http://duelamical.eu/
A másik cikkhez csúsztass oldalra!
98
179

Tömegesen mondtak fel a szlovák orvosok

7364
22%
78%
A szlovák kormány szükségállapotot hirdetett december 28-án kötelezve a sztrájkoló orvosokat arra, hogy visszatérjenek munkájukhoz. Visszaélésnek tekinthető-e a kormány részéről az orvosok szabadságjogait sértő lépés? Jogos volt-e mindenáron véget vetni az orvosi ellátás eddig példátlan krízisének?

Szlovákia az orvosok markában

Kristina Londakova | fordította: Kristina Londakova | 2012. Február 10. 01:13

Az átmeneti kormány gyengesége és a szlovák orvosi szakszervezetek elrugaszkodott követelései a szlovák betegellátás soha nem látott bénulásához vezettek. Az orvosok tömeges munkabeszüntetése miatt a kormány szükségállapotot rendelt el. A hatóságok a hasonló akciók megelőzésén dolgoznak.

Az orvosi szakszervezetek 2011 óta általános sztrájkkal fenyegettek. A növekvő feszültség és indulatok nemzeti krízissé fajultak, amikor az orvosok közel negyede jelentette be felmondását. Az elszalasztott esély, amivel még békés úton megoldható lett volna a kiélezett helyzet, sajnos az egész kormány kudarcát jelenti, nem beszélve a folyamatos belső viszályokat szító ellentétekről. Az ország vezetése súlyosan alulértékelte a szakszervezetek elszántságát. A helyzetet súlyosbítja, hogy október óta csak korlátozott hatáskörű, ideiglenes kormánya van Szlovákiának. A szakszervezetek túlzó követelései és agresszív fellépésük a közvéleményt az orvostársadalom ellen hangolta, hiszen mindenki tudja, a pénzügyi válság kezelésére megszorító intézkedésekre van szükség. Dacára annak, hogy a kormány meghátrált, az ágazat csupán pyrrhusi győzelmet aratott.

*Túlzó követelések, veszélyben a betegek

A szlovák orvosokat nagyban ösztönözte cseh kollégáik győzelme, akik „hagyományos” sztrájk helyett a tömeges felmondás eszközét választották. Szlovákiában a 12 000 főt számláló orvosi közösségből 2400-an mondtak fel, előidézve az ország egészségügyi rendszerének teljes megingását. A szakszervezetek bérezésre vonatkozó követelései irreálisak voltak: a 4,9%-os GDP-hiány és a jövőre 1,1%-ra prognosztizált növekedési mutatók inkább megszorításokért kiáltanak. Az orvosok átlagkeresete (1600 €), mintegy duplája a szlovák átlagkeresetnek (760 €), amely megegyezik a nyugat-európai fizetések arányával. Ezért volt vitatható a sztrájk legitimitása főleg az után, hogy a kormány engedett, s felfüggesztette a kórházak privatizációját. Figyelembe véve, hogy a szlovák lakosság kétharmada az átlagbérnél alacsonyabb fizetést kap(!), a követelésekben megfogalmazott – az orvosok fizetésének az átlagbér háromszorosára történő emelését célzó – javaslat felháborító. Annál is inkább, hogy M. Kollár indítványozta, a fizetésemelést az új orvosi műszerek beszerzésére szánt összegből fedezzék.

*„Az orvosok zsarolása a szlovák közvélemény ellenszenvét váltotta ki”

A kormány megegyezési javaslatait figyelembe nem vevő orvosok önfejűsége és az ország általános helyzete, amely csak súlyosbodott a kormány bukása után, a szükségállapot bejelentéséhez vezettek. Ezt az elnök az orvosok által benyújtott ultimátumok lejárata előtt egy nappal hirdette ki azt követően, hogy a kormány igyekezett maradásra és munkájuk folytatására bírni az orvosokat. A szükségállapot kihirdetése ragyogóan illusztrálja a kiélezett helyzetet, ahogyan a cseh katonai orvosok behívása is. Ez utóbbira azért került sor, hogy a szlovák lakosságot minél kisebb kár érje. Mindezek ellenére a sztrájkolók nagy része nem félt semmibe venni a szükségállapotra vonatkozó előírásokat: sokan betegszabadságot vettek ki és nem végeztek orvosi ellátást. Ha a közvélemény korábban támogatta is az orvosok törekvéseit, ezek után a közérdeket sértő szakszervezetek ellen fordult. Az „egészség” és, közvetett módon, a lakosság sarokbaszorítása felháborodást váltott ki elsősorban azért, mert az orvosok követeléseiket a szakmájukra jellemző sajátosságokkal indokolták. Vajon a tény, hogy szakmájukból adódóan nélkülözhetetlenek a társadalomnak, valóban felmenti őket? Nem teszi-e még felháborítóbbá a helyzetet, hogy a szlovák orvosok a lakosság egészségre és szakorvosi ellátásra való igényét kihasználva akarták keresztülvinni követeléseiket?

*Első a közbiztonság

Az ügy végül az orvosok valódi pyrrhusi győzelmét hozta. A szakma képviselőit eleinte támogató közvélemény száznyolcvan fokos fordulatot vett, és ma már a kormány határozott fellépésével ért egyet hasonló krízisek esetén. Sokakban felmerül a kérdés, hogy a szakszervezetek erőszakos demonstrációja milyen mélységekbe taszítja majd az országot. Nem is kell messzire mennünk a válaszért: a Thatcher előtti Nagy-Britanniát állandóan megbénították a sztrájkok, és a szakszervezetek mindenhatóak voltak. Nem ez a sors várna Szlovákiára is, ha minden szakma hasonlóan cselekedne? Hiszen az egészségügy nem az egyetlen alufinanszírozott szektor: az oktatás 3,69%-át teszi ki a GDP-nek az európai 4,98%-os átlaggal szemben, a kutatások finanszírozására a GDP 0,46%-át fordítják, az európai 1,83%-hoz képest.

A fent lefestett szituációt elkerülendő, a törvénysértés egy új lehetőségével számolhat az, aki szükségállapot idején megtagadja kötelességeit. Ez az új eljárás összhangban van az Alaptörvénnyel, amely a közbiztonság megőrzése érdekében (jelen esetben a szlovákok egészségének érdekében) korlátozza egyes csoportok sztrájkhoz való jogát. A közérdek előbbre való egyes nyomást gyakorló csoportok érdekeinél. Amennyiben egy megmozdulás veszélyezteti a polgárok egészségét, az új reformnak köszönhetően a kormánynak meg lesznek az eszközei annak beszüntetésére.

Végezetül annak ellenére, hogy a kormány meghajolt a béremelési követelések előtt, a szakszervezetek ellenállása azt is eredményezte, hogy a kórházak egyre több ukrán orvossal kívánnak szerződést kötni a szlovák orvosok rovására. Évek óta megfigyelhető, hogy a szlovák értelmiség Csehországba való kivándorlása az ukrán értelmiség bevándorlását eredményezi. Az ukrán orvosok örömmel dolgoznak a szlovák álombérekért, megfosztva szlovák kollégáikat munkájuktól, vagy legalább is attól a lehetőségtől, hogy nyomást gyakorolhassanak.

Kényszerhelyzetben a szlovák orvosok

Barbora Bodnarova | fordította: Barbora Bodnarova | 2012. Február 10. 01:13

Az orvosok sztrájkjával kapcsolatos fejlemények a fiatal szlovák demokrácia gyengeségére hívják fel a figyelmet. A politikai elit nem ismeri a tárgyalás fogalmát, így az orvos-szakszervezetek radikális lépésre kényszerültek. A szlovák kormány az orvosok alapjogait súlyosan sértő intézkedéssel válaszolt.

December 16-án – egy többségi törvény aláírása után – az orvosok rögvest beszüntették sztrájkjukat. Az utóbbiak már az év elején fel kívánták hívni Uhliarik miniszter figyelmét az egészségügyi rendszer siralmas helyzetére, azonban a politikus érzéketlen hozzáállása miatt a tiltakozás csak súlyosbodott. Az eseményeket tetőzte, hogy az orvosok tömegesen jelentették be felmondásukat. A szlovák hatóságok tanúbizonyságot tettek arról, hogy képtelenek békés tárgyalásokat folytatni. Ez a csökönyösség áll az egészségügy összeomlásának hátterében is. Mi több, az intézkedések, amelyeket a kormány a tiltakozások után helyezett kilátásba, nagy nyomást gyakorolnak az orvosi szakszervezetekre, és valós veszélyt jelentenek szabadságjogaikra. Sérülhet a szabad véleménynyilvánítás és gyülekezés joga, sőt maga a gyerekcipőben járó demokratikus állam is.

*Végletes eszközök bevetése kiélezett helyzetben

A szakszervezetek már 2011 januárja óta hangoztatják, hogy Szlovákiában az egészségügyi szektor helyzete válságos. Az ágazat az országban igen alulfinanszírozott: míg Szlovákiában a GDP 6%-át, addig az európai országokban átlagosan a GDP 10%-át fordítják az egészségügyre. Németországban egy kezdő orvos fizetése 3700 euro körül van, Szlovákiában ez alig éri el az 500 eurót. A német orvosoknak szabadságból is több jár szlovák kollégáiknál, valamint az utóbbiak rosszabb technikai felszereltség mellett végezhetik feladatukat. Munkakörülményeik és előrejutási lehetőségeik is korlátozottabbak német társaiknál. Ennek ellenére Ivan Uhliarik semmiféle hajlandóságot nem mutatott arra, hogy békés tárgyalások folytán kiutat keressen a nehéz helyzetből. Válaszul az orvosok mind szélsőségesebben fejezték ki nemtetszésüket: szeptemberben több, mint 2400 orvos adta be felmondását.

*A nemtörődöm kormány nem hajlik az egyezkedésre

Csupán ez a radikális gesztus késztette a hatóságokat néminemű együttműködésre. Azonban a kormány által javasolt reformok nagyon kedvezőtlenek voltak, így a szakszervezetek nem fogadhatták el azokat. Ezután a kormány a tárgyalások folytatása helyett szükségállapotot hirdetett, amely az orvosokat munkájuk folytatására kötelezte. Ekkora nyomás alatt az orvosi szakszervezetek engedtek, mintegy kifejezve jóindulatukat és a közös megegyezésre való hajlamukat. Annak ellenére fogadták el a kormány javaslatát, hogy az meg sem közelítette eredeti törekvéseiket. Valójában az orvosok nagyon elnézőnek mutatkoztak, főleg ami a béremeléseket illeti. Az átlagkeresethez mért, hosszú távon 1,5-2,3-szoros növekedésben egyeztek meg, szemben eredeti követelésükkel, amely szerint fizetésük az átlagkereset háromszorosát kellett volna, hogy elérje 2013-ra.

*Veszélyben az orvosok szabadságjoga

A kormány nagy nyomást gyakorolt az orvosokra már a sztrájkjuk alatt is. A nemrégiben elhangzott nyilatkozatok pedig arra engednek következtetni, hogy az egészségügyi dolgozók rétegét valódi elnyomás fenyegeti a jövőben is. Először Radičová miniszterelnök december 15-i kijelentései keltettek aggodalmat, a LOZ (Orvosi Szakszervezeti Szövetség) direktórium visszavonásával kapcsolatban, amely jelentős beavatkozás lenne a szakszervezetek egyes jogköreibe. Ezen felül december 16-án a kormány megerősítette, hogy korlátozni fogja az orvosok sztrájkra vonatkozó jogát, amelynek megszegése 5 év szabadságveszéssel is sújtható. Az egészségügy jelen helyzete rávilágít arra, hogy a hatalmon lévő kormány mennyire hozzá nem értő, mennyire nem a nép jólétét kívánja szolgálni. Az ország vezetése bizonyos pénzügyi csoportoknak alárendelt személyekből áll. Az orvosok megpróbáltak szembehelyezkedni velük, és a helyzet veszteseként kerültek ki. Íme egy példa a csorbát szenvedett demokráciára, a diktatúra térnyerésére most, hogy Szlovákiának jobboldali kormánya van.

 

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Ez a cikk a meggyőzőbb.

A közéletben kialakult különböző álláspontok közül a cikk szándékosan csak egyet mutat be. Tartalma nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben a szerző személyes álláspontját. Tekintse meg a Duel Amical filozófiáját.

Szavazás állása

22%
78%

Szlovákia az orvosok markában

Kristina Londakova|fordította: Kristina Londakova

Kényszerhelyzetben a szlovák orvosok

Barbora Bodnarova| fordította: Barbora Bodnarova

0 Kommentárok

Vegyél részt a vitában! Oszd meg te is a véleményedet!

Jelentkezz a Duel Amical - vitapolitika.hu szerkesztőségébe!

Szívesen lennél szerkesztőségünk tagja? Vagy csak egy cikket szeretnél publikálni? Küldj egy rövid bemutatkozó e-mailt a duelamical@duelamical.eu e-mail címre! Részletek...