„Kiábrándulás a politikából”, „tartózkodás a szavazástól”, „a szélsőségek felemelkedése” – ez csupán néhány olyan kifejezés, melyet egyre gyakrabban hallani az uniós tagállamokról, azon belül is elsősorban a volt keleti blokk országairól. Az EU polgárai mindinkább úgy érzik, hogy a demokrácia becsapta őket – mi lehet erre a megoldás?

A mai napon Brüsszelben Európa azon politikusai hoznak döntéseket, akik nagymértékben befolyásolják az európai polgárok mindennapjait. Az érintettek azonban nem érzik magukénak a témát- a demokrácia deficitjéről beszélnek. Valóban az Európai Parlament törvényhozói hatáskörének bővítése a megoldás?
Ez a téma ma is aktuális! Ezért most magyar nyelvre is lefordítottuk a kérdésre reagáló, 2013-ban publikált eredeti vitánkat.

Európában a migrációs válság kialakulása óta heves közéleti vitákat vált ki a kérdés: összefüggésben áll ez a jelenség a terrorizmus megerősödésével a kontinensen? Politikusok, szakértők és civil szervezetek is válaszokkal sietnek segítségünkre a kialakult helyzetet illetően, azonban ezek a magyarázatok sok esetben akár szöges ellentétben is állhatnak egymással.

Bár az Európai Parlament 2018. február elején elvetette a transznacionális lista ötletét, azonban maga a páneurópai gondolat számos kérdést és eltérő véleményeket von maga után.

Július elsején vettek végső búcsút Helmut Kohl egykori német kancellártól. A gyászszertartás előtt a koporsót az Európai Parlamentbe szállították, ahol több politikai vezető is beszédet mondott.

A hackertámadások egyre gyakrabban ütik fel a fejüket egy -egy fontosabb politikai kampány, választás során. Vajon hatásosak-e a támadások elleni beavatkozások? Min áll vagy bukik egy támadás sikere?

A melegházasság, bármely országban legalizálják, világszerte óriási előrelépés az LMBT jogok szempontjából. De felmerül a kérdés: van-e értelme az LMBT közösség ilyen heteronormatív intézményekbe való beillesztésének?

A XX. század Kína gazdasági növekedését hozta, így mára a kelet-ázsiai óriás az Amerikai Egyesült Államok után a világ második legnagyobb gazdasága. Helyes-e a nyugati államok politikája a potenciális partner és veszélyes rivális tekintetében?

Japán 1945-ben elviselte az elviselhetetlent és kapitulált az Egyesült Államok előtt - ezzel véget ért a II. világháború a csendes-óceáni hadszíntéren is. Ezt követően az USA 1946-ban létrehozta Japán új alkotmányát, melyben a szigetország vállalta, hogy elhatárolódik a katonai erő alkalmazásától. Így Japán neve a hidegháborús időszakban és a kétpólusú világrend megszűnését követően is, már nem a katonás fegyelmet vagy a kamikazék fanatizmusát jelentette többé. Japán a béke, a harmónia, a cseresznyefa-virágzás és a hófödte Fudzsi országává vált - a XX. század végétől pedig a csúcstechnológia és fejlettség szinonimájává is. Azonban 2015-ben Japán megváltoztatta alkotmányát: így az ország már rendelkezhet saját haderővel és azt be is vetheti más országokban. Mi állhat a lépés hátterében? Mi a japán alkotmánymódosítás: ésszerű válasz egy megváltozott geopolitikai realitásra, vagy első lépés a béke végét jelentő agresszív militarizmus felé?

A bevándorlókkal kapcsolatban Európa szolidaritást hirdet. A júliusban könyörgő görögök nem ütötték meg az ingerküszöböt. Kettős mérce?