Az elnökválasztási küzdelem favoritja volt, de január végén óriásit esett a népszerűsége. Minden, amit tudni kell François Fillonról, a francia jobboldal elnökjelöltjéről.

Egyre élesedik a francia elnökválasztási harc. François Fillont, a jobboldal jelöltjét hamarosan vád alá is helyezhetik.

François Fillont, a francia jobbközép párt (Les Républicains – Köztársaságiak) jelöltjét tavaly év végén a tavaszi elnökválasztások fő várományosaként tartották számon. Esélyei azonban látványosan csökkentek miután az ügyészség nyomozást indított több, feleségét érintő foglalkoztatási üggyel kapcsolatban. A francia sajtóban hetek óta cikkeznek arról, hogy a jobboldali politikus feleségét és gyermekeit is foglalkoztatta parlamenti asszisztenseként. Az alábbi vitacikkekben két francia szenátor osztotta meg velünk véleményét az ügy nyomán felszínre került elvi kérdésről.

A XX. század Kína gazdasági növekedését hozta, így mára a kelet-ázsiai óriás az Amerikai Egyesült Államok után a világ második legnagyobb gazdasága. Helyes-e a nyugati államok politikája a potenciális partner és veszélyes rivális tekintetében?

Japán 1945-ben elviselte az elviselhetetlent és kapitulált az Egyesült Államok előtt - ezzel véget ért a II. világháború a csendes-óceáni hadszíntéren is. Ezt követően az USA 1946-ban létrehozta Japán új alkotmányát, melyben a szigetország vállalta, hogy elhatárolódik a katonai erő alkalmazásától. Így Japán neve a hidegháborús időszakban és a kétpólusú világrend megszűnését követően is, már nem a katonás fegyelmet vagy a kamikazék fanatizmusát jelentette többé. Japán a béke, a harmónia, a cseresznyefa-virágzás és a hófödte Fudzsi országává vált - a XX. század végétől pedig a csúcstechnológia és fejlettség szinonimájává is. Azonban 2015-ben Japán megváltoztatta alkotmányát: így az ország már rendelkezhet saját haderővel és azt be is vetheti más országokban. Mi állhat a lépés hátterében? Mi a japán alkotmánymódosítás: ésszerű válasz egy megváltozott geopolitikai realitásra, vagy első lépés a béke végét jelentő agresszív militarizmus felé?

Magyarország különleges gazdasági és politikai megoldásai, migrációellenes álláspontja miatt az egyik legvitatottabb megítélésű európai ország. Hogyan értelmezhetőek a magyar politikai jelenségek?

A bevándorlókkal kapcsolatban Európa szolidaritást hirdet. A júliusban könyörgő görögök nem ütötték meg az ingerküszöböt. Kettős mérce?

A magyar miniszterelnök több hónapja figyelmeztetett, Magyarország nehéz kihívásoknak néz elébe a bevándorlás kapcsán. A napokban kiderült, 175 km hosszú kerítés épül a magyar-szerb határon. Hogyan értékelendő a kormány bevándorláspolitikája?

A 2014-es választásokat simán nyerte a Fidesz. A közelmúltbeli időközi választások azonban azt mutatják, az ellenzéki pártok újra labdába rúghatnak. Mi áll a gyengülés hátterében, s van-e kiút a negatív trendből?

A 2015. január 7-ei terrortámadás a Charlie Hebdo szatirikus újság ellen (melyet több, a rendőrség és a zsidó közösséget ért támadás követett) súlyosan megrázta Franciaországot és a világot. Milyen kihatással lehet ez az esemény a francia politikai életre?