Az európai demográfiai problémák orvoslására a magyar kormány a családalapítás ösztönzésében látja a megoldást a bevándorlás támogatásával szemben. A Fidesz számos intézkedést felvonultató családpolitikájának hatékonyságáról azonban megoszlanak a vélemények. Míg egyesek szerint nem nyújt valós megoldást a kihívásokra, mások egy kiegyensúlyozott társadalom alapköveként tekintenek rá.

A jogállamiság témája a magyar közélet egyik legmegosztóbb kérdésévé nőtte ki magát. Míg egyesek megkérdőjelezik Magyarország demokratikus működését, mások szerint a magyar demokrácia sértetlen és az ország jogállamként működik.

Az „Egy Övezet, Egy Út Kezdeményezés”, amit sokan modern Selyemútként vagy Selyemút 2.0-ként is emlegetnek, korunk egyik legnagyobb infrastrukturális és befektetési projektje, melyet Kína kezdeményezett. Amennyiben elkészül, több mint 68 országot fog átszelni. Milyen szerepet tölt be ebben az ambiciózus tervben Lengyelország? Mit nyerhet az ország, ha lepaktál az ázsiai óriással?

Románia 2007. január 1-e óta az Európai Unió tagja, a schengeni övezethez azonban, mely a tagállamok polgárainak szabad mozgását biztosítja, a mai napig nem csatlakozott, mivel a csatlakozáshoz nem csak a többi tagállam egyhangú szavazata, hanem bizonyos technikai feltételek teljesítése is szükséges. Mi lehet a késlekedés oka?
Ez a téma ma is aktuális! Ezért most magyar nyelvre is lefordítottuk a kérdésre reagáló, 2013-ban publikált eredeti vitánkat.

Az új lengyel egyetemi törvény, melyet „Alkotmány a tudományért” és „2.0 Törvény” néven is emlegetnek, a lengyel felsőoktatás átfogó reformjára irányul. Bárhogy is alakul a felsőoktatás kérdése az országban, abban mindenki egyetért, hogy annak tartós következményei lesznek a lengyel társadalomra nézve. Ez azonban látszólag az egyetlen dolog, amelyben mindenki egyetért.

Ján Kuciak tényfeltáró újságíró és jegyese, Martina Kušnírová meggyilkolása óriási vihart kavart a szlovák politikai életben. Emberek vonultak ki az utcára, továbbá több közéleti személy adta be lemondását tiltakozásul vagy a korrupciós vádak következményeként. Milyen nyomot hagynak a forrongások Szlovákián?

Az első, 2010 eleji úgynevezett nemzeti konzultáció megrendezése óta - mely dátum az első Fidesz kormány kezdetét is jelzi- az állampolgároknak lehetőségükben áll egy sor, a kormánypárt által feltett kérdésre válaszolni. A közvélemény meghallgatása által a kormány a saját döntéshozatalának megkönnyítésére törekedett, olyan változatos témákkal kapcsolatban, mint a nyugdíjak, adózás vagy a 2011-es új Alkotmány, de kitért olyan érzékeny tárgyakra is, mint például a bevándorlás vagy a terrorizmus. A legutóbbi, 2017 október eleji konzultációban Soros Györggyel és az ő migrációval kapcsolatos elgondolásairól tettek fel kérdéseket. Az alábbi cikkekben felvázoljuk a magyar nemzeti konzultációk előnyeit és hátrányait.

A menekülthullám és a migráció egyesek szerint lehetőséget, mások szerint veszélyt jelent Magyarország és Európa számára. Mi jelenti a valódi problémát, és mi rá a megoldás? Lássuk az érveket.

A kérdés egyszerű: bevezessék-e az eurót vagy sem? Ez az egyik leggyakrabban vitatott téma Csehországban, főleg a legutóbbi parlamenti- és elnökválasztások óta, ahol minden jelölt és párt az euró lehetséges bevezetését szorgalmazta. Vajon Csehország eurózónához való csatlakozása milyen előnyökkel vagy hátrányokkal járhat? Minderről tájékozódhat Mojmir Hampl, a Cseh Nemzeti Bank (CNB) alelnöke, illetve Martin Blaha, politikatudományi és nemzetközi tanulmányok szakos hallgató elemzéséből.

Az euróövezet, vagy más néven eurózóna az Európai Unió (EU) azon 19 tagállamát foglalja magában, melyek bevezették az eurót, mint közös pénznemet. Az EU többi tagállama bizonyos kritériumoknak való megfelelés után köteles lesz csatlakozni az euróövezethez. De vajon Lengyelországnak érdekében áll-e belépni a monetáris unióba?