Cseh Köztársaság: a nyugati demokrácia-modell gyengülése?

Unió-ellenes érzések kezdtek terjedni Csehországban. Egy friss kutatás szerint a csehek csupán 37%-a bízik meg az EU-ban. Ez a szám 5 évvel ezelőtt még 50-60% között volt. Bár nem bízhatunk vakon a felmérések adataiban, egy ilyen változás nem hagyható figyelmen kívül. Továbbá igen világosan megfigyelhető ezen adat fejlődése nem csak az utóbbi évek grafikonjain, hanem a cseh népesség Unióhoz való hozzáállásán is.

Potenciális Czexit?

Az Európai Unió a nyugati modellt testesíti meg – egy platformot képez, amely összeköti a nyugati, keleti és a kettő közti országokat. A Cseh Köztársaság hidat képez a nyugati világgal számtalan közös paktum, megállapodás és szerződés által. Nyilvánvalónak tűnik, hogy ha az ország távozik az EU-ból, számos területen elveszti az uniós tagsággal járó előnyeit és ezekkel együtt a Nyugat-Európával való jó kapcsolatát is. Ennek ellenére a cseh nemzet hajlik a kilépés felé. Miért?

Rengeteg ok magyarázhatja ezt az új jelenséget. Először is, szóba kerülhet az Unió közvetlen hibáztatása, példaként felhozva az eurozóna adósságválságát. Ugyanakkor elég valószínű, hogy a legnagyobb problémák forrása nem is annyira az EU kudarcaiból, sokkal inkább a cseh népesség egy részének mentalitásából eredeztethető.

Sőt, a cseh polgárok ezen részének száma egyre inkább növekedett az elmúlt időben, főképp az utóbbi pár hónapban. A közelgő parlamenti választásokkal felvetődött az EU-ban maradás kérdése, amely a politikai pártok programjainak egyik leggyakoribb témáját képezte.

De miért ez a helyzet? A legegyértelműbb „tettesek” azok a populista politikusok, akik szerint az Európai Unió felelős a migránsválságért. Az, hogy a kvótarendszer az ideális megoldás, vagy nem, más kérdés, viszont az tagadhatatlan, hogy a populista politikusok kihasználták a helyzetet a bűnbakkeresésre és kiélvezték a választók bizalmát.

Politikusok által táplált euroszkepticizmus

Az cseh euroszkepticizmus feltörése Václav Klaus elnökségének második szakaszában kezdődött, aki 2003 és 2013 között töltötte be ezt a pozíciót. Klaus nem értett egyet az új indítványokkal és európai paktumokkal, így politikája a cseh euroszkepticizmus kezdetét jelöli. A migránsválság kirobbanása után a Cseh Köztársaságban elszaporodtak azok a populisták, akik ezt az irányt követték. Az érdekes dolog ebben az, hogy az ország statisztikáit és azokon belül is a pénzügyi kimutatásokat vizsgálva egyértelműen észrevehető, hogy a Köztársaság sokkal több pénzt kapott az európai költségvetésből, mint amennyit befizetett, legfőképpen az EU-s támogatásoknak köszönhetően.

Az EU figyelmen kívül hagyott jótevő szerepe

Ennélfogva, a cseh kormány egyre kritikusabbá válik az Európai Unió újításaival szemben. Ha e helyzethez még hozzávesszük a bevándorlási kvóták megtagadását és a politikusaink arrogáns és lenéző viselkedését, hálásak lehetünk, hogy az Unió még nem szabott ránk ki szankciót. A kvóták egyenes elutasítása rendkívül ellentmondásos; a mai napig a Cseh Köztársaság csupán 12 migránst fogadott be és őket is bíztatta a továbbvándorlásra nyugat felé, Németország, Franciaország, vagy az Egyesült Királyság kedvezőbb gazdasági adottságaira hivatkozva. Ezen felül a csehek többsége hajlamos elfeledkezni mindazon előnyökről, melyeket az Uniós tagságunk kínál; például az áruk és a polgárok szabad mozgásáról, ami biztosítja az ország vonzó imidzsét gazdasági és turisztikai értelemben, az államnak hozott jólétről, vagy a nagy értékű fejlesztési támogatásokról... Sajnos a populisták sikeresen ferdítették el a helyzetet és elérték, hogy az emberek elfelejtsék mindazon jót, amit az EU kínál, ráadásul az apróbb hátrányainak kihasználásával szereztek szavazatokat. Így kimondható, hogy a Cseh Köztársaság nem csak a nyugati modell, hanem az Európai Unió által közvetített értékek hanyatlását éli át.

Végezetül szeretném kiemelni, hogy a „Szabadság és közvetlen demokrácia” párt, amely EU- és migránsellenes pártként van számon tartva, csupán a szavazatok 10%-át szerezte meg a parlamenti választásokon.