A Német Nemzeti Demokrata Pártot (NPD) 1964-ben főként két szélsőjobboldali pártból - a Német Párt (DP) és a Német Birodalom Párt (DRP) - jött létre. A párt a kezdetektől fogva nyugtalanságot szított- kevéssé a választásokon elért eredményeik, mint inkább a velük kapcsolatba hozott szélsőjobboldali szervezetek miatt. Így hát felmerül a kérdés, hogy a párt betiltása szükséges, illetve jogilag lehetséges-e.

A lengyel parlament nemrégiben elfogadott egy új törvényjavaslatot, amely megváltoztatja a legfelsőbb bíróság működését. Mik ezek az új változások és milyen következményekkel járnak? Fenyegeti-e az új reform a lengyel jogrendet? Michał Wiewióra, lengyel diák érvelése szerint a dolgok negatív irányban változnak majd.

A Franciaországban 2017-ig kormányon lévő Szocialista Párt egy történelmi jelentőségű bizalmi válsággal néz szembe. A politikai kiszámíthatatlanság valamint a gazdasági válsághoz való viszonyulása miatt a párt a franciák szemében hitelét vesztette. Ez a bizalmi válság ugyanakkor együtt jár egy súlyos önazonossági válsággal is. A Szocialista Pártnak már csak a neve szocialista?

Az EU minden tagállama köteles a szervezet demokratikus elveit követni. Mi történik akkor, ha nem így tesznek? Kizárással kell-e büntetni a szabályszegő államokat?

A Brexit, a migrációs válság és a növekvő terrorveszély előtérbe helyezte az Európai Unió jövőjéről folytatott vitákat. Nemzetállam vagy föderális Európa? Valahogy mindig erre az alapvető kérdésre lyukadunk ki. Néhány érv pro és kontra.

A mainstream média nagy részének a milliárdos Donald Trump elnökké választása az amerikai demokrácia végét hozta magával. De mit is jelent ez pontosan? Kivitelezhetetlennek tartott politikai programja tényleg veszélyezteti a demokratikus amerikai értékrendszert? E kérdéseket járja körül két diák, Jean-Baptiste Hubert és Nikita Alaverdyan.

Az európai demográfiai problémák orvoslására a magyar kormány a családalapítás ösztönzésében látja a megoldást a bevándorlás támogatásával szemben. A Fidesz számos intézkedést felvonultató családpolitikájának hatékonyságáról azonban megoszlanak a vélemények. Míg egyesek szerint nem nyújt valós megoldást a kihívásokra, mások egy kiegyensúlyozott társadalom alapköveként tekintenek rá.

A jogállamiság témája a magyar közélet egyik legmegosztóbb kérdésévé nőtte ki magát. Míg egyesek megkérdőjelezik Magyarország demokratikus működését, mások szerint a magyar demokrácia sértetlen és az ország jogállamként működik.

Románia 2007. január 1-e óta az Európai Unió tagja, a schengeni övezethez azonban, mely a tagállamok polgárainak szabad mozgását biztosítja, a mai napig nem csatlakozott, mivel a csatlakozáshoz nem csak a többi tagállam egyhangú szavazata, hanem bizonyos technikai feltételek teljesítése is szükséges. Mi lehet a késlekedés oka?
Ez a téma ma is aktuális! Ezért most magyar nyelvre is lefordítottuk a kérdésre reagáló, 2013-ban publikált eredeti vitánkat.

A Visegrádi csoport négy közép-kelet-európai állam: a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia közötti együttműködés. Több mint 25 évvel ezelőtt ezen országok csak álmodozhattak az EU-csatlakozásról. Ma azonban már egy közös érdekcsoportot képviselnek, ellenezve a kvótarendszert, melyet az EU annak érdekében kívánt bevezetni, hogy enyhítse Görögország és Olaszország terheit, ahol az elmúlt években bevándorlók és menekültek tömegei (sokan a szíriai háború elől menekülve) lépték át az Európai Unió határait. Sikernek tekinthető-e közös álláspontjuk, mely oly hevesen ellenzi a kvótarendszert?