Bevándorlási kvóták: indokolt-e az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása a Cseh Köztársaság ellen?
1980
Az európai bevándorlási válság megoldására való törekvés úgy tűnik, hogy jelenleg inkább megosztja, mint egyesíti az országokat. A bevándorlási kvóták az Európai Unió (EU) és egyes országok, különösen a V4 csoport tagjai (Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia) között feszültségeket keltenek. Az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé vitte a Cseh Köztársaságot, Magyarországot és Lengyelországot. A per még zajlik és felmerülhet a kérdés: indokolt-e az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása a Cseh Köztársaság ellen? A vitacikk szerzői cseh hallgatók - Barbora Kvasnickova Prágában, Simona Otrisalova Brnoban tanul.
Az ország közvéleményének tagadása
Translator
2018. 06. 30. - 13:10
Amit ma az európai bevándorlási válságnak nevezünk, az az elmúlt négy év időszakát fedi le. A 2015 áprilisa után EU-ba (Európai Unióba) érkező emberek számának gyors növekedése az egyes országokat eltérő módon érintette. Ezért nem meglepő, hogy a tagországok mélyen megosztottak a kérdésben.
Az új dublini rendelet (Dublin III) hatályon kívül helyezését követően az EU legfelsőbb bírósága úgy határozott, hogy "a tagállamok kénytelenek lesznek több ezer menedékkérőt befogadni kötelező kvótarendszer alapján." * Ha a kvóták helyes lépésnek bizonyultak volna, akkor nem kellene, hogy még most, három év eltelte után is támogassa őket valaki? Hogyan lehet egyáltalán a Cseh Köztársaságot ma beperelni azért, mert nem valósít meg egy eleve sikertelen rendszert?
KVÓTÁK: egy nem túl ígéretes kezdet kiszámítható végkifejlete
A Cseh Köztársaság a kötelező kvótarendszert már 2015-ös elindulása óta ellenezte. Ekkor, a bevándorlási válság csúcsán hozott az EU legfelsőbb bírósága határozatot a tagállamok több ezer menedékkérő befogadására való kényszerítéséről, egy kötelező kvótarendszer alapján. Míg az Európai Bizottság többsége támogatta a rendszert, egyes országok még mindig azzal érveltek, hogy nincsenek megfelelően berendezkedve egy ilyen radikális változásra. Magyarország, Szlovákia, a Cseh Köztársaság és Románia számára a muzulmán országokból érkező emberek integrálása komoly terhet jelentett, mert állításuk szerint nem elég felszereltek a menekültek fogadására. Bár a rendszer ellen szavaztak, ezeknek az országoknak ugyanúgy be kellett vezetni az egységes kvótarendszert, különben bírságot kell fizetniük.
Vagyis a döntés, hogy egy előre meghatározott számú menekültnek kötelezően menedéket biztosítson, semmikppen nem a Cseh Köztársaságtól származik.
A kvóták ellenzése miatt nem lenne szabad szabálysértésért perelni a Cseh Köztársaságot, hiszen ezen véleményét a tagállamok többsége szintén osztja. Amikor a kvótarendszer hatástalannak bizonyult a menekültek újraelosztására, az EU továbbra is fenntartotta a dublini szabályozást. Bohuslav Sobotka, a cseh miniszterelnök akkoriban kijelentette, hogy ha szükséges, a Cseh Köztársaság inkább megvédi magát az igazságszolgáltatási intézményekben, mint hogy a "diszfunkcionális kvótákat" támogassa ** Leszavazva, elégedetlenül és rossz fényben bemutatva: a Cseh Köztársaság nem szeretné, ha így emlékeznének rá.
Mondani könnyű, megtenni nehéz
A többi országgal ellentétben, amelyeket az Európai Bizottság ugyanazon vád miatt perel, a Cseh Köztársaság legalább néhány menekültet befogadott. Például Lengyelország 2015 decembere óta nem hajtott végre áttelepítési intézkedéseket, pedig a kvótarendszer mellett szavazott. Tekintettel a Cseh Köztársaság méretére, a legalább 12 menekült és a 2017-ben jelentkező, összesen 1445 menedékkérő közül többek befogadása apró, mégis szimbolikus lépésnek tűnik az európai szolidaritás felé. Viszonzásképpen elvárható lenne a kölcsönös tisztelet. Valójában a cseh talán egyike a nagy számok kezelésére legkevésbé alkalmas bevándorlási rendszereknek. A hosszadalmas cseh folyamat interjúból, tesztekből és a családi háttér vizsgálatából áll, emiatt több hónapig tart.
Az Európai Tanács egy hónapot adott a Cseh Köztársaságnak a reagálásra, mielőtt a bírósághoz fordulna. Érdekes módon két hónapos határidőt szokott adni, és így amikor Csehországtól nem érkezett válasz, a feszültségek csak tovább nőttek. A folyamat átláthatóságának hiánya is kulcsfontosságú tényező, amely ugyan tovább rontja a helyzetet, de a vádakat nem indokolja.
A CZEXIT kockázata: nincs szükségünk erre a nyomásra
A tettek beszédesebbek, mint a szavak, és a cseh parlamenti választások során a bevándorlóktól való félelem döntő érvnek bizonyult. Ahogy említettük, a Cseh Köztársaság összesen 12 menekültet fogadott be – ez olyan csekély szám, hogy a közösségi hálókon keresztül találkozókat szerveznek befogadottakkal, hogy a nyilvánosság láthassa őket. Azonban ez a kis szám nem akadályozta meg a teljes népesség közel 11% -át abban, hogy 2017 októberi parlamenti választásokon a szélsőjobboldali pártokra szavazzanak. Kiváltképp a "NEM a bevándorlókra" szlogenű SPD pártra, amely most 22 helyet foglal el a 200 fős parlamentben, meghaladva ezzel a befogadott menekültek számát. Minden további nyomásgyakorlás az EU részéről csak erősíti az országban az intézmény népszerűtlenségét.
Nagy-Britannia, amely megszavazta az EU-ból való kilépést, a népszavazás után szakított korábbi menekültpolitikájával. Mi történne, ha a Cseh Köztársaság is így mentesítené magát a rendszer alól? A leginkább EU-párti TOP 09 párt éppen csak elérte az 5 %-os parlamenti küszöböt. Ha fent szeretnék tartani az EU pozícióját a csehek körében, bölcsebb lenne visszavenni az igényeiből, ahelyett hogy tovább erőltetné őket, hiszen így is forró a talpa alatt a talaj.
Összességében úgy tűnik, hogy a Cseh Köztársaság megközelítését nem támogatja a többi EU-tagállam, és ezért a Köztársaságot most olyan dolgok miatt vádolják, amelyek vállalásába eleve bele sem egyezett. Végül ismét Bohuslav Sobotka - a kvótarendszer korábbi ellenzője – volt az, aki három éve figyelmeztetett az EU iránti bizalom csökkenésére a népesség körében. Azóta nem sok minden változott Csehországban, és minden nézeteltérés egy újabb ok a radikális beavatkozásra. Hogy egy ilyen lavinát megelőzzön, az Európai Bizottságnak ejtenie kellene a vádakat a Cseh Köztársaság ellen, és üdvözölnie kellene bevándorlási politikájának további változásait.
*https://www.telegraph.co.uk/news/2017/09/06/eu-court-rejects-refugee-quota-challenge-hungary-slovakia/
**https://www.theguardian.com/world/2017/jun/13/eu-takes-action-against-eastern-states-for-refusing-to-take-refugees
A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.
Harc az idegengyűlölettel
Translator
2018. 06. 30. - 13:10
Európára rányomta bélyegét a migrációs válság. Több millió ember lépi át az Európai Unió (EU) határát, különösen Görögországét és Olaszországét. Az EU úgy döntött, hogy segítséget nyújt e két államnak azáltal, hogy kvóták szerint újraosztja a menedékkérőket, ami néhány országban, például Csehországban ellenállást és tiltakozásokat váltott ki. Ennek kkövetkeztében az Európai Bizottság úgy döntött, hogy szankciókat vet ki az országra.
A cseh társadalmat nyugtalanítja a menekültek befogadásának gondolata. Az Európai Unió döntéseihez is ellenségesen állnak hozzá. Milos Zeman elnök és Andrej Babis miniszterelnök ismételten megtagadták az előre meghatározott kvóták alapján leosztott menekültek befogadását. A kvótarendszer alapján a Cseh Köztársaságnak 2700 személyt kellett volna befogadnia, az eddigi 12-vel szemben. Így hát nem meglepő, hogy az Európai Bizottság bünteti ezt a szabálytalanságot.
A Cseh Köztársaság nem ismeri fel teljes mértékben, hogy mennyire fontos a migrációs válság hatékony megoldása. Eddig az elnök, a kormány és a média csak arról beszélt, hogy miért nem lehet a migránsokat befogadni, de a következményekre és teljesítendő kötelezettségeikre nem gondolnak.
Emberi értékek
A menekültek elfogadása mindenekelőtt becsületbeli kérdés. Az erkölcs és a nemzetközi törvények arra ösztönöznek minket, hogy segítsünk a rászorulóknak. Ez emberbaráti feladatunk. A menedékkérők olyan emberek, akik örökre elhagyják hazájukat, mindegy, hogy ennek háború, az emberi jogok megsértése, éhínség vagy üldöztetés az oka. Ezek az emberek elindulnak az ismeretlenbe, a mi kultúránkhoz, és nekünk segítenünk kell nekik, integrálnunk kell őket.
Ezenkívül itt van a szolidaritás kérdése más uniós országokkal, különösen Olaszországgal és Görögországgal szemben, akik egyedül nem képesek megbirkózni a migrációs hullámmal. Ha az összes ország együttműködne, nagyon jól tudnánk irányítani a helyzetet. Szintén téves azt mondani, hogy a Cseh Köztársaságnak nem áll rendelkezésére elég eszköz, hogy 2.700 emberről gondoskodjon. Jelenleg 500 ezer külföldi lakik itt, 2700-zal több nem sokat számít, feltéve, hogy a menekülteken az egész cseh területen szórják szét, amelyet jelenleg 10,5 millióan laknak. Egyszerűen a hajlandóság hiányzik ennek az átgondolt stratégiával való végrehajtására.
A vállalt kötelezettségek megtartása
Az Európai Unió a Cseh Köztársaság által elismert jogszabályokkal összhangban döntött a kvótákról. Az EU követte a megfelelő eljárást és alapelveit a döntéshozatal során. A Cseh Köztársaság képviselői demokratikus keretek között kifejezhették aggályaikat. Az a tény, hogy nem tudták meggyőzni a többi ország képviselőit, nem az EU hibája. Ennélfogva tiszteletben kellene tartani a kötelezettségeket, ahelyett, hogy a kötelességeik és egy ratifikált döntés ellen lázadnának. A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogszabályokat. Ha egy ország az EU tagjává válik, tisztelnie kell aláírását. Az EU demokratikus törvényekre épül. Ha valaki nem tartja tiszteletben a törvényeket, meg lesz büntetve, mint minden demokráciában. Ilyen a rendszer, amelyet szabadon választottunk.
Kulturális gazdagodás
Ahelyett, hogy a menekültek befogadására kirótt kötelezettségként tekintenének, lehetséges haszonként kellene azt megközelíteni. A világ másik feléből érkező emberek gazdagíthatják társadalmunkat, kultúránkat. Ez véget vethet a cseh társadalomban gyökerező más nemzetekkel szembeni előítéleteknek. Új szempontokat és új tudást is hozhat, hozzájárulva az ország korszerűsödöséhez és fejlődéséhez. A sok gyermekkel rendelkező fiatal népesség javíthatja a nyugdíjasok helyzetét, és újból felfrissítheti az idősödő népességet. A migráció egyfajta agyelszívásként is értelmezhető. A Cseh Köztársaság profitálhatna a fiatal munkaerőt befogadásából, amely új gazdasági lehetőségeket teremthet.
A Cseh Köztársaságnak ezért a lehető leghamarabb változtatnia kell migrációs politikáján. Ha a szankciók elérhetik ezt az eredményt, akkor igenis szükség van a használatukra. Valójában a Cseh Köztársaság nem hagyott más opciót az Európai Unió számára.
A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.
Swipe to see the other side.
Hozzászólások
Új hozzászólás