzal támadták, hogy üres ígéreteket tartalmaz, megvalósításához nem áll rendelkezésre kellő fedezet. A párt válaszolt honlapján, mindenki számára elérhetővé tette azon elemek listáját, melyeket első körben lefaragna a költségvetésből. Ilyen kiadás például a kormány budai várba költöztetése, a Paks2 projekt, a nagy és túlfizetett államapparátus, a Belgrád-Budapest vasútépítés, az Eximbankon keresztüli hitelosztás vagy a stadionok költségei. A listán felsorolt tételek megszüntetésével, a számítások szerint, az államkassza 306 milliárd forinttal gyarapodna. A program kidolgozását a 444 információi szerint 150 külső szakértő bevonásával végezték, így korántsem tűnik helytállónak a kijelentés, miszerint a tervezet megalapozatlan és csak „összetákolt”. A Momentum egyértelműen komolyan veszi a politikát, valódi ellenzéki szerepet tölt be, és szándékai nem csupán egy választási ciklusra szólnak.

A Momentum törekvései

Fontos leszögeznünk, hogy nagyon fiatal pártról van szó, így a parlamenti küszöb elérése is hatalmas siker lenne. Bírálói előszeretettel bélyegzik múló, gyenge mozgalomnak. Ezért érdemes megvizsgálni a Fidesz történetét. A jelenlegi kormánypárt 1988-as megalakulását követően olyan generációs szövetségként működött, mely különböző fontos társadalmi kérdésekben szervezett demonstrációkat – akárcsak a Momentum. Két évvel később, az első szabad választásokon parlamenti párttá lépett elő, kormányt azonban csak 1998-ban alakíthatott (koalícióban az MDF-fel és az FKgP-vel). Azon bíráló hangok, amelyek a Momentumot „kispárti” és úttörő mivolta okán múló délibábnak titulálják, megalapozatlanok, hiszen jelenlegi kormányunk is hasonló pártkonstrukcióból indult.

Összességében a Momentum több egyszerű pártnál, a mozgalom elnevezés sem véletlen. Fekete-Győr András elnök a 24.hu-nak adott interjújában elmondta: a közösség erejében hisznek, többek között az különbözteti meg őket a többi párttól, hogy kiterjedt önkéntes-hálózattal dolgoznak. Fiatalok, akik fizetés nélkül, éjt nappallá téve tevékenykednek, matricáznak, aláírásokat gyűjtenek a pultoknál. A Mozgalom tagjai szimpatizánsoknál kopogtatva, itthon és külföldön szerveznek közösségeket. Fekete-Győr András szerint, a mozgalom az aktivisták nélkül nem működhetne, csak így juthatnak el a szavazókhoz, mivel a Momentum nem rendelkezik olyan anyagi háttérrel és befolyásos támogatói körrel, mint más ellenzéki pártok.

A többi politikai szereplőtől abban is különböznek, hogy a választások előtt nem állítottak miniszterelnök-jelöltet, amely nem zárja ki, hogy a párt parlamentbe vagy kormányra juthasson, illetve koalícióra lépjen másokkal. Most azonban olyan innovatív konstrukcióban gondolkoznak, mely nem egy személy köré szerveződik, hanem tízfős „generációs követekből” álló csoport képviselné az ország, a lakosság érdekeit. Van köztük „Brüsszelből hazaköltözött EU-s diplomata, vidéki roma polgármester, mozgáskorlátozott civil aktivista, konzervatív vidéki egyetemista, amerikai-magyar kettős állampolgár, többgyermekes családanya is. Ők azok, akik együttes erővel tudják képviselni az egész nemzetet” – áll a párt januárban kiadott közleményében.

A Momentum végső soron azért képez hiteles ellenzéket, mert lendületes és emberi. A párt nem azt harsogja, hogy az egyetlen járható út az általa kínált politika, ennél jóval reálisabban viszonyul a választókhoz és a többi párthoz. Fekete-Győr András úgy fogalmazott: „arra kell szavazni, akiben lehet hinni, aki elhozza a reményt, aki teljesíti, amit vállal, aki cselekszik.” Bármilyen eredményt is érjen el az áprilisi választásokon, a Momentum hosszú távra tervez. A párt a napokban jelentette be, hogy az aláírásgyűjtési időszak után tárgyalnak az együttműködésről az LMP-Új Kezdettel. A Momentum – függetlenül attól, eléri-e az 5 százalékos parlamenti küszöböt 2018 áprilisában – tényleges és hatékony politikát szorgalmaz, és készül az ellenzékiségre abban az esetben, ha ismét a Fidesz alakítana kormányt. A Momentum mozgalomból új politikai generációvá nőtt, mely „utolsó bástyája annak a fiatalságnak, akik még itthon maradtak”.