Az utóbbi hónapokban a vezető európai sajtóorgánumok arról adtak hírt, hogy Magyarországon veszélybe került a demokratikus politizálás, és a kormány a kétharmados támogatottság birtokában elfogadhatatlan lépéseket hajtott végre. De vajon értik-e, megérthetik-e, és meg akarják-e érteni külföldön, hogy mi zajlik itthon?

A kormánypártok egyik, az állampolgárok számára leginkább érzékelhető tevékenysége volt, hogy számos közintézményt, hivatalt átneveztek. Az átnevezési láz az ország megnevezésére is kiterjedt: 2012. január 1-jétől Magyar Köztársaság helyett Magyarország lett az állam hivatalos neve.

Borzolta a kedélyeket az a dokumentum, amely karácsony előestéjén – Gorilla-jelentés néven – került fel az internetre, és amely a szlovák politikai és közgazdász elit korrupciós ügyeiről számol be. Vajon a Gorilla a politikai elit teljes megújulásához vezet, vagy egyszerűen csak besöprik majd a szőnyeg alá?

Orbán Viktor jobb-közép, konzervatív kormánya számos intézkedésével lepte meg az európai közvéleményt hatalomra kerülése óta. A rendkívüli bankadó, a multinacionális cégekre kiszabott különadó, az új alkotmány és a médiatörvény csak néhány az európa által kritizált intézkedések közül.

A szlovák kormány szükségállapotot hirdetett december 28-án kötelezve a sztrájkoló orvosokat arra, hogy visszatérjenek munkájukhoz. Visszaélésnek tekinthető-e a kormány részéről az orvosok szabadságjogait sértő lépés? Jogos volt-e mindenáron véget vetni az orvosi ellátás eddig példátlan krízisének?

Szavazzanak közvetlenül a választók a cseh köztársasági elnök személyéről? Milyen hatással lenne egy ilyen változtatás az ország demokratikus berendezkedésére és politikai rendszerére?

Szocialista színekben az előválasztásokon győztes, François Hollande indul a 2012-es elnökválasztásokon. A szocialisták bíznak jelöltjük sikerében, akit a jobboldal éles kritikái sem riasztanak vissza. Baloldali fordulatot vehet a francia politika? Valóban Hollande a legrátermettebb jelölt?

A Fidesz-KDNP hatalomra jutása után elfogadta a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Az intézkedés leegyszerűsíti az állampolgársági kérelmet körülölelő közigazgatási procedúrát. Ugyanakkor a baloldal még mindig szkeptikus a törvény hatásait illetően.

A kormánypártiak szerint az új médiatörvény célja többek között a kiskorúak védelme, a kiegyensúlyozz tájékoztatás biztosítása, valamint a szélsőjobboldali média visszafogása. A belföldi és külföldi baloldali erők viszont a szólásszabadság csorbulását és Orbán Viktor diktatúráját látják a törvényben.

A demokratikus, modern Európában egyedülálló módon Magyarország új alapokra helyezte jogi és közigazgatási rendszerét. A jobboldal szerint végre méltó alaptörvényt kapott az ország, mely eddig egy megreformált kommunista alkotmány szerint működött. Az ellenzék a demokráciát félti.